Bach-virágterápia – Wikipédia

A Bach-virágterápia (ejtsd: „becs”, [bætʃ]) egy alternatív gyógymód, amit Edward Bach (1886-1936) brit orvos fejlesztett ki az 1930-as években.

Elmélete

Alkalmazói szerint a Bach-terápia a „rezgésterápiák” egyik formája: a gyógyszer „információt” közvetít, amely segít „visszaállítani a szervezet egyensúlyát”.

Edward Bach is homeopataként, a hasonló hasonlót gyógyít elve alapján kezdte pályafutását. Később azonban szakított a homeopátiával, és azt állította, hogy minden testi tünet lelki betegségekre vezethető vissza, így a testi bajok orvoslására a lelki bajokat kell meggyógyítani.

Gyógymódja megalkotásánál egyik legfőbb célja volt, hogy egy bárki által használható öngyógyító módszert hozzon létre. Míg a homeopátia több ezer szerrel dolgozik, addig a Bach-virágterápia 38 tipikus lelki problémára kínál gyógyírt. Ebből a 38 típusból kell kiválasztanunk a számunkra szükséges gyógyszert; ha azonban nem sikerül, a beteg képzett terapeuták segítségét is igénybe veheti. A terápiát addig kell folytatni, amíg a lelki problémánkat meg nem oldjuk. A gyógyszerek alkalmazását egészségeseknek is ajánlják, a betegségek megelőzése érdekében.

Bach állítása szerint tapasztalati úton, illetve intuitíven fedezte fel a terápiában alkalmazott 38 vadvirág gyógyító hatását. Például séta közben olyan gondolata támadt, hogy a naptól forrósított növényen lévő harmatcseppek magukba szívják annak gyógyító tulajdonságát. Azt állította, hogy elég kézbe vennie egy virágot vagy megkóstolnia egy szirmot, hogy tisztába jöjjön annak gyógyító energiáival. Ugyanakkor a középkori szignatúratant is felhasználta elmélete megalkotásánál (a virágok külső megjelenését, lelőhelyét, fejlődését párhuzamba állította az emberek jellegzetességeivel). Ezeknek az inspirációknak a továbbfejlesztéseként jól szállítható és adagolható esszenciákat készített víz, konyak és virágok felhasználásával.^[1] Ezek a szerek annyiban hasonlítanak a homeopátiás orvosságokhoz, hogy a magas hígítás miatt általában ezek sem tartalmaznak hatóanyagot.

Az esszenciákat általában cseppenként kell adagolni, de kaphatóak más formában is, pl. külső használatú kenőcsökben vagy háziállatoknak szánt tablettákban is.

Hatásvizsgálatok

A Bach-terápia a tudományos vizsgálatok eredményei szerint nem hatásosabb a placebónál; hatása feltehetőleg a placebohatásra és az öngyógyítás ritualizációjára épül.^[2]^[3]^[4] Ennek ellenére sok orvos és pszichológus alkalmazza betegein.^[5] Alkalmazása veszélytelen, mellékhatása nincsen.^[6]

További információk

A szkeptikus szótára: Bach's flower therapy
Julian Barnard: Lélekgyógyászat természetes módon; ford. Rohánszky Magdolna; Medicina, Budapest, 1991 (Bach-virágterápia)
Rajda Cecília: Út a lelki egyensúlyig. Gyógykezelésem a Bach virágterápiával; Bach Bt., Szeged, 1996
Rachelle Hasnas: A Bach-virágterápia alapjai; ford. Csáky Ida; Édesvíz, Budapest, 2000
Mechthild Scheffer: Az eredeti Bach-virágterápia. A gyógymód teljes elméleti és gyakorlati bemutatása; ford. Jurenák Éva, Kornya István; Magyar Könyvklub, Budapest, 2001
Edward Bach: Virágterápia. Válogatott tanulmányok; ford. Komsa Ildikó, Köteles Ferenc; 2. bőv., jav. kiad.; Filosz, Budapest, 2004
Szabó Norbert–Várhelyi Gábor: Lelki problémák és gyógyításuk. Bach-virágterápia a mindennapokban; fotó Hegedűs László, Köteles Ferenc, Szabó Norbert; Virágesszencia Bt., Budapest, 2006
Sigrid Schmidt: Bach-virágterápia a jó közérzet és a belső harmónia megteremtéséért; ford. Kiszlinger Henrietta; Holló, Kaposvár, 2007 (Egészséges életmód)
Várhelyi Gábor–Szabó Norbert: A Bach-virágterápia zsebkönyve; Virágesszencia Bt., Budapest, 2007 (Öngyógyítás)
Julian Barnard: Bach virágterápia. A növényi forma szerepe a gyógyításban; ford. Balikó Nándor; Bio-Eszencia, Budapest, 2009
Anna Jeoffroy–Philip Salmon: Dr. Bach virágeszenciái. Az eszenciák és a csakrák kapcsolata; ford. Csendes Dóra; Bioenergetic, Budapest, 2012
Várhelyi Gábor–Szabó Norbert: Bach-virágterápia a gyakorlatban. Terápiás tünettár kezdőknek és haladóknak; Bio-Eszencia, Budapest, 2016

Jegyzetek

↑ Mi is az a Bach virágterápia?
↑ Ernst E (2002). „"Flower remedies": a systematic review of the clinical evidence”. Wiener Klinische Wochenschrift 114 (23–24), 963–966. o. PMID 12635462.
↑ Walach H, Rilling C, Engelke U (2001). „Efficacy of Bach-flower remedies in test anxiety: a double-blind, placebo-controlled, randomized trial with partial crossover”. J Anxiety Disord 15 (4), 359–66. o. DOI:10.1016/S0887-6185(01)00069-X. PMID 11474820.
↑ Pintov S, Hochman M, Livne A, Heyman E, Lahat E (2005). „Bach flower remedies used for attention deficit hyperactivity disorder in children — a prospective double blind controlled study”. European Journal of Paediatric Neurology 9 (6), 395–398. o. DOI:10.1016/j.ejpn.2005.08.001. PMID 16257245. 16257245.
↑ Szabó - Dr. Várhelyi: Bach-virágterápia a mindennapokban
↑ Simon Singh, Edzard Ernst(wd). Trükk vagy terápia?. Park Könyvkiadó (2010. november 4.). ISBN 9789635308569

[1] Mi is az a Bach virágterápia?

[Ernst2002-2] Ernst E (2002). „"Flower remedies": a systematic review of the clinical evidence”. Wiener Klinische Wochenschrift 114 (23–24), 963–966. o. PMID 12635462.

[WalachRilling-3] Walach H, Rilling C, Engelke U (2001). „Efficacy of Bach-flower remedies in test anxiety: a double-blind, placebo-controlled, randomized trial with partial crossover”. J Anxiety Disord 15 (4), 359–66. o. DOI:10.1016/S0887-6185(01)00069-X. PMID 11474820.

[4] Pintov S, Hochman M, Livne A, Heyman E, Lahat E (2005). „Bach flower remedies used for attention deficit hyperactivity disorder in children — a prospective double blind controlled study”. European Journal of Paediatric Neurology 9 (6), 395–398. o. DOI:10.1016/j.ejpn.2005.08.001. PMID 16257245. 16257245.

[5] Szabó - Dr. Várhelyi: Bach-virágterápia a mindennapokban

[singh_ernst-6] Simon Singh, Edzard Ernst(wd). Trükk vagy terápia?. Park Könyvkiadó (2010. november 4.). ISBN 9789635308569

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]