Admont – Wikipédia

Admont
Admont címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Liezeni járás
Irányítószám	8911, 8912, 8913
Körzethívószám	03613
Forgalmi rendszám	LI
Népesség
Teljes népesség	5010 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	640 m
Terület	299,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 14° 27′ 40″47.573055555556, 14.46111111111147.573056°N 14.461111°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 14° 27′ 40″47.573055555556, 14.46111111111147.573056°N 14.461111°E
Admont weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Admont témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Admont osztrák mezőváros Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 5049 lakosa volt. Admont közel ezer éves bencés apátságáról híres, amelyben a világ legnagyobb kolostori könyvtára található.

Admont Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns mentén. Területe az Ennstali-Alpokhoz tartozó Gesäuse-hegységre esik, ahol a Gesäuse Nemzeti Park található. A településtől délre fekszik a Kaiserau fennsíkja, kiépített sípályáival. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Admont (2167 lakos), Aigen (221), Gstatterboden (44), Hall (1734), Johnsbach (153), Krumau (182) és Weng im Gesäuse (548).

A környező önkormányzatok: északra Sankt Gallen, északkeletre Landl, keletre Radmer, délkeletre Wald am Schoberpaß, délre Gaishorn am See, délnyugatra Rottenmann és Trieben, nyugatra Ardning és Selzthal, északnyugatra Rosenau am Hengstpaß (Felső-Ausztria).

Admont Stájerország egyik legrégebbi települése, először 859-ben említik "Ademundi vallis"-ként. Benedekrendi apátságát 1074-ben alapította Gebhard salzburgi érsek. 1146-tól 1161-es haláláig itt élt Zsófia magyar hercegnő, II. Béla lánya, miután megalázóan bántak vele III. Konrád udvarában. 1292-ben a kolostort elfoglalta és kifosztotta az I. Albert herceg ellen fellázadó nemesség, de a herceg a felkelés leverése után kompenzálta az apátságot.

1443-ban III. Frigyes császár uralkodása alatt a kolostor törvényszéki és vásártartási jogot kapott. Később mindkettő a kolostor melletti településre szállt át, ami gyakorlatilag mezővárosi jogokat jelentett.

1865-ben egy tűzvészben 22 ház pusztult el és heten odavesztek. A kolostorból csak a könyvtár maradt épen. Az épületeket rendbehozták és ekkor építették át az apátsági templomot, amely az ország első jelentősebb neogótikus, vallási jellegű építménye.

A második világháborúban a városban állomásozott a Brandenburg különleges felderítő- és kémalakulat 802-es egysége. A háború után Admont - Stájerországgal együtt - a brit megszállási zónába tartozott. A megszálló hatóságok a volt katonai táborban menekülttábort rendeztek be, ahol kétezer zsidó menekültet helyeztek el.

1949-ben az addig önálló Aigen és Krumau községeket Admonthoz csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Hall, Johnsbach és Weng im Gesäuse községek is a mezőváros önkormányzata alá kerültek, amely így a tartomány második (Mariazell után) és az ország negyedik legnagyobb területű önkormányzatává vált.

Az admonti önkormányzat területén 2017 januárjában 5049 fő élt. 2015-ben a helybeliek 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 6,2% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 5,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

• az admonti apátság könyvtárával, múzeumával, neogótikus székesegyházával
• az 1736-ban épített városháza
• a 850 körül alapított régi plébániatemplom (Amanduskirche)
• az 1930-ban épült evangélikus templom
• Hall Szent kereszt-plébániatemploma
• Johnsbach Szt. Egyed-plébániatemploma és temetője
• Weng Szt. Kozma és Damján-plébániatemploma
• az 1657-ben épült kora barokk Röthelstein-kastély, az admonti apátok volt nyári rezidenciája és vadászkastélya
• a Kaiserau-kastély 1778-ban épült a szerzetesek számára. Ma az apátság tulajdonában lévő kis síközpont látogatóit szállásolják ide.
• a Gesäuse Nemzeti park Enns-vízesése

• Marlies Schild (1981-) olimpiai ezüstérmes alpesi síző

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Admont című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Wolfgang Mielke: Admont – Anmutigste Reinheit. In: Perinique. Nr.19, Oktober 2014, ISSN 1869-9952
• A település honlapja
• 61253 – Admont. Statistik Austria