Bókay János (orvos, 1858–1937) – Wikipédia

Ez a szócikk az ifjabbik, 1858-ban született orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Bókay János (egyértelműsítő lap).

Bókay János
Született	1858. április 19. Pest
Elhunyt	1937. július 6. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	nemes Tömöry Adrienne
Gyermekei	Bókay János
Szülei	Bókay János
Foglalkozása	gyermekgyógyász, egyetemi tanár
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (Falsírboltok jobb: 490)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bókay János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bókai Bókay János, ifj. (Pest, 1858. április 19. – Budapest, 1937. július 6.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bókay Árpád belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár fivére,^[1] idősebb Bókay János fia.

Idősebb Bókay János (1822–1884) és szántói Szabó Judit (1831–1916) fia. Orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte, 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-től a gyermekgyógyászat magántanára, 1892-től rendkívüli tanára, majd 1907-től nyilvános rendes tanár a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Működése idején, 1916-ban lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1929-ben vonult nyugalomba.

1896. április 11-én Bókay János egyetemi orvostanár nemességet, családi címert, valamint a „bókai” nemesi előnevet szerezte I. Ferenc József magyar királytól.^[2]

Feleségül nemes Tömöry Adrienne-t, nemes Tömöry György (1842–1887),^[3] fővárosi bizottsági tag, bankigazgató, kereskedő és Pscherer Emma (1847–1882) lányát vette.^[4] A házasságukból született:

• bókai Bókay János (1892–1961) író
• bókai Bókay Edit. Férje dr. Koós Ödön (1877–1954) volt.^[5]

• 1912-ben jelent meg A gyermekorvoslás tankönyve c. műve, amely 1920-ban Bókay Zoltánn és Flesch Ármin társszerzőkkel átdolgozva újra megjelent. Tankönyvét évtizedekig használták. Német nyelven is megjelent.
• Bevezette hazánkban a diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, majd szérumgyógyítását.
• Nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavóoltás hatását.
• Jelentős szerepe volt a herpes zoster (övsömör) és a varicella (bárányhimlő) közti kóroktani összefüggés kimutatásában.
• Közreműködött a poliomyelitis (Heine-Medin-kór, járványos gyermekbénulás) kórtanának tisztázásában.
• Jelentős munkásságot fejtett ki a gyermekek kórházi ellátásának megszervezése terén.
• Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben.
• Állást foglalt a skarlát (vörheny) kezelésében új irányt jelentő eljárás mellett.

• Közlemények a heveny fertőző kórokról, Budapest, 1892
• Az intubatiós traumáról, Budapest, 1901
• A gyermekorvoslás tankönyve, Budapest, 1912 (Flesch Árminnal és Bókay Zoltánnal közösen)
• Transparentia vizsgálatok hydrocephalusos gyermekeken, Budapest, 1929

Mint a gyermekgyógyászat nemzetközileg elismert művelője, tagja volt a Jahrbuch für Kinderheilkunde című lap négytagú szerkesztőbizottságának. A Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde 38. összejövetelét az ő tiszteletére 70. születésnapja alkalmából Budapesten rendezték meg. A nemzetközi és a magyar gyermekgyógyászat szempontjából az a legnagyobb érdeme, hogy munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekorvostan tartalmilag az újszülöttkortól a serdülőkorig azok belgyógyászati, sebészeti területeit is felöleljék.

Bókay írta le a hazánkban talált 6–7 cm magas bronzkori agyag szopóedényeket. Aktív muzsikus és zeneszerző volt. Mozart halálának oka címen tanulmányt írt. Foglalkozott Ludwig van Beethoven fülbajával, a világ legnagyobb muzsikusainak koponyájával. Elnöke volt annak a bizottságnak, amely az amerikai gyermeksegélyező akciót Magyarországon az első világháború után irányította. Állandó résztvevője volt a külföldi tudományos kongresszusoknak is, sok tudományos társaság választotta levelező vagy tiszteletbeli tagjává.

• Bókay János jun. Születésének 100. évfordulójára. Orvosi hetilap 99. 1958. 22. 738-739.
• Ferencz Gábor: Ifj. Bókay János. A gyermekgyógyászat nagyhírű művelője. Egészségügyi munka 7. 1960. 12. 182-184.
• Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 149-153.
• Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Orvosi hetilap 124. 1983. 22. 1329-1330., 1333-1334.
• Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 145-148.
• Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Orvosi hetilap 124. 1983. 22. 1327-1329.
• Boda Domokos: Bókay János jun., a Magyar Gyermekorvos Társaság alapítója. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 154.

• A Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (Budapest VIII. kerület, Csobánc u. 1.) névadója

• http://www.hik.hu Archiválva 2010. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben