Adzsaria – Wikipédia
| |||||
Ország | Grúzia | ||||
Államforma | autonóm köztársaság | ||||
Hivatalos nyelv | grúz | ||||
Főváros | Batumi | ||||
Legnagyobb város | Batumi | ||||
Miniszterelnök | Tornike Rizhvadze | ||||
Terület | 2919 km² | ||||
Népesség | 333 953 fő (2014) | ||||
Népsűrűség | 114,4 fő/km² | ||||
Időzóna – Nyári időszámítás | UTC+4 | ||||
Honlap | www.adjara.gov.ge | ||||
Adzsaria (grúzul აჭარა; transzliteráció: ach'ara; magyaros átírása: acsara), hivatalos nevén Adzsar Autonóm Köztársaság (grúzul აჭარის ავტონომიური რესპუბლიკა; transzliteráció: ach'aris avtonomiuri respublika; magyaros átírás: acsarisz avtonomiuri reszpublika) autonóm köztársaság Grúzia délnyugati részén. Délről Törökország, nyugatról a Fekete-tenger határolja. Székhelye Batumi.
Történelem
[szerkesztés]Adzsaria az ókorban Kolkhisz és Kaukázusi Ibéria része volt. Az i. e. 5. században a görögök, majd a rómaiak gyarmatosították. A 9. században az egyesített grúz királyság része lett, 1614-ben az oszmán-törökök hódították meg. 1878-ban a terjeszkedő Oroszországé lett a terület, az első világháború után brit és török katonák szállták meg, de 1920-ban a Grúz Demokratikus Köztársaság része lett. A törökök megpróbálták visszafoglalni, végül lemondtak róla azzal a feltétellel, hogy biztosítják a muszlim lakosság autonómiáját. Ennek a feltételnek az értelmében létrehozták az Adzsar Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot, így a grúz fennhatóság alatti terület jelentős önkormányzattal rendelkezett.
A Szovjetunió felbomlása után a független, de politikailag megosztott Grúzia részévé vált. Az 1991–1993 közötti polgárháború nagyrészt elkerülte, amit főleg Aszlan Abasidze, a tartomány tekintélyelvű vezetője érdeme. Habár Abasidze fenn tudta tartani a rendet az autonóm köztársaságban és az ország egyik legfejlettebb régiójává tette, érdemeit beárnyékolják az alvilághoz fűződő kapcsolatai (csempészetből jelentősen gyarapította vagyonát), és országlása idején az emberi jogok is sérültek. A tbiliszi kormányzatnak Eduard Sevardnadze elnöksége idején gyakorlatilag nem volt befolyása Adzsaria életére, és szemet hunyt az események felett.
A 2003-as rózsás forradalom elsöpörte Sevardnadze hatalmát, és Miheil Szaakasvili, az új elnök, fellépett Grúzia integritásának helyreállításáért. Bár egy ideig a fegyveres konfliktus lehetősége is fennforgott, végül Abasidze 2004 májusában lemondott és Moszkvába menekült. Ezután helyreállították a központi hatalmat, és az autonómiát valamelyest megnyirbáló új törvényeket fogadtak el.
Gazdaság
[szerkesztés]A terület elsősorban agrárrégió, kiváló minőségű földdel. Az éghajlat alkalmas citrusfélék, dohány és tea termesztésére. Valaha a teafeldolgozás és csomagolás húzóágazat volt, de mostanra már kevésbé jelentős.
Batumi jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolít le és meghatározó csomópontja a Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból jövő kőolajszállítmányoknak.[1] A város ezenkívül hajógyári központ is.
A térség rohamosan fejlődik, tudható mindez részben az ingatlanpiac fellendülésének, amelyben az arab tőke is szerepet játszik.[2]
Nyelv
[szerkesztés]Az adzsárok grúz dialektust beszélnek, amely közel áll a guriai nyelvjáráshoz és több alnyelvjárása. A legtöbb ilyen alnyelvjárásra hatással volt a török nyelv.[3]
Vallás
[szerkesztés]Bár Adzsária hagyományosan muszlim régió, az 1878-ban beköszöntő orosz uralom miatt rengeteg adzsár költözött át az Oszmán Birodalomba.[4] Nagyon sok ortodox vallású grúz vándorolt be Kahétiából, illetve keresztény vallású etnikai kisebbségek (pl. oroszok, görögök, örmények) révén Adzsária lakosságának több mint 50%-ban ortodox és csak kevesebb, mint 40%-a muszlim.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Description (Batumi Oil Terminal)
- ↑ Kaukázusi Dubajként fejlődik az Adzsar Autonóm Köztársaság fővárosa a Fekete-tenger partján (Népszava)
- ↑ ტ. ფუტკარაძე, მსაზღვრელ-საზღვრულის ბრუნებისათვის სამხრეთ საქართველოს დიალექტებსი, აჭარული დიალექტის დარგობლივი ლექსიკა, ვი, ტბ., 1986
- ↑ Hoch, Tomáš; Kopeček, Vincent (2011): Transforming Identity of Ajarian Population. ALPPI Annual of Language & Politics and Politics of Identity. V (05): 57–72. ISSN 1803-1757
- ↑ census - Demographic and social characteristics
Források
[szerkesztés]- Regions and territories: Ajaria (angol nyelven). news.bbc.co.uk, 2011. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- Adscharien am Scharzen Meer (német nyelven). georgia-insight.eu. (Hozzáférés: 2022. április 17.)