1894 – Wikipédia

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek

Évek: 1889 – 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899

• január 7. – W.K. Dickson szabadalmat kap a mozgófilmre.
• március 17. - Somossy Károly a Nagymező utca 17. sz. alatt megnyitja a Somossy Orfeumot (ma Budapesti Operettszínház néven ismert)
• március 20. – Kossuth Lajosnak, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetőjének halála Torinóban.
• április 1. – Kossuth Lajos temetése Budapesten.
• április 30. – A sárvári cukorgyár megalapítása.
• május 19. – Bulgáriában megbukik Sztefan Sztambolov osztrákbarát kormánya.
• május 21. – Megnyílik a Manchesteri hajócsatorna.

• május 21. – Visszaérkezett föld körüli útjáról a Saida vitorlás Polába.
• június 23. – Pierre de Coubertin kezdeményezésére Párizsban a Sorbonne-on az olimpiai játékok felújítására megalapítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, Kemény Ferenc társalapító révén kezdettől Magyarország tagságával.
• június 30. – Megnyitják – az azóta London egyik jelképévé vált – Tower-hidat.
• július 4. – Elwood Haynes amerikai mérnök az indianai Kokomóban sikerrel kipróbálja az óránként 10–11 km-es sebességgel haladó, 1 lóerős, egyhengeres járművét. (Az autó a legrégebbi fennmaradt amerikai gépkocsi.)^[1]
• október 15. – Alfred Dreyfus letartóztatásával megkezdődik a Dreyfus-ügy.
• október 23. – Budapesten megnyílik a négyemeletes, eklektikus stílusú New York-palota.
• november 1.
  • Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését.
  • Első alkalommal jelenik meg a „Billboard Advertising” (a későbbi „Billboard”) az Ohio állami Cincinnatiban. (A 8 oldalas havilap ára 10 cent volt, éves előfizetése 90 cent.)
• november 2. – Megépül a Duna alatti – Káposztásmegyer-palotasziget közötti – vízszállító alagút (bujtató). (Magyarországon ez volt az első folyam alatt épített alagút.)^[2]
• december 22. – Lezárul a Dreyfus-per. (A haditörvényszék Dreyfust életfogytiglani száműzetésre ítéli és hazaárulónak bélyegzi. Tárgyalása az európai civilizáció első koncepciós pere.)^[3]

• A Nemzeti Szalon megalapítása Budapesten.
• Németország létrehozza a távol-keleti cirkáló osztályát 4 hajóval, a távol-keleti német érdekek védelmére és a csendes-óceáni gyarmatokkal való kapcsolattartás biztosítására.^[4]

• A magyar Mathematikai és Physikai Társulat (második) évi rendes közgyűlésén, egy Szily Kálmán által indítványozott, és elfogadott határozat szerint, „szerény emlékkövet” állított Bolyai János addig jeltelen sírja fölé.^[5]

• január 7. – W.K. Dickson szabadalmaztatja a mozgófilmet.
• január 7. – Thomas Alva Edison a Black Maria filmstúdióban filmre veszi segédje, Fred Ott tüsszentését egy Kinetoszkóppal.
• április 14. – A Kinetoszkóp első hivatalos bemutatójára került sor New Yorkban a Broadway 1155. alatt, a Holland Testvérek Mozgófilm Klubjában.

• július 22. – Párizs–Rouen futam volt az első Automobil verseny, a Le Petit Journal párizsi újság szervezte.

