1504 – Wikipédia

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század

Évtizedek: 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek

Évek: 1499 – 1500 – 1501 – 1502 – 1503 – 1504 – 1505 – 1506 – 1507 – 1508 – 1509

• január 9. – II. Ulászló magyar király szélütést kap.^[1]
• január 27. – II. Lajos saluzzói őrgróf halálával az özvegye, Foix-Candale-i Margit saluzzói őrgrófné régensként átveszi az uralmat az őrgrófság felett kiskorú fia, Mihály Antal saluzzói őrgróf nevében. (Margit uralkodik 1526-ig, a lemondásáig a fiával együtt, míg a fia, Mihály Antal 1526-tól egyedül a haláláig, 1528-ig.)
• január 31. – Franciaország átengedi Nápolyt Aragóniának, II. Ferdinánd aragóniai király a Nápolyi Királyság királya lesz III. Ferdinánd néven.
• február 29. – Kolumbusz Kristóf csillagászati ismereteit használja fel egy holdfogyatkozás során, hogy meggyőzze az indián bennszülötteket arról, hogy őt kell szolgálniuk.
• szeptember 10. – III. (Jó) Károly savoyai herceg trónra lépése. (II. Filibert öccse, 1553-ban ehunyt.)
• november 26. – Kasztíliai Izabella halála után a lánya, II. (Őrült) Johanna örökli a kasztíliai trónt. (1504-től 1506-ig a távollétében az apja, II. Ferdinánd aragóniai király vitte az államügyeket. 1506-ban rövid ideig férjével, Habsburg (Szép) Fülöp főherceggel együtt uralkodott annak haláláig. 1507-től "őrültsége" miatt apja, II. Ferdinánd aragóniai király kineveztette magát régensnek a lánya helyett, majd Ferdinánd halála (1516) után Johanna elsőszülött fia, Habsburg Károly főherceg szintén csak a régensi címet viselte anyja mellett. A királynő névlegesen haláláig, 1555-ig uralkodott.)

• április – A magyar országgyűlés Perényi Imrét választja nádorrá. Törvényt hoz arról, hogy jobbágynak tilos a halászat és vadászat.
• az év folyamán –
  • Michelangelo Buonarroti befejezi Dávid című szobrát – a szobrot augusztus 8-án felállítják Firenzében.
  • III. István moldvai fejedelem háborúja az Oszmán Birodalom és Lengyelország ellen.
  • Bábur megostromolja és elfoglalja Kabult.
  • Kolumbusz Kristóf visszatér Spanyolországba negyedik útjáról, melyen felfedezte Közép-Amerika partjait a mai Belize és Panama között.

• január 17. – V. Piusz pápa († 1572)
• május 29. – Verancsics Antal királyi helytartó, bíboros, diplomata, történetíró († 1573)
• július 18. – Heinrich Bullinger svájci reformátor († 1575)
• augusztus 6. – Matthew Parker, Canterbury érseke († 1575)

• január 27. – II. Lajos saluzzói őrgróf (* 1438)
• július 2. – III. (Nagy) István moldvai fejedelem (* 1433)
• július 29. – Thomas Stanley, Derby első lordja (* 1435)
• szeptember 9. – IV. Frigyes nápolyi király (* 1452)
• szeptember 10. – II. Filibert savoyai herceg (* 1480)
• október 12. – Corvin János horvát-szlavón bán, Mátyás király természetes fia (* 1473)
• november 26. – Katolikus Izabella, Kasztília királynője, II. (Aragóniai) Ferdinánd felesége, Aragóniai Katalin angol királyné anyja, Kolumbusz Kristóf fő támogatója (* 1451)
• Domenico Maria Novara da Ferrara, csillagász, Kopernikusz tanára (* 1454)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1504 témájú médiaállományokat.