A szolga – Wikipédia
A szolga (The Servant) | |
1963-as brit film | |
Rendező | Joseph Losey |
Producer | Joseph Losey |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró |
|
Főszerepben | |
Zene | John Dankworth |
Operatőr | Douglas Slocombe |
Vágó | Reginald Mills |
Gyártás | |
Gyártó |
|
Ország | Egyesült Királyság |
Nyelv | angol |
Játékidő | 114 perc |
Költségvetés | 138 005 £ |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Netflix |
Bemutató | |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A szolga (eredeti cím: The Servant) 1963-ban bemutatott fekete-fehér brit filmdráma, melyet Joseph Losey rendezett. A forgatókönyvet Harold Pinter írta, Robin Maugham 1948-as The Servant című kisregényéből. A főbb szerepekben Dirk Bogarde, Sarah Miles, James Fox és Wendy Craig látható.
1963 szeptemberében mutatták be a 24. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, majd november 14-én a londoni mozikban. Pozitív kritikákat kapott, a 17. BAFTA-gálán számos díjat és jelölést szerzett.
A 20. századi brit filmművészet legjobbjai közt tartják számon.[3][4]
Cselekmény
[szerkesztés]Tony gazdag londoni fiatalember, saját bevallása szerint Brazíliában tervez városokat felépíttetni. Új, angliai otthonába beköltözve felfogad lakájként egy Hugo Barrett nevű férfit. Barrett könnyedén veszi a munka kihívásait és gazdájával – eltérő társadalmi osztályukhoz méltó kereteken belül – jó viszonyt alakít ki. Ez azonban megváltozik, amikor Tony barátnője, Susan találkozik a szolgálóval. A nő gyanúsan tekint rá és arra kéri barátját, mondjon fel alkalmazottjának, de ő ezt visszautasítja.
Hogy szeretőjét, Verát is maga mellett tudhassa, Barrett meggyőzi munkaadóját egy szobalány szükségességéről. Amikor Tony ebbe beleegyezik, Barrett a nővéreként mutatja be a lányt. Barrett bátorítására Vera elcsábítja új főnökét. Amikor Tony és Susan előbb ér haza vakációjukról, megdöbbenve találják Barrett-et és Verát az ágyban. A "vérfertőzés" miatti dühében Tony Barrettre támad, de az elmagyarázza valódi kapcsolatát a lánnyal, aki állítása szerint a menyasszonya. Verával nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy korábban Tony is szexuális kapcsolatba került a szobalánnyal, Susan döbbenetére. Tony elküldi őket és Susan is távozik.
Tony azonban már túlságosan függ Barrett és Vera szolgálataitól. Részegessé válik, amit az is súlyosbít, hogy Susan nem válaszol a telefonhívásaira. Tony egy bárban összefut volt szolgálójával, és ő visszakönyörgi magát az állásba. Ennek érdekében előad egy kitalált sztorit, mely szerint Vera belőle is bolondot csinált.
A két férfi kapcsolata azonban gyökeresen megváltozik: a korábban szerény Barrett immár hatalmaskodik munkaadója felett, míg az gyerekesen kezd viselkedni. A szolgáló Verát is visszahívja a házba. Susan felbukkan és megpróbálja visszahívni magához Tonyt. A férfi azonban már teljes mértékben az őt alkohollal és prostituáltak társaságával ellátó Barrett-től függ. Susan váratlanul megcsókolja a lakájt, aki erőszakosan viszonozza ezt. A részeg Tony megpróbál közbeavatkozni, de elesik és a prostituáltak kinevetik. Tonyból ekkor kirobban dühe, ezért Barrett mindenkit elküld a házból. Távozása előtt Susan egyik ékszerével megpofozza Barrett arcát, ezután az egy pillanatra megdöbbent férfi felsegíti rá kabátját és a nő távozik.
Barrett felsétál az emeletre, ahol Vera vár rá, elhaladva a részegen a földön heverő és egy italt szorongató munkaadója mellett.
Szereplők
[szerkesztés]Szerep | Színész | Magyar hang[5] |
---|---|---|
Hugo Barrett | Dirk Bogarde | Kautzky József |
Vera | Sarah Miles | Almási Éva |
Susan Stewart | Wendy Craig | Földi Teri |
Tony | James Fox | Tordy Géza |
Lady Agatha Mounset | Catherine Lacey | |
Lord Willie Mounset | Richard Vernon | |
püspök az étteremben | Patrick Magee | |
segédlelkész az étteremben | Alun Owen | |
idősebb nő az étteremben | Doris Nolan | |
fiatalabb nő az étteremben | Jill Melford | |
előkelő nő az étteremben | Ann Firbank | |
előkelő férfi az étteremben | Harold Pinter | |
lány a telefonfülke előtt | Dorothy Bromiley | |
dzsesszbanda vezetője | Johnny Dankworth | |
önmaga (a pubban) | Davy Graham |
Fogadtatás
[szerkesztés]Kritikai visszhang
[szerkesztés]A Rotten Tomatoes-on 51 kritika összegzése alapján 90%-os értékelésen áll. A weboldal szöveges összefoglalója szerint „nem kismértékben Joseph Losey rendező és Harold Pinter forgatókönyvíró kiváló munkájának köszönhetően A szolga művészi precizitással sújt le a társadalmi osztályok közti megosztottságra.”[6]
Díjak és jelölések
[szerkesztés]Szervezet | Év | Kategória | Jelölt mű | Eredmény | Ref. |
---|---|---|---|---|---|
British Academy of Film and Television Arts (BAFTA-díj) | 1964 | legjobb brit színész | Dirk Bogarde | Elnyerte | [7] |
legjobb brit színésznő | Sarah Miles | Jelölve | |||
legjobb operatőr (fekete-fehér film) | Douglas Slocombe | Elnyerte | |||
legjobb brit film | Joseph Losey és Norman Priggen (producerek) | Jelölve | |||
legjobb film bármilyen forrásból | Jelölve | ||||
legjobb brit forgatókönyv | Harold Pinter | Jelölve | |||
legígéretesebb elsőfilmes főszereplő | James Fox | Elnyerte | |||
Wendy Craig | Jelölve | ||||
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál | 1964 | Arany Oroszlán díj | Joseph Losey | Jelölve |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ a b c d Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 20.)
- ↑ The 100 best British films. Time Out London. Time Out Group, 2018. szeptember 10. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
- ↑ Entertainment Best 100 British films - full list (angol nyelven). BBC News, 1999. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
- ↑ A szolga - 1. magyar változat (1968) - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
- ↑ The Servant (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2024. június 24.) „Thanks in no small part to stellar work from director Joseph Losey and screenwriter Harold Pinter, The Servant strikes at class divisions with artful precision.”
- ↑ Film in 1964 | BAFTA Awards (angol nyelven). BAFTA. (Hozzáférés: 2024. június 24.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a The Servant (1963 film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- A szolga a PORT.hu-n (magyarul)
- A szolga az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A szolga a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A szolga a Box Office Mojón (angolul)