1968–1969-es NHL-szezon – Wikipédia

Az 1968–1969-es NHL-szezon az ötvenkettedik NHL-szezon volt. A tizenkét csapat egyenként 76 mérkőzést játszott. Az előző évi döntő szinte újrajátszódott, a Montréal Canadiens nyerte megint a Stanley-kupát az új St. Louis Blues ellen - megint 4:0-as győzelemaránnyal.

Az alapszakasz

[szerkesztés]

A menetrendet megváltoztatták. Az előző szezonban 74 mérkőzést játszott mindegyik csapat - tízet-tízet a csoporttársak ellen, négyet-négyet a másik divízió tagjai ellen. Ettől a szezontól 76 meccses menetrend volt, 8-8 a csoporttársak ellen, 6-6 divízión kívüli.

E szezon előtt egyetlen játékos sem érte el a 100 pontos szintet egy szezonban, most viszont háromnak is sikerült. Phil Esposito, a Boston Bruins játékosa, új rekordot állított 126 pontjával - 49 gól, 77 gólpassz. Második lett Bobby Hull (Chicago Blackhawks), akinek 58 gólja is új rekordnak számított; összesen 107 pontot szerzett. A 41-éves Gordie Howe lett harmadik, 103 ponttal. Red Berenson hat gólt lőtt a St. Louis Blues 1968. november 7-i 8:0-as győzelme folyamán a Philadelphia Flyers ellen. Ez volt az első alkalom, hogy egy játékos egy idegenben játszott meccsen dupla mesterhármast lőtt. Doug Favell philadelphiai kapus engedte be mind a hat gólt.

Az utolsó helyen fejezte be a szezont a Minnesota North Stars, aminek egy fényes pontja volt Danny Grant újonc, aki 34 lőtt. Norm Ferguson, a Oakland Seals újonca szintén 34 gólt ütött. Ez volt a legtöbb gól egy újonctól negyven év óta, amikor Nels Stewart, a Montreal Maroons játékosa, szintén 34 gólt lőtt, felállítva a rekordot.

December 21-én csodálatos 0:0-as meccset játszott a Montréal Canadiens és a Boston Bruins. Montreal egyik kapusa sem tudott játszani, Gump Worsley ideg-összeroppanás miatt, Rogatien Vachon törött keze miatt. Ezért a Canadiens kénytelen volt egy újoncot tenni a kapuba, egy bizonyos Tony Espositót. A bostoniak kapuját Gerry Cheevers őrizte. Esposito 41 lövést védett ki, közöttük néhány olyat, amit bátyja Phil lőtt előnyös helyzetből. Cheevers 34 lövést védett ki, közöttük kétszer is úgy, hogy egy felszabadított montreali csatár egyedül volt a bostoni kapu előtt.

A Los Angeles Kings is bemutatott egy újonc kapust, Gerry Desjardinst, aki a betegeskedő Wayne Rutledge helyett lépett a jégre. Desjardins négy shutoutot szerzett az alapszakaszban, és fontos szerepet játszott a rájátszásban, a Kings Oakland elleni győzelmében.

A március 20-án rendezett Boston-Chicago mérkőzésen két rekordot is felállítottak. Bobby Hull 55-ik góljával saját rekordját döntötte meg, Bobby Orr 21-ik gólja pedig új rekordnak számított a hátvédek között.

Tabella

[szerkesztés]

Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba

Keleti divízió MSz Gy V D P SzG KG
Montréal Canadiens 76 46 19 11 103 271 202
Boston Bruins 76 42 18 16 100 303 221
New York Rangers 76 41 26 9 91 231 196
Toronto Maple Leafs 76 35 26 15 85 234 217
Detroit Red Wings 76 33 31 12 78 239 221
Chicago Black Hawks 76 34 33 9 77 280 246
Nyugati divízió MSz Gy V D P SzG KG
St. Louis Blues 76 37 25 14 88 204 157
Oakland Seals 76 29 36 11 69 219 251
Philadelphia Flyers 76 20 35 21 61 174 225
Los Angeles Kings 76 24 42 10 58 185 260
Pittsburgh Penguins 76 20 45 11 51 189 252
Minnesota North Stars 76 18 43 15 51 189 270

