Azovegyület – Wikipédia

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

Az azovegyületek a benzol származékaihoz tartozó vegyületek csoportja, amelyek jellemzően [–N=N]-csoportot tartalmaznak, továbbá az N₂-csoport mindkét vegyértéke benzolmaradékhoz kapcsolódik. Az IUPAC definíciója szerint az azovegyületek az HN=NH diazén származékai, ahol mindkét hidrogénatomot egy hidrokarbilcsoport helyettesíti.^[1]

A diazovegyületekben szintén megvan az N₂ csoport, de két vegyértéke közül csak az egyik kapcsolódik benzolmaradékhoz, a másikat savmaradék köti le. Az azovegyületekkel közeli rokonok az azoxi- és hidrazovegyületek. Előbbiekben N₂O, utóbbiakban N₂H₂ csoport van.

Az azo név a francia azote szóból származik, melyet Antoine Lavoisier alkotott a görög zóé (ζωή = élet) szó fosztóképzős alakjából. Az élettelen arra utal, hogy a nitrogén nem alkalmas légzésre.^[2]

E vegyületek előállítása a benzol nitroszármazékaiból történhetik. Így például lúgos oldatban nitrobenzolt enyhén redukálva,

• azoxibenzol keletkezik;
• erősebb redukáló szerrel azobenzol
• még erősebbel hidrazobenzol keletkezik.

Hasonlóan viselkednek a benzol többi bonyolultabb származékai is. Nagyon fontos ipari tevékenységben szerves festékanyagént.

• Azokapcsolás