Akrofóbia – Wikipédia
Az akrofóbia (más néven magaslati félelem, illetve „tériszony”,[1] bár ez utóbbi a nyílt terektől való félelmet is jelentheti[2]) a görög akron szóból származik, ami csúcsot jelent.[3]
Az akrofóbia akkor lép fel, ha az ezzel küszködő ember hegyekbe, toronyba, sokadik emeletre, hidakra, vagy egyszerűen az erkélyre megy, illetve létrára mászik. Ez a fóbia gyakran halálfélelemmel párosul,[2] és olykor repülőn is pánikérzet léphet fel.[1]
Az akrofóbia tünetei lehetnek: szívdobogás, szédülés, izzadás, mellkasi fájdalom, az ún. „lehúz a mélység“-érzet.[2] Az akrofóbia kezelhető gyógyszerekkel, illetve pszichoterápiával is.[4][5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ön mitől retteg? A tériszony és más fóbiák. Házipatika. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
- ↑ a b c Tériszony - Természetes félelem vagy kóros állapot?. Webbeteg. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
- ↑ William S. Haubrich. Medical Meanings: A Glossary of Word Origins. ACP Press, 180. o. (2003)
- ↑ (1984. november 4.) „Comparative effectiveness of guided mastery and exposure treatments for intractable phobias.” (angol nyelven). Journal of Consulting and Clinical Psychology 52 (4), 505–518. o. DOI:10.1037/0022-006X.52.4.505. ISSN 1939-2117. PMID 6147365.
- ↑ A Dictionary of Biomedicine. DOI: 10.1093/acref/9780199549351.001.0001 (2010). ISBN 9780199549351