Óriáscincér – Wikipédia

Óriáscincér
Titanus giganteus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea) Család: Cincérfélék (Cerambycidae) Alcsalád: Prioninae Nem: Titanus Faj: T. giganteus
Tudományos név
Titanus giganteus (Linnaeus, 1771)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Óriáscincér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáscincér témájú médiaállományokat és Óriáscincér témájú kategóriát.

Az óriáscincér (Titanus giganteus) egy neotropikus, hosszú csápokkal rendelkező bogár, az egyetlen a Titanus nemből és az egyik legnagyobb ismert bogárfaj.

Az óriáscincér az egyik legnagyobb bogár; leghosszabb ismert példánya 16,7 cm. Összevethető a Xixuthrus heros-szal (15 cm) és a herkulesbogárral (Dynastes hercules), amelyek óriás hímjei 17,5 cm-re is megnőnek,^[1] azonban a herkulesbogár hímjeinek hatalmas szarvai vannak a tor előhátán (pronotum), amely a teljes hossz felét teszi ki. Az óriáscincér teste tehát lényegesen nagyobb, mint a herkulesbogáré. A rövid, ívelt és éles rágók ceruzát is képesek kettétörni és emberi húsba is bele tudnak vágni.

E bogarak lárváit még soha nem találták meg, de feltételezések szerint korhadó fák belsejével táplálkoznak. A lárvák által létrehozott vájatok nagyjából 5 cm szélesek és 30 cm hosszúak. Az óriáscincér évekig fejlődik így, mire teljes méretét eléri. A kifejlett egyedek azután csupán néhány hétig élnek; ekkor már nem táplálkoznak, ehelyett társkereséssel töltik idejüket, figyelmeztető sziszegéssel és harapással védekeznek.

A National Geographic magazin közölt egy híres életnagyságú fényképet, amelyen egy vélt óriáscincér lárva szerepelt, de mint kiderült, ez egy másik bogárfaj volt, valószínűleg a Macrodontia cervicornis.^[2]

Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru, Guyanák és Észak-Közép-Brazília esőerdőiből ismertek.