French
DeutschÓriás tobzoska – Wikipédia
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kitömött óriás tobzoska | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Smutsia gigantea (Illiger, 1815) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési terület | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriás tobzoska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás tobzoska témájú kategóriát. |
Az óriás tobzoska (Smutsia gigantea, korábban Manis gigantea) az emlősök (Mammalia) osztályának tobzoskák (Pholidota) rendjébe, ezen belül a tobzoskafélék (Manidae) családjába tartozó faj.
Az óriás tobzoska a legnagyobb méretű tobzoska-faj. A fajt először Johann Karl Wilhelm Illiger írta le 1815-ben.
Az orrvadászatnak leginkább kitett fajok közé tartozik, állománya vészesen csökken a kínai kuruzslásban betöltött szerepe miatt.
Előfordulása
[szerkesztés]A faj az egyenlítői Afrika környékén honos, legnagyobb populációi Ugandában, Tanzániában és Kenya nyugati részén élnek. Élőhelye elsősorban az olyan szavannák, és esőerdők, ahol nagy termeszpopulációk élnek és van elegendő víz. Az óriás tobzoska nem él magasan fekvő területeken..
Megjelenése
[szerkesztés]
A faj átlagos tömege nem ismert, de találtak már 33 kg-os tömegű óriás tobzoskát. A hímek a nőstényeknél nagyobbak, a hím testhossza eléri a 140 cm-t, a nőstényé a 125 cm-t. Mint arra a neve is utal, ez a legnagyobb tobzoska-faj. Pikkelyei általában barna vagy vörösesbarna színűek. A többi tobzoska-fajhoz hasonlóan nagy méretű, kemény pikkelyei vannak, szőrzete nincs, kivéve a szeme környékén. Az óriás tobzoskának hosszú ormánya, hosszú és vastag farka, mellső lábain nagy karmai vannak. Szaglása nagyon jó. Nagy végbélmirigyeinek váladéka valószínűleg a kommunikációjukat segíti. Járás közben csaknem teljes súlya oszlopszerű hátsó lábaira nehezedik, első karmait begörbíti és lába külső élén jár, így védve karmait. Farkával egyensúlyozva képes a két lábon járásra is.
Életmódja
[szerkesztés]Más tobzoska-fajokhoz hasonlóan az óriás tobzoska is mozgékony éjszakai életmódot folytat, emiatt megfigyelése nehéz. Általában magányosan jár, bár egyszer megfigyeltek egy egyedet amint odúját egy fiatal egyeddel osztotta meg. Képes a fára mászásra.
Táplálkozása
[szerkesztés]Más tobzoskákhoz hasonlóan az óriás tobzoska is kizárólag rovarevő, fogai nincsenek, rágásra képtelen. Hangyákkal és termeszekkel táplálkozik, a rovarokat a hangyabolyok és a termeszdombok kibontásával keresi meg. Mind a föld alatti mind a föld feletti hangyabolyokat kedveli.
Viszonylagosan nagy mérete miatt, az óriás tobzoska különösen jól alkalmazkodott a termeszdombok felbontásához. Súlyát farkára támasztja, a termeszvárnak dől, és első karmaival bontja ki a várat. Súlyának és a fizikai behatolásnak köszönhetően a termeszvár gyorsan összeomlik, szabaddá téve a hozzáférést a termeszekhez. A termeszeket az akár 40 cm-es hosszúságot is elérő tapadós nyelvével ragadja meg.
Szaporodása
[szerkesztés]Az óriás tobzoska szaporodásáról még nagyon kevés ismeretünk van. Szaporodásáról két feljegyzett beszámoló létezik, az egyik szeptemberi a másik október szaporulat volt, mindkét esetben egy, 500 g-os utód született. A tobzoskákra jellemzően az utódok nyitott szemmel és puha pikkelyekkel születnek, melyek később szilárdulnak meg. Születésükkor még nem tudnak járni, hanem hasukon csúsznak.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az erdőirtás és élőhelyének elvesztése miatt a faj egyedszáma jelentősen csökken. Aggodalomra ad okot létszámának csökkenése, és pikkelyeinek vélelmezett gyógyhatása miatti vadászata is. Mivel a faj éjszakai életmódot folytat, még kevés tanulmányt készítettek róla. 2019-es természetvédelmi besorolása: veszélyeztetett.
Források
[szerkesztés]- Ciszek, Deborah. "Manis gigantea (giant pangolin)." Animal Diversity Web, University of Michigan Museum of Zoology. June 1999. [1]
- "Pangolin." African Wildlife Foundation. [2]
- ITIS szerinti rendszer besorolása
További információk
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- BBC weboldal az óriás tobzoskáról
- Mammal Species of the World
- Képek az interneten a fajról
