French
DeutschÉcska – Wikipédia
| Écska (Ечка / Ečka) | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Közép-bánsági | ||
| Község | Nagybecskerek | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 23203 | ||
| Körzethívószám | +381 23 | ||
| Rendszám | ZR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4513 fő (2002) | ||
| Népsűrűség | 177 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 71 m | ||
| Terület | 25,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 19′ 04″, k. h. 20° 26′ 20″45.317778°N 20.438889°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 04″, k. h. 20° 26′ 20″45.317778°N 20.438889°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Écska témájú médiaállományokat. | |||
Écska (szerbül Ечка / Ečka, románul Ecica, németül Etschka) település Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben. Korábban két településből állt, ezek: Écska (1899-ig Német-Écska, Deutsch-Etschka) és Ecsehida (Alt-Etschka).
Fekvése
[szerkesztés]Nagybecskerektől 10 km-re délre, a Béga bal partján, Lukácsfalva, Zsigmondfalva és Óécska közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település az 1718. évi pozsareváci béke után keletkezett, első említése III. Károly király 1718. szeptember 12-én kelt rendeletében történt[forrás?], amely a települést a nagybecskereki járásba sorolta. Écskát, és a hozzá tartozó 30 000 holdas birtokot 1781-ben az örmény származású Lázár Lukács jószágkereskedő vásárolta meg 217 000 forintért egy bécsi árverésen. Ezt követően kezdődik a mocsaras, jórészt lakatlan vidék felvirágzása: mindössze néhány évtized alatt az écskai uradalom neves mintagazdaság lett, és 160 esztendőn keresztül marad a Lázár család tulajdonában. A falu első telepesei magyarajkú katolikusok voltak, majd 1793-ban bolgárkertészettel foglalkozó katolikusok érkeztek.[forrás?] Ebben az évben alapították a plébániát is, és a következő évben elkészült a falu vertfalú temploma.[1]
1848. július 15-én itt verte vissza Kiss Ernő ezredes, későbbi aradi vértanú, a Nagybecskerek elfoglalására induló Stratimirović 8000 főnyi szerb seregét. 1910-ben 1680, többségben német lakosa volt, jelentős román és magyar kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3934 | 4188 | 4323 | 4621 | 5293 | 5172 | 4513[2] | 4513 fő (2002) |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2483 | 55,01 |
| Románok | 1325 | 29,35 |
| Magyarok | 196 | 4,34 |
| Jugoszlávok | 123 | 2,72 |
| Cigányok | 72 | 1,59 |
| Montenegróiak | 21 | 0,46 |
| Horvátok | 14 | 0,31 |
| Bolgárok | 12 | 0,26 |
| Szlovákok | 9 | 0,19 |
| Németek | 9 | 0,19 |
| Macedónok | 5 | 0,11 |
| Szlovének | 4 | 0,08 |
| Muzulmánok | 4 | 0,08 |
| Ukránok | 3 | 0,06 |
| Albánok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1824-ben Szilágyi Virgil ügyvéd, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő.
- Écskán temették el az 1848. augusztus 18-án, a szenttamási rác tábor elleni támadásban halálos sebet kapott Fiáth Pompejus huszár főhadnagyot, a Lenkey János-féle huszárszázad tisztjét.
Látnivalók
[szerkesztés]A Harnoncourt-kastély
[szerkesztés]A kastélyt 1817-ben építette Lázár János. A kastélyt környező területet Lázár Lukács örmény származású kereskedő vásárolta meg az állami kincstártól. A kastély impozáns épülete idővel Bánát egyik jelentős művelődési központjává vált. Számos neves előadóművész mellett a kastély megnyitásakor 1820-ban a kilencéves Liszt Ferenc is hangversenyt adott. A kastély éveken át a hazai és külföldi vadászok találkozójának helyszíne volt. Gyakori vendég volt itt Ferenc Ferdinánd trónörökös és I. Sándor szerb kormányzó is.
A Keresztelő Szent János római katolikus templom
[szerkesztés]A néhai écskai templom helyén, amely több falusi épülettel együtt leégett 1836-ban, Lázár földbirtokos 1864-ben újat épített, a mai templomot. Építészeti szempontból tekintve, a templom nagy kiterjedésű egyhajós épület, félköralakú oltár háttérrel és igen magas harangtoronnyal. A templom térbeli helyzete és méreteinek összhangja, kivételes esztétikai élményt nyújt. A templom Kansky építészmérnök tervei alapján készült, az építkezés kivitelezője pedig a becskereki Stevan Đorđević volt. Lázár Zsigmondot, templomépítési vállalkozásáért IX. Piusz pápa a Szent György érdemrenddel tüntette ki.
A görögkeleti (szerb) templom
[szerkesztés]A templom 1711-ben épült Szent Miklós tiszteletére, és a legöregebb megőrzött művelődéstörténelmi emlékművek egyike ezen a területen. Közvetlenül a szerbek nagy vándorlása utáni időben épült. Megrázó egyszerűsége, sima díszítőelemek nélküli falaival, fával borított dobozelemes mennyezetével óhatatlanul Miloš Crnjanski, a szerb irodalom nagyságának Vándorlások című regénybeli hangulatára utalnak. Jelenleg a templomban egy 1786-ban készült barokk stílusú ikonosztáz áll.
A görögkeleti (román) templom
[szerkesztés]A templom neoklasszicista stílusban a falu központjában épült fel 1844-1850. között. Az egyhajós templomépületek sorába tartozik, félköralakú oltártérrel a keleti, és magas harangtoronnyal a déli részén.
-
A szerb templom -
Görögkeleti (szerb) templom, 1711. -
A román templom -
Ikonosztáz a román templomban
Galéria
[szerkesztés]-
A katolikus templom oldalsó nézetből -
A Béga Écskánál -
A Béga-híd, háttérben a templommal -
Az écskai víztorony maradványai -
-
Écska a mezőről -
Lázár grófi család címere -
A katolikus temető bejárata -
Écska és Ecsehida környékének térképe (1769-72)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Écska története Archiválva 2011. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
- Bokor József (szerk.). Écska, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. május 30.
