A vita nyitó szakasza – Wikipédia

A kritikus vitáról felállított pragmadialektikai modellben a vita nyitószakasza a kritikus vita négy szakasza közül a második. Megelőzi a konfrontációs szakasz, követi az argumentációs, majd a zárószakasz. A nyitószakaszban nyilvánossá válnak a vita szerepei és az köteleződések. Cél közös pont keresése, amennyiben nincs, akkor a konfrontáció nem feloldható.

Egy ideális vita során ezek a szakaszok ebben a sorrendben követik egymást.

A nyitószakasz során tisztázódnak a szerepek, és felszínre kerülnek az elkötelezettségek. A felek megállapodnak a használható módszerekben, az elfogadható érvekben és bizonyítékokban. Itt dől el, hogy van-e lehetőség feloldani a véleménykülönbséget.

A nyitószakaszban megjelennek olyan beszédaktusok, amelyekkel nyilatkoznak a felek, hogy mi az, amit elfogadnak érvként vagy bizonyításként. Ilyen például a kommisszívum, ami olyan elköteleződés, mely valamit elfogad vagy elutasít, elvállal vagy egyetért vele. Kommisszívumok segítségével tudnak a vita résztvevői elköteleződni egy-egy álláspont mellett.

A vitában részt vevők szerepeinek tisztázása érdekében fontos, hogy az álláspontokat és az elkötelezettségeket világosan és pontosan meghatározzuk, és ha szükséges, akkor a vita során újra és újra tisztázzuk.

Az elköteleződéseket a vita folyamán felül kell vizsgálni. Amennyiben az állításokról kiderül, hogy tévesek vagy tarthatatlanok, fel kell adni, illetve vissza kell vonni az elkötelezettségek közül. Emellett a szempontok megváltoztatására is lehetőség van az elhangzottak alapján, de ezeket a módosításokat nyilvánossá kell tenni.

Az álláspont mellett való elköteleződés szabályai a nyitószakaszban:

A partnerek saját álláspontjának védelme kötelező, ha a másik fél igényt tart rá. Azok az álláspontok, melyek elhangzottak vállalnunk kell. Amennyiben ezt megszegjük, azzal áthárítjuk a bizonyítás kényszerét.

Bizonyítás kötelezősége szabály

• (Rossz) tekintélyérvelés (Ad verecundiam)
• Nem tudásra apellálás (Ad ignorantiam)

Egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen. A vita bármelyik szakaszában fontos az álláspontok torzulásának kivédése.

Álláspont szabály

• Szalmabáb: nem az eredeti, hanem torzított álláspont támadása
• Árnyékbokszolás: a torzított álláspont védelme

A vita alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vitapartner állásfoglalását alátámasztó érveket. Előfordulhat, hogy kétségek merülnek fel a résztvevők vélekedésében, vagy illegitim változtatás. Ilyenkor érdemes tisztázni a felek elköteleződését, mivel az álláspont észrevétlen megváltoztatása vagy éppen váltogatása meggátolja a vita céljának elérését, azaz a helyes álláspont kiderítését.

• Forrai Gábor, Margitay Tihamér, Máté András, Mekis Péter, Tanács János, Zemplén Gábor: Esszéírás és Informális logika^{[halott link]}

• Zemplén Gábor, Kutrovátz Gábor: Érvelés-tanulmányok filmszakadásig Archiválva 2013. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2012