Aporia (filozófia) – Wikipédia

Az aporia (görögül: ἀπορία - porosz = út + a fosztóképző) úttalanság, kiúttalanság valamely probléma feloldásához való eljutás lehetetlensége, mivel a gondolatmenetben ellentmondások lépnek fel, vagy a dologban magában, vagy a használt fogalmakban.

A retorikában aporetikának nevezzük a megoldhatatlan, vagy nehezen megoldható problémák megfejtésének művészetét.

• Rathmann János: Idegen szavak a filozófiában . Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. ISBN 9631875148

Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!