Békaegérharc – Wikipédia

Békaegérharc
A Békaegérharc 1878-as német kiadása
Szerző	a káriai Pigrész ?
Eredeti cím	Βατραχομυομαχία / Batrakhomüomakhia
Megírásának időpontja	Kr. e. 5. század
Nyelv	ógörög
Témakör	a békák és az egerek harca
Műfaj	komikus kiseposz
Kiadás
Magyar kiadás	Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya – Békaegérharc (Corvin Klasszikusok), Corvin Könyv- és Lapkiadó Vállalat, Budapest, 2003, ISBN 973-622-047-8, 167 p
Külső hivatkozás	Csokonai fordításának MEK elérése

A Békaegérharc (ógörögül: Βατραχομυομαχία, latin betűkkel Batrakhomüomakhia, latinul: Batrachomyomachia) egy Homérosznak tulajdonított ógörög komikus kiseposz.

Egy szomjazó egeret – Pszikharpaxot (a. m. „morzsalopó”) – egy tópartról megszólít a békák királya – a Péleus nemzetségből való Phüszignathosz (a. m. „pofók”) –, és megkérdezi tőle, hogy kicsoda, és mi járatban van. Az egér bemutatkozik, mint a nemes és nemzetes Tróxartész (a. m. „kenyérrágó”) fia, és elmeséli az emberekéhez hasonló pompás életét. Phüszignathosz erre a saját életét kezdi el dicsérni, és felajánlja, hogy bemutatja az egérnek a békák világát. Az egér felkapaszkodik rá, és a béka beúszik vele a tó közepére. Közben viszont megjelenik egy sikló, akitől megijedve a béka a víz alá merül – az egér pedig megfullad. Ezt meglátja a partról egy másik egér, Leikhopinax (a. m. „tálnyali”), aki a történteket hírül viszi a többi egérnek. A bosszúvágyó Tróxartész népgyűlésen harcra szólítja fel az egereket. Az egerek – Arész segítségével – fel is fegyverkeznek: dárdájuk tű, sisakjuk dióhéj. A hadüzenetre a békák is előkészülnek: lábvértjük mályvalevél, lándzsájuk káka, sisakjuk a csigaház. Zeusz a küszöbön álló harc hírére összehívja az isteneket, akik azonban Pallasz Athéné tanácsára csak távolról nézik a harcot. Zeusz mennydörgésére az egerek és a békák összecsapnak: a küzdelem kegyetlen, a hadi szerencse folyton változik. Végül a hős Meridarpax (a. m. „zsurmalopó”) egér megesküszik, hogy mind egy szálig kiirtja a békák faját. Hatalmas mészárlást is sikerül csapnia, de Zeusz megsajnálja a békákat, és előbb villámával próbálja megszalasztani az egereket, majd – sikertelenségét belátva – a rákokat küldi rájuk. A rákok valóban visszavonulásra késztetik az egereket, és ezzel véget ér – az egynapi harc.^[1]

A Békaegérharc tulajdonképpen a nagy háborús eposzoknak, elsősorban az Iliásznak paródiája.^[1][2] A művet sokáig Homérosznak tulajdonították, az újabb kutatások szerint valójában a Kr. e. V. században élt káriai Pigrész írta. A 303 versből álló komikus kiseposz^[1] egyúttal az állatmesék közé is besorozható. Jelentősége, hogy mutatja az állatmesék ismeretét a régi görögöknél.^[2]

Nagy hatást ért el a későbbi időkben, sikere elsősorban az epikus pátosszal megzengett jelentéktelen tárgynak tudható be. Mintájára hasonló művek készültek: Geranomakhia (tkp. „Daruharc”), Arakhnomakhia (tkp. „Pókharc”). A bizánci irodalomban Theodórosz Prodromosz Katomüomakhiája (tkp. „Macskaegérharc”) íródott a műfajban, Manuél Moszkhopulosz írt magyarázatokat hozzá. A Békaegérharc első nyomtatott kiadása Velencében látott napvilágot 1486-ban.^[1]

• Csokonai Vitéz Mihály ültette át a művet magyar nyelvre, és bár a cselekményt nem módosította, a pátoszos hangnemet tréfássá változtatta.^[1] → MEK elérés
  • új kiadása: Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya – Békaegérharc (Corvin Klasszikusok), Corvin Könyv- és Lapkiadó Vállalat, Budapest, 2003, ISBN 973-622-047-8, 167 p
• Homeros batrachomyomachiája; ford. N. F. [Vályi Nagy Ferenc]; Szentes Ny., Sárospatak, 1809
• Békaegérharcz. Írta Homér. Általöltöztette Blumauer módja szerént Csokonai Vitéz Mihály; Franklin, Bp., 1881 (Olcsó könyvtár)
• Batrachomyomachia. Béka-egér-harc; ford., jegyz. Gulyás Ferenc; Werner Ny., Kalocsa, 1903
• Homerosi Békaegérharc. Eredeti versmértékben; ford., bev., jegyz. Juhász László; Királyi Magyar Egyetemi Ny, Bp., 1928, 20 p.
• Békaegérhartz. Homerus Batrachomiomachiája. Travesztálta Csokonai Vitéz Mihály; utószó id. Mata János: Gondolatok a Békaegérharcról; sajtó alá rend. Koczogh Ákos; Alföldi Ny., Debrecen, 1957 (Déri Múzeum Barátai Körének kiadványai)

1. ↑ ^{a b c d e} Pallas, i. h.
2. ↑ ^{a b} Cox, i. m., 439–440. o.
3. ↑ Βατραχομυομαχία IN: Wikisource.org
4. ↑ MEK-ból

• A Békaegérharc rövid ismertetését ld. még Cox, i. m., 401–407. o.

• Cox György: Görög regék (ford. Komáromy Lajos), Franklin Társulat, Budapest, 1911 (3. kiadás), 440 p (reprint kiadás: Anno Kiadó, h. n., é. n., ISBN 963 9066 281)
• Bokor József (szerk.). Batrachomyomachia, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 29. 

• Ókori görög irodalom