1514 – Wikipédia
1514 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1514 |
Ab urbe condita | 2267 |
Bahái naptár | -330 – -329 |
Berber naptár | 2464 |
Bizánci naptár | 7022 – 7023 |
Buddhista naptár | 2058 |
Burmai naptár | 876 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1506 – 1507 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1569 – 1570 |
Shaka Samvat | 1436 – 1437 |
Holocén naptár | 11514 |
Iráni naptár | 892 – 893 |
Japán naptár | 2174 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4210–4211 |
Kopt naptár | 1230 – 1231 |
Koreai naptár | 3847 |
Muszlim naptár | 919 – 920 |
Szeleukida naptár | 1825–1826 |
Örmény naptár | 963 ԹՎ ՋԿԳ |
Thai szoláris naptár | 2057 |
Zsidó naptár | 5274 – 5275 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek
Évek: 1509 – 1510 – 1511 – 1512 – 1513 – 1514 – 1515 – 1516 – 1517 – 1518 – 1519
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- április 9. – Bakócz Tamás esztergomi érsek Rómából Budára érkezve meghirdeti a keresztes hadjáratot.
- április 16. – Frangepán Gergely kalocsai érsek kihirdeti egyházmegyéjében a keresztes hadjáratot.
- április 24. – Bakócz Tamás a keresztes sereg vezérévé Dózsa Györgyöt nevezi ki.
- május 9–10. – A pesti keresztesek túlnyomó többsége Dózsa vezetésével, a haditerveknek megfelelően elindul délkelet felé. (Cegléd, Tiszavarsány, Mezőtúr, Békés és Gyula érintésével május végére eljutnak Nagylakig.)[1]
- május 15. – Bakócz Tamás – a földesurak és jobbágyaik között kialakult forrongásokról értesülve – leállítja a toborzást. (Parancsának Dózsa nem engedelmeskedett, és tovább vonult déli irányba.)[1]
- május 18. – Dózsa György Cegléden kiáltványt ad ki, melyben felkelésre szólítja a magyarországi jobbágyságot.
- május 23. – Báthori István temesi ispán nemesi hadai rajtaütnek a Maroson átkelő parasztsereg előőrsein, és megsemmisítő vereséget mérnek rájuk.[1]
- május 24.
- Éjjel Dózsa rágyújtatja a nagylaki várat a győzelmüket ünneplő urakra; az elfogott Csáky Miklós csanádi püspököt és több nemesurat karóba húzat, másokat keresztre feszíttetett.[1]
- Bakócz újabb rendeletet ad ki, ezúttal már az egész hadjárat leállításáról és a sereg feloszlatásáról.[1]
- június 6. – A parasztsereg elfoglalja Lippát.
- július 11. – A parasztsereg beveszi Solymos várát.
- július 15. – Szapolyai János Temesvár alatt megveri a várat ostromló parasztsereget, Dózsa Györgyöt és társait elfogják, majd kivégzik.
- augusztus 15. – II. Ulászló magyar király a – Csáky Miklós halálával megüresedett – csanádi püspökség élére Csaholy Ferencet nevezi ki.[2]
- augusztus 23. – A csáldiráni csata, melyben az oszmán törökök döntő győzelmet aratnak a perzsa Szafavidák felett.[3]
- október 18. – A magyar országgyűlésen törvénybe iktatják a jobbágyság röghözkötését.[1]
- november 19. – II. Ulászló magyar király megerősíti Werbőczy István Hármas-könyvét.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- március – XII. Lajos francia király békét köt I. Miksa német-római császárral.
- július – Anglia és Franciaország békét kötnek.
- az év folyamán
- Albrecht Dürer elkészíti híres „Melankólia I” metszetét.
- X. Leó pápa az addig független apátságokból létrehozza a magyar bencés kongregációt a pannonhalmi főapát vezetése alatt.
- Az oszmán hadak sikertelenül ostromolják Knint.[4]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- március 8. – Amago Haruhisa japán szamuráj és hadúr († 1562)
- március 22. – Lorenzaccio de’ Medici, a Medici-család tagja († 1548)
- május 28. – Simazu Takahisa japán szamuráj és hadúr († 1571)
- december 31. – Andreas Vesalius németalföldi orvos, anatómus († 1564)
Halálozások
[szerkesztés]- január 9. – Anna angol hercegnő és francia királyné (* 1477)
- július 20. – Dózsa György, az 1514-es parasztfelkelés vezére (* 1470)
- Dózsa Gergely parasztvezér
- Lőrinc pap parasztvezér
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Romsics Ignác: Székely Dózsa György. Haramia és/vagy népvezér? In.: Rubicon. 2014/3. sz., 8. p.
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 326. p.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 232. p.
- ↑ Varga Szabolcs: Honvesztés és honszerzés. Horvátország és az oszmán hódítás. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 71. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1514 témájú médiaállományokat.