Akrofóbia – Wikipédia

Az akrofóbia (más néven magaslati félelem, illetve „tériszony”,[1] bár ez utóbbi a nyílt terektől való félelmet is jelentheti[2]) a görög akron szóból származik, ami csúcsot jelent.[3]

Az akrofóbia akkor lép fel, ha az ezzel küszködő ember hegyekbe, toronyba, sokadik emeletre, hidakra, vagy egyszerűen az erkélyre megy, illetve létrára mászik. Ez a fóbia gyakran halálfélelemmel párosul,[2] és olykor repülőn is pánikérzet léphet fel.[1]

Az akrofóbia tünetei lehetnek: szívdobogás, szédülés, izzadás, mellkasi fájdalom, az ún. „lehúz a mélység“-érzet.[2] Az akrofóbia kezelhető gyógyszerekkel, illetve pszichoterápiával is.[4][5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Ön mitől retteg? A tériszony és más fóbiák. Házipatika. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
  2. a b c Tériszony - Természetes félelem vagy kóros állapot?. Webbeteg. (Hozzáférés: 2022. április 5.)
  3. William S. Haubrich. Medical Meanings: A Glossary of Word Origins. ACP Press, 180. o. (2003) 
  4. (1984. november 4.) „Comparative effectiveness of guided mastery and exposure treatments for intractable phobias.” (angol nyelven). Journal of Consulting and Clinical Psychology 52 (4), 505–518. o. DOI:10.1037/0022-006X.52.4.505. ISSN 1939-2117. PMID 6147365. 
  5. A Dictionary of Biomedicine. DOI: 10.1093/acref/9780199549351.001.0001 (2010). ISBN 9780199549351