• január 1. – Satyendra Nath Bose matematikus († 1974)
• január 3. – Zazu Pitts színésznő († 1963)
• január 8. – Tkálecz Vilmos, a Vendvidéki Köztársaság alapítója († 1950)
• január 9. – Máté Imre magyar földbirtokos, jogász, közgazdász, szakíró, országgyűlési képviselő († 1983)
• január 17. – Szőnyi István festőművész († 1960)
• január 31. – Konrád Ignác festő- és szobrászművész († 1969)
• február 8. – King Vidor magyar származású amerikai filmrendező († 1982)
• február 14. – Jack Benny amerikai rádiós és tévés († 1974)
• március 8. – Wäinö Aaltonen finn szobrász, festő († 1966)
• március 13. – Auszmann György magyarországi német származású gazdálkodó, kommunista országgyűlési képviselő († 1969)
• március 15. – Aba-Novák Vilmos festőművész († 1941)
• március 20. – Hans Langsdorff német kapitány († 1939)
• március 24. – Cseh-Szombathy László magyar orvos, egészségpolitikus († 1968)
• április 5. – Zsedényi Béla miskolci jogászprofesszor († 1955)
• április 13. – Derkovits Gyula magyar festő és grafikus († 1934)
• április 16. – Anatolij Pavlovics Rjabov erza nyelvész, pedagógus, az erza nyelv első professzora († 1938)
• április 28. – Molnár C. Pál festőművész († 1981)
• április 29. – Kovács Sándor katolikus pap, újságíró, országgyűlési képviselő († 1942)
• május 11. – Zádor Jenő magyar zeneszerző († 1977)
• május 22. – Sarlay István császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt főtisztviselője († 1962)
• május 26. – Lukács Pál magyar származású Oscar- és Golden Globe-díjas színész († 1971)
• június 6. – Álgyay Hubert Pál hídmérnök († 1945)
• június 13. – Jacques Henri Lartigue francia festő, amatőr fotográfus († 1986)
• június 14. – Lázár Imre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († ?)
• június 19. – Alekszandr Jakovlevics Hincsin szovjet-orosz matematikus (valószínűségszámítás, információelmélet, számelmélet) († 1959)
• június 23. – Gunde László magyar földbirtokos, vetőmagtermelő és -kereskedő, országgyűlési képviselő († 1972)
• június 25. – Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője († 1989)
• július 1. – Henryk Sławik vértanúságot szenvedett lengyel diplomata, embermentő († 1944)
• július 2. – André Kertész magyar származású fotóművész († 1985)
• július 6. – Csurka Péter újságíró, író († 1964)
• július 7. – Mihály Dénes gépészmérnök († 1953)
• július 8. – Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet fizikus († 1984)
• július 25. – Gavrilo Princip szerb nacionalista, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet végrehajtója († 1918)
• július 29. – Csokonai Vitéz Gizella költő († 1965)
• augusztus 12. – Miskolczy Dezső orvos († 1978)
• augusztus 30. – Ujszászy István vezérőrnagy († 1948)
• szeptember 9. – Gulácsy Irén író († 1945)
• szeptember 13. – Julian Tuwim lengyel költő († 1953)
• szeptember 15. – Jean Renoir rendező († 1979)
• szeptember 25. – Nizsalovszky Endre jogtudós, akadémikus († 1976)
• szeptember 27. – Lothar von Richthofen, az első világháború ötödik legeredményesebb vadászpilótája 40 légigyőzelmével († 1922)
• október 6. – Huszovszky Lajos magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?)
• október 7. – Del Lord rendező († 1970)
• október 18. – Déry Tibor író († 1977)
• október 20. – Olive Thomas színésznő († 1920)
• október 23. – Varga Gedeon kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő († 1972)
• november 13. – Göllner Mária magyar művelődéstörténész, antropozófus, a magyarországi Waldorf-pedagógia megteremtője († 1982)

• január 12. – Pereszlényi János (1831–1894) győri református lelkész, újságíró, lapszerkesztő (* 1831)
• március 2. – Jubal Anderson Early az amerikai polgárháború konföderációs, déli erőinek tábornoka volt, emellett sikeres jogi pályafutás állt mögötte (* 1816)
• március 12. – Paulay Ede, színész, rendező, műfordító (* 1836)
• március 20. – Kossuth Lajos, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetője (* 1802)
• április 10. – Szabó József geológus (* 1822)
• április 7. – Házmán Ferenc magyar jogász, politikus, Buda utolsó polgármestere (* 1810)
• június 5. – Marcelina Czartoryska lengyel hercegnő, zongoraművész, Chopin tanítványa (* 1817)
• november 20. – Anton Grigorjevics Rubinstejn orosz zongoraművész, zeneszerző, karmester (* 1829)
• december 3. – Robert Louis Stevenson, skót író (* 1850)
• december 13. – Xántus János természettudós, utazó, néprajzkutató, az MTA levelező tagja (* 1825)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1894 témájú médiaállományokat.