Ízlés dolga – Wikipédia

Ízlés dolga
(Le Goût des autres)
2000-es francia film
RendezőAgnès Jaoui
Producer
  • Christian Bérard
  • Charles Gassot
Vezető producerJacques Hinstin
Műfajvígjáték-dráma
Forgatókönyvíró
  • Agnès Jaoui
  • Jean-Pierre Bacri
Főszerepben
  • Agnès Jaoui
  • Jean-Pierre Bacri
  • Anne Alvaro
  • Alain Chabat
  • Gérard Lanvin
  • Brigitte Catillon
  • Christiane Millet
OperatőrLaurent Dailland
VágóHervé de Luze
JelmeztervezőJackie Budin
Gyártás
Gyártó
  • Téléma
  • Les Films A4
  • France 2 Cinéma
Ország Franciaország
Nyelvfrancia
Játékidő112 perc
Forgalmazás
ForgalmazóPathé Distribution
Bemutató2000
Bevétel23 600 000 $
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Ízlés dolga (eredeti címén: Le Goût des autres) egy 2000-ben bemutatott francia vígjáték és filmdráma Agnès Jaoui rendezésében. A forgatókönyvet készítette Jaoui és Jean-Pierre Bacri. A főszerepben Jaoui, Bacri, Anne Alvaro és Alain Chabat. A film premierjét 2000. március 1-jén mutatták be Franciaországban.[1] Magyarországon 2001. április 19-től vetítették a mozikban.[1]

Az Ízlés dolgát egy Oscar-díjra és kilenc César-díjra jelölték.[1] Négy Césart váltott díjra a legjobb film, férfi és női mellékszereplő és forgatókönyv kategóriában.[1]

Cselekmény

[szerkesztés]

Castella francia iparmágnás szerződést akar kötni iráni üzletemberekkel. Ehhez Weberrel, egy fiatal, egyetemi diplomával rendelkező vezetési tanácsadóval dolgozik együtt, akit Castella nem fogad el. Ráadásul Castellát a szerződés megkötése közben biztosítási okokból a testőrként dolgozó Franck kíséri el. Franckről később kiderül, hogy korábban a rendőrségen dolgozott, és egy nyomozás után kilépett.

Amikor Castella a feleségével megnézi Racine Bérénice című darabját a színházban, beleszeret a főszerepet alakító Clarába, aki a színészet mellett angol órákat is ad neki. Szabadidejében mindig megpróbálja felvenni vele a kapcsolatot, de többször is szóváltásba keveredik a nő művészbarátaival.

Bruno, Castella sofőrje a pincérnővel, Manie-val találkozgat, pedig van barátnője, aki hat hónapos szakmai gyakorlatot végez az Egyesült Államokban. Nem sokkal később levelet kap tőle, amelyben bevallja, hogy ő is megcsalta. Franck, Castella testőre, Bruno révén megismeri Manie-t is, és kettejük között viszony kezdődik. Folyton azzal viccelődnek, hogy összeköltöznek és összeházasodnak, ha Franck szerződése lejár Castellánál. Manie-ról azonban kiderül, hogy a pincérkedés mellett drogokat is árul, ami végül a kapcsolatuk végét okozza. Bruno eközben megtudja, hogy a barátnője az Egyesült Államokban akar maradni.

Castella egy angol versben vallja meg érzéseit Clarának. A nő közli vele, hogy nem tudja viszonozni őket, mire a férfi nem jön többé angolórára. Vesz egy műalkotást Clara egyik ismerősétől, és a nő attól tart, hogy a férfi csak azért teszi ezt, hogy jó benyomást keltsen benne. Clara szembesíti Castellát, aki megdöbbenve veszi tudomásul, hogy a nő nem hiszi el neki, hogy azért vette meg a festményt, mert tetszik neki. Weber, a vezetési tanácsadó, beadja a felmondását, mert Castella úgy tűnik, nem tudja elfogadni, hogy más háttérrel rendelkezik, mint ő. Castella rájön, hogy hibát követett el, és megkéri, hogy gondolja át a döntését.

