A Magyar Kultúra Lovagja – Wikipédia

A Magyar Kultúra Lovagja
Mottó: A kultúra a béke követe
Megalakulás dátuma1998
Típuselismerés
kuratóriumi elnökNick Ferenc
VezetőNick Ferenc
Helyek
KözpontAranyosapáti-Aranyossziget


A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány[1] a kultúra különböző területein huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998 októberében hívta életre.[2] A cím a művészi alkotók tevékenysége mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak.[3]

Az alapítvány, melynek címerében „A kultúra a béke követe” jelmondat szerepel, a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza még az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is (nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért), továbbá a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet is.

Alapítása óta a cím a civil társadalom kiemelt elismerésévé vált.[4] Átadására az 1997-ben alapított Magyar Kultúra Napja Gála alkalmával kerül sor, mely a magyar kultúra napjához kapcsolódik.

A cím nem helyettesíti az állami és a művészeti díjakat, nem jár vele pénzösszeg, kiemelkedő jelentősége mégis abban áll, hogy évenként azok kezdeményezhetik, akik lokális környezetükben a jelöltek emberségét és lovagias tetteit a legjobban ismerik.

A cím adományozásának módja

[szerkesztés]

Az alapítvány által adományozandó címre az előző év nyarán meghirdetett nyílt pályázaton a társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést, október 15-i határidővel. Az alapítvány kuratóriumának a címek odaítéléséről szóló javaslatát az 1999. január 22-én elsőként elismert Alapító Lovagok 12 fős testülete, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje által évente felkért háromszáz lovagjából álló Tanácsadó Testület készíti elő. A testület javaslata alapján a kuratórium december 1-ig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a javaslattevők karácsony körül adhassák át a Kultúra Lovagja címre történő jelölést az elfogadott javasoltaknak. Az elismerés elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát – kitöltve és aláírva – a következő év január első hetéig visszajuttatja. Az alapítvány ezt követően hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.

A lovaggá avatás

[szerkesztés]

A Kultúra Lovagjainak avatása szertartásosan zajlik a Magyar Kultúra Napja Gálán. A lovaggá ütés az Örökség serleggel[5] kitüntetett Magyar Koronaőrök Egyesülete szolgálatában megjelenők és a Szent Korona másolata előtt történik. Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A Gála nemzetközi közönsége előtt minden évben egy-egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.

A Kultúra Lovagrendje

[szerkesztés]

Az alapítvány – a doni áttörés[6] 60. évfordulóján – 2003. január 22-én elindítva, 2004. július 10-én az alapító okirat túrkevei aláírásával létrehozta a Kultúra Lovagrendjét. Alapító lovagja Nick Ferenc, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A Kultúra Lovagja címmel elismertek önként dönthetnek arról, hogy akarnak-e a lovagrend tagjai lenni, és találkozni vagy együttműködni a lovagtársakkal. A lovagrend sajátosságai: a zászló, az ezüst kitűző és a tagsági igazolvány. A lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködési támaszt jelent az elismerésben részesültek számára önzetlen tevékenységük folytatásához.

Emlékezet őrzése

[szerkesztés]

Kultúra Lovagrendje Emlékparkja. Háttérben a református templom tornya
  • A Nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján – 2006. július 9-én – Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, kegyeleti helye. Az első 36 lovagi emlékoszlop mellett felszentelésre került az „Emlékezet harangja”, amely az egész világot érintő történelmi diadalt kapcsolja össze a kulturális önkéntesekkel. 2008-tól a lovagtársakra való emlékezés és az év során elhunyt lovagtársak emlékemlékoszlopainak emelése – az alapítvány által kezdeményezett példamutató nemzetközi összefogással bevezetett – Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat Kulturális Önkéntesek Napján történik. A tábori ökumenikus istentisztelettel és kulturális programmal egybekötött eseményen valamennyi lovagra a harang megkondításával külön emlékeznek. Az emlékükre állított új emlékoszlopok jelentőségét a szülőföld küldöttsége és az általuk hozott föld fokozza. (2013-ban 105 elhunyt lovag emlékét őrzi az emlékpark.)
  • 2010-ben megnyílt a Kultúra Lovagrend Múzeuma és Levéltára, amely alkalmat ad a személyes és közösségi értékek megőrzésére.
  • 2015-ben felépült az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor, melynek hatékony működését gazdagítja a 2019-ben átadott Négyeshatármenti Művelődési Központ.
  • Az értékek őrzésében segítségére lesz az alapítványnak a 2022-ben felavatásra kerülő lovagok könyvtára.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Falvak Kultúrájáért Alapítvány, teljes nevén: „Adrianus Alapítvány a Falvak Kultúrájáért” alulról jövő, civil kezdeményezésként 1996-ban jött létre nemzetközi kuratóriummal és közösségekkel, országos működési körrel, közhasznú szervezetként. Az Alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése. Fő működési területét a Kárpát-medencében határozta meg, de a budapesti székhelyű alapítvány szervezetében a kultúra különböző ágait művelő, valamint az egészséges életmódot és olimpiai eszmét népszerűsítő közösségek működnek több vidéki és határon túli bázissal.
  2. ↑ A magyar államalapítás millenniuma alkalmából a kulturális örökség megőrzése, felkutatása, ápolása, népszerűsítése és alkotó fejlesztése érdekében kifejtett önzetlen tevékenység elismerésére a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Magyar Kultúra Lovagja címet alapított.Hargita Népe, 1999. augusztus 16. 190. szám, 8. oldal
  3. ↑ A Magyar Kultúra Lovagja címért. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kulturális örökség megőrzése, felkutatása, ápolása, illetve népszerűsítése és alkotó fejlesztése érdekében kifejtett önzetlen tevékenység elismeréséért hozta létre a Magyar Kultúra Lovagja címet. Társadalmi szervezetek, alapítványok jelölhetnek egy-egy olyan személyt (tagjaikat, támogatóikat – nem magyar állampolgárt is), akiknek munkáját ezzel az elismeréssel kívánják megköszönni.Udvarhelyi Híradó, 2000. augusztus 3. 61. szám. 6. oldal
  4. ↑ Szigetvári János a Magyar Kultúra Lovagja (posztumusz) 2001. január 22. Hetedhéthatár, 2001, 3. szám
  5. ↑ A Falvak Kultúrájáért Alapítvány együttműködve a Magyarország Felfedezői Szövetséggel 2005-ben „Örökség serleg” elismerést alapított, melynek célja a Kárpát-medence kulturális örökségének ápolása érdekében tevékenykedő, példamutató ifjúsági közösségek színvonalas elismerése. Az elismerést évente egy alkalommal, maximum öt arra érdemes közösség veheti át.[1]
  6. ↑ 1943. 01. 12–22. A doni áttörés a 2. Magyar Királyi Hadsereg arcvonalán. MTA BTK Történettudományi Intézet honlapja

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Magyar_Kultúra_Lovagja&oldid=27313405”