Arhangelszk – Wikipédia

Arhangelszk (Архангельск)
Arhangelszk esti látképe
Arhangelszk esti látképe
Arhangelszk címere
Arhangelszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyArhangelszki terület
Alapítás éve1584
PolgármesterAlekszandr Viktorovics Donszkoj
Irányítószám163000–163072
Körzethívószám8182
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség351 488 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Terület294 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 64° 32′ 35″, k. h. 40° 32′ 15″64.543056°N 40.537500°EKoordináták: é. sz. 64° 32′ 35″, k. h. 40° 32′ 15″64.543056°N 40.537500°E
Arhangelszk (Arhangelszki terület)
Arhangelszk
Arhangelszk
Pozíció az Arhangelszki terület térképén
Arhangelszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arhangelszk témájú médiaállományokat.

Arhangelszk (Архангельск / Arhangel'sk) város Oroszország északi részén, az Északi-Dvina folyó partján, közel a fehér-tengeri torkolathoz. Az Arhangelszki terület fővárosa.

Népessége 355 500 fő volt (2002-ben), míg a 2010-es népszámláláskor 348 783 fő.[2]

A város arról a kolostorról kapta nevét, amelyet Szent Mihály arkangyal tiszteletére építettek a Dvina torkolatánál.[3]

Éghajlata

[szerkesztés]
Arhangelszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)5,05,212,125,330,233,034,433,427,718,39,75,834,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,2−7,7−1,25,412,518,721,818,012,24,8−2,5−6,45,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−16,5−15,2−9,4−3,92,27,711,38,95,10,1−7,7−13,4−2,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−45,2−41,2−37,1−27,3−13,7−3,9−0,5−4,1−7,5−21,1−36,5−43,2−45,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)382930304961737061665346606
Havi napsütéses órák száma1356117193262298301203116591961643
Forrás: Pogoda.ru.net[4]


Története

[szerkesztés]
Arhangelszk kikötője egy 1896-os képeslapon

1555-ben Rettegett Iván kereskedelmi privilégiumokat adományozott angol kereskedőknek, akik kereskedőhajókat kezdtek küldeni a Dvina folyó torkolatához. Őket holland kereskedők követték. 1584-ben Iván cár elrendelte Novo-Holmogori város alapítását, ez lett a mai Arhangelszk. Ebben az időben a balti-tengeri kereskedelmet a Hanza-szövetség felügyelte, így Arhangelszk, melyet télen jégtakaró zárt körül, lett az egyetlen orosz tengeri kikötő. Fontos kereskedelmi utak vezettek a városból Észak-Szibériába és az Urálon túli Mangazeja városába.

1682-ben trónra lépett I. Péter cár, aki 1693-ban elrendelte, hogy hajóépítő műhelyt építsenek Arhangelszkben. A város jelentősége nőtt, a cár azonban tudta, hogy északi fekvése miatt Arhangelszk csak a nyári hónapokban használható kikötőként, ezért, miután legyőzte a svédeket, 1704-ben megalapította Szentpétervárt a Balti-tengernél.

A balti-tengeri kereskedelem fontosságának növekedésével Arhangelszk jelentősége a 18. században csökkent, de miután 1898-ban megindult a forgalom a Moszkva - Vologda - Arhangelszk vasútvonalon, jelentősége újra megnőtt, főleg a fakereskedelemnek köszönhetően. 1918 és 1920 között a város ellenállt a bolsevikeknek és a bolsevikellenes Fehér Sereg egyik fontos támaszpontja volt.

Gazdaság

[szerkesztés]

Napjainkban Arhangelszk fontos kikötőváros, a jégtörő hajóknak köszönhetően egész évben működik. Halászati szempontból fontos. Erdészeti igazgatóság található itt.

Kultúra

[szerkesztés]

A városban tengerészeti iskola és regionális múzeum található.

Személyek

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7 
  4. Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 5.)