Amikor a szerződés aláírása után megszűnik a munkaviszonya, Franck Manie házához hajt. A küszöbön azonban megáll, megfordul és elhajt. Castella elválik a feleségétől. Clara meghívja őt új darabjának, a Hedda Gablernek bemutatójára, amire Castella végül eljön.

Szereplők

[szerkesztés]
Szerep Színész Magyar hang[2]
Clara Anne Alvaro Ráckevei Anna
Castella Jean-Pierre Bacri Forgács Gábor
Bruno Deschamps Alain Chabat Epres Attila
Manie Agnès Jaoui Fehér Anna
Franck Moreno Gérard Lanvin Csernák János
Angélique Christiane Millet Csere Ágnes
Antoine Wladimir Yordanoff Háda János
Valérie, a ravasz Anne Le Ny Báthory Orsolya
Béatrice Brigitte Catillon Nyakó Júlia
Weber Xavier De Guillebon Kerekes József
Benoît Raphaël Dufour Fekete Zoltán
Fred Bob Zaremba Albert Péter
rendező Sam Karmann n.a

További magyar hangok: Beratin Gábor, Dobránszky Zoltán, Imre István, Katona Zoltán, Nagy Máté, Rába Roland, Sallai Tibor, Solecki Janka, Várnagy Katalin, Vizy György

Fogadtatása

[szerkesztés]

A film kedvező kritikát kapott. A Rotten Tomatoeson 98%-os minősítést kapott 60 vélemény alapján, az összefoglaló szerint: „Az Ízlés dolga friss, szellemes vígjáték az ellentétek vonzásáról. A karakterek jól megrajzoltak és megnyerőek, társadalmi interakcióik pedig hihetőek.”[3] Eve Zibart a The Washington Posttól azt írta: „Vannak dolgok, amelyeket a franciák jobban csinálnak, mint mi, és a kisfilm az egyik ilyen.”[3] Roger Ebert úgy gondolta, az „Ízlés dolga egyik pozitívuma, hogy olyan okos, és könnyedén viseli intelligenciáját.”[3]

A MetaCritic 78 pontot adott a 100-ból 24 értékelés alapján.[4] Kenneth Turan a Los Angeles Timestól azt írta: „Mindez a romantikus oda-vissza játék fokozatosan és bájos együttes stílusban bontakozik ki. Miközben a szereplők azon gondolkodnak, hogy elcsábítják egymást, elkerülhetetlenül bonyolítják az életüket, anélkül, hogy tehetnének róla, a film velük együtt csábít el minket is.”[4] William Arnold a Seattle Post-Intelligencertől azt írta: „Ez egy szépen kidolgozott kis ensemble-darab, de - mint oly sok film, amely az utóbbi években Franciaországban divatba jött - meglepően könnyed és felejthető.”[4]

A film 1 millió dolláros bevételt szerzett a Box Office Mojo szerint.[5] A költségvetésről nincs elérhető adat.

Fontosabb díjak és jelölések

[szerkesztés]
Esemény Díj Kategória Eredmény
2001-es César-díjátadó César-díj Legjobb film Elnyerte
Legjobb rendező Jelölve
Legjobb színész: Jean-Pierre Bacri Jelölve
Legjobb női mellékszereplő: Anne Alvaro Elnyerte
Legjobb női mellékszereplő: Agnès Jaoui Jelölve
Legjobb férfi mellékszereplő: Gérard Lanvin Elnyerte
Legjobb férfi mellékszereplő: Alain Chabat Jelölve
Legjobb vágás Jelölve
Legjobb forgatókönyv Elnyerte
2000-es David di Donatello-gála David di Donatello-díj Legjobb külföldi film Elnyerte
2000-es Európai Filmdíj-gála Európai Filmdíj Legjobb európai film Jelölve
Legjobb európai forgatókönyvíró Elnyerte
73. Oscar-gála Oscar-díj Legjobb külföldi film Jelölve
Francia Filmművészeti Sajtóakadémia 2001 Arany Csillag Arany Csillag filmnek Elnyerte

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Internet Movie Database
  2. iszdb.hu
  3. a b c Rotten Tomatoes
  4. a b c MetaCritic
  5. Box Office Mojo

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]