Kanadai táblázat

[szerkesztés]
Játékos Csapat MSz G A P B
Phil Esposito Boston Bruins 74 49 77 126 79
Bobby Hull Chicago Black Hawks 74 58 49 107 48
Gordie Howe Detroit Red Wings 76 44 59 103 58
Stan Mikita Chicago Black Hawks 74 30 67 97 52
Ken Hodge Boston Bruins 75 45 45 90 75
Yvan Cournoyer Montréal Canadiens 76 43 44 87 31
Alex Delvecchio Detroit Red Wings 72 25 58 83 8
Red Berenson St. Louis Blues 76 35 47 82 43
Frank Mahovlich Detroit Red Wings 76 49 29 78 38
Jean Ratelle New York Rangers 76 32 46 78 26

Kapusok statisztikái

[szerkesztés]
Játékos Csapat MSz Gy V D Perc KG SO KGÁ
Jacques Plante St. Louis Blues 37 18 12 6 2139 70 5 1.96
Glenn Hall St. Louis Blues 41 19 12 8 2354 85 8 2.17
Gump Worsley Montréal Canadiens 30 19 5 4 1703 64 5 2.26
Roy Edwards Detroit Red Wings 40 18 11 6 2099 89 4 2.54
Ed Giacomin New York Rangers 70 37 23 7 4114 175 7 2.55
Bernie Parent Philadelphia Flyers 58 17 23 16 3365 151 1 2.69
Bruce Gamble Toronto Maple Leafs 61 28 20 11 3446 161 3 2.80
Gerry Cheevers Boston Bruins 52 28 12 12 3112 145 3 2.80
Johnny Bower Toronto Maple Leafs 20 5 4 3 779 37 2 2.85
Rogatien Vachon Montréal Canadiens 36 22 9 3 2051 98 2 2.87

Stanley-kupa rájátszás

[szerkesztés]

A keleti divízióban a csoportgyőztes Canadiens a harmadik helyezett New York Rangers ellen játszott, és zsinórban négy győzelemmel tovább is jutottak. A másik keleti negyeddöntőben a második helyezett Boston Bruins szintén veretlenül nyerte szériáját a negyedik helyezett Toronto Maple Leafs ellen. Az elődöntőt a Canadiens nyerte a Bruins ellen, négy győzelemmel két vereséggel szemben.

A nyugati divízió bajnokának is könnyű dolga volt a negyeddöntőben: a St. Louis Blues vereség nélkül ütötte ki a harmadik helyen végző Philadelphia Flyerst. A másik sorozat sokkal szorosabb volt. Miután a második helyezett Oakland Seals és a negyedik helyezett Los Angeles az első hat meccset elosztották, csapatonként három-három győzelemmel, a mindent eldöntő hetedik meccset a Kings nyerte. Úgy tűnt, hogy a hosszú párharc a Sealsszel kimerítette a Kingst, mert az elődöntőt veretlenül nyerte meg a Blues.

Döntő

[szerkesztés]

A döntő az előző évi döntőnek a visszavágója volt, a Canadiens és a Blues harcolt megint a Stanley-kupáért. Viszont az előzőnél is könnyebb dolga volt a montrealiaknak - a négy mérkőzésen mindössze három gólt sikerült a Bluesnak lőni, és a Canadiens megint veretlenül nyerte a kupát. Ez volt a Canadiens tizenhatodik Stanley-kupa győzelme.

Montréal Canadiens vs. St. Louis Blues

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Április 27. St. Louis Blues 1 Montréal Canadiens 3
Április 29. St. Louis Blues 1 Montréal Canadiens 3
Május 1. Montréal Canadiens 4 St. Louis Blues 0
Május 4. Montréal Canadiens 2 St. Louis Blues 1

A hét mérkőzésből álló párharcot (négy győzelemig tartó sorozatot) a Montreal nyerte 4:0-ra, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok.

NHL díjak

[szerkesztés]

Első All-Star csapat

[szerkesztés]

Második All-Star csapat

[szerkesztés]

Debütálók

[szerkesztés]

Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak.

Visszavonulók

[szerkesztés]

Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották.

Források

[szerkesztés]
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1968–1969-es_NHL-szezon&oldid=26267934”