A majmok bolygója 5. – A csata – Wikipédia

A majmok bolygója 5. – A csata
(Battle for the Planet of the Apes)
1973-as amerikai film

RendezőJ. Lee Thompson
ProducerArthur P. Jacobs
AlapműA majmok bolygója
Műfaj
  • sci-fi film
  • akciófilm
  • posztapokaliptikus film
  • disztópikus film
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZeneLeonard Rosenman
OperatőrRichard H. Kline
Gyártás
Gyártó20th Century Studios
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszínLos Angeles
Játékidő
  • 93 perc
  • 88 perc
Költségvetés1 700 000 $
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 1973
  • 1973. május 23. (Amerikai Egyesült Államok)[1]
  • 1973. augusztus 20. (Stockholm)[2]
Korhatár12 II. kategória (F/8705/J)
Bevétel8 844 595 $ (Amerikai Egyesült Államok)
Kronológia
ElőzőA majmok bolygója 4.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz A majmok bolygója 5. – A csata témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A majmok bolygója 5. – A csata (eredeti cím: Battle for the Planet of the Apes) a Majmok bolygója-kvintológia 1973-ban bemutatott ötödik, egyben befejező része, melyet J. Lee Thompson rendezett. A kritikák ennél a résznél voltak a legélesebbek, igaz, a film az összes rész közül a legkisebb költségvetésből készült.

Történet

[szerkesztés]

A majmok híres Törvényhozója által elmesélt tényeket láthatjuk viszont a filmben. A 21. században járunk, egy atomháború után. Caesar sikeresen felszabadította a majomtársadalmat, s most békében élnek egymás mellett emberek és majmok. A gorillavezér Aldo azonban nem osztja ezt az álláspontot, s az emberek halálát kívánja. Caesarnak van egy fia is, a kis Cornelius. Ő azonban amiatt kesereg, hogy sohasem ismerhette a szüleit. Ember asszisztense, MacDonald (az előző részben szereplő testvére) elmeséli neki, hogy filmszalagokra vették szülei történetét, és valahol Central Cityben őrizték, amely mára tiltott város lett. Caesar odamegy, hogy megkeresse a szalagokat, de nem számít rá, hogy a nukleáris támadásban elpusztult város mélyén sugárfertőzött emberek élnek, Kolp tábornok vezetésével. Rajta is kapják őket, s ez elég ahhoz, hogy Kolp és segítőtársa, Mendez, háborút indítsanak a majomtársadalom elpusztítása érdekében.

Időközben Aldo át akarja venni a parancsnokságot. Cornelius ezt meghallja, de Aldo megneszeli, és megöli őt. Caesar összetörik a hír hallatára. Aldo eközben minden fegyvert eltüntet a faluból és szegregálja az embereket. A mutánsok támadása nem vezet eredményre, a hősies védelem megtöri őket. Mindeközben Caesar megtudja, hogy Aldo felelős fia balesetéért, s ezért párbajra hívja ki, melyben meg is öli. Eztán Caesar szabadon engedné az embereket, de ők nem hajlandóak olyan szabadságban élni, ahol a majmok nem tisztelik őket. Caesar ennek hatására átértékeli addigi politikáját és a békés együttélés mellett teszi le a voksát.

Közben a tiltott városban Mendez lesz az új kormányzó, s első intézkedéseként leállítja Kolp korábbi tervét, miszerint kilő egy kobaltbombát a majomvárosra. Ez ugyanis az egész Föld pusztulását jelentené. Ezért inkább kultuszt épít a bomba köré, hogy úgy féljék őt, mint élet-halál urát (ahogy azt a második részben is láthattuk). A film legvégén pedig a 2600-as években láthatjuk a Törvényhozót, és körülötte embereket és majomgyerekeket is, mely mutatja, hogy a béke tartósnak bizonyult.

Szereplők

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]