Az értelemtükrözés elve – Wikipédia

Az értelemtükrözés elve a magyar helyesírás egy fontos elve (l. AkH.¹¹ 2. d)), bár nem számítják a négy alapelv közé. Az értelemtükrözés elve szerint helyesírás a leírt formával igyekszik a szavak jelentését és a szóelemek viszonyát minél pontosabban jelölni. A cikk további része az értelemtükrözés elvét követő példákat sorol fel.

Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, például [haggya] leírva hagyja. Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, például [higgye] leírva higgye, nem „hiszje”.

A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, például kovács és Kovács.

Az elválasztás is tükrözi a szó jelentését. Példák:

• gép-elem (’gépnek az eleme’), de gé-pe-lem (’gépbe írom’),
• leg-e-lő-re (’a sor elejére’), de le-ge-lő-re (’mezőre’),
• kar-ó-ra (’karon viselt óra’) , de ka-ró-ra (’rúdra’).

A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, illetve egybeírással, például három szög és háromszög (AkH.¹¹ 95.). Ha két szó kapcsolata új jelentésre tesz szert, azt egybeírással jelöljük: gyors vonat ’sebesen közlekedő vonat’ és gyorsvonat ’vonatfajta’ (AkH.¹¹ 107. b), 112., 117. b), 123. b), 125. b), 128. b), 129.).

Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, például Margitsziget (AkH.¹¹ 175. b)), és másként, ha földrajzi értelemben, például Margit-sziget (AkH.¹¹ 176. b)).

• homoki malom: a Homok helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom
• Homoki malom: ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér, AkH.¹¹ 190.)
• Homoki Malom csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, például csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. Víg Kalmár étterem, AkH.¹¹ 190.)
• (a) homoki Malom csárda: így is jelölhetjük a Homok helységben működő Malom csárdát (AkH.¹¹ 190.)
• Homoki-malom: amennyiben a malom egy Homoki családnevű személy tulajdona (vö. Kossuth-szobor, Batthyány-örömécses, AkH.¹¹ 140. b), 168.)
• Homokimalom: ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül (AkH.¹¹ 175. b))

(OH. 188–189. o., némileg rövidítve)

További példák:

• művésztanár: ’művészeket oktató tanár’ (AkH.¹¹ 129.)
• művész-tanár: ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’ (AkH.¹¹ 101. a))
• művész tanár: ’művészkedő tanár’ (AkH.¹¹ 114. a))

(OH. 1092. o.)

• Kodály vonósnégyes: Kodály nevű, Kodályról elnevezett vonósnégyes (AkH.¹¹ 167.)
• Tátrai-vonósnégyes: Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított/vezetett vonósnégyes (AkH.¹¹ 168.)

(OH. 170. o.)

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!