Észak – Wikipédia

Irányok egy iránytűn, az észak É-vel jelölve

Az észak a négy fő égtáj egyike. A szó feltehetően az éjszaka szóból eredhet, ugyanis abból az irányból (legalábbis az északi félgömbön) soha nem süt a nap; ahogy a dél mint időpont ellentéte az éjszakának, úgy a dél mint irány is ellentéte az északnak.[1]

Sarkpontok fajtái

[szerkesztés]

A mágneses és a földmágneses sark a Föld forgása miatt nem esik egy pontba.

Csillagászat

[szerkesztés]
  • A szférikus csillagászatban az északi irány az északi égi pólus iránya, amelyet a Föld képzeletben meghosszabbított forgástengelye kijelöl az éggömbön.
  • A Naprendszerben északi iránynak tekintjük a Föld keringési síkjára merőleges irányt, ahonnan nézve a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban kering. A fizikában és a csillagászatban ezt nevezik a pozitív forgási vagy keringési iránynak.

Források

[szerkesztés]
  1. észak. Magyar etimológiai szótár. (Hozzáférés: 2022. október 26.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]