Balia Sámuel – Wikipédia

Felsőszilvási Balia Sámuel (1744–1796) erdélyi magyar jogász, királyi tanácsos.

Hunyad vármegyei nemes családból származott, a középiskolát Nagyenyeden végezte, majd a kolozsvári jogakadémián tanult. 1772-ben Hunyad megyei aljegyző, 1781-ben megyei főjegyző, 1791 körül az erdélyi királyi tábla bírája volt Marosvásárhelyen.

Kolozsváron, 1791-ben megjelent műve, az „Erdélly Ország’ közönséges nemzeti törvénnyeinek első része. A’ törvény’-szerző hatalomról” a törvényhozás erdélyi gyakorlatáról szól, beleértve az 1790-91. évi országgyűlés határozatait is. A könyvben megjelenik a felvilágosodás korának szerződéselmélete, amely azonban a rendi szemlélettel egészül ki, és a Szent Koronának „törvényesítő erőt” tulajdonít.

• Bokor József (szerk.). Balia, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Dávid Péter: „Itt van a’ legvégső óltára Pallásnak”: Erdélyi tudományos intézmények a XVIII. század végén. Szeged: SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola. 2009. arch Hozzáférés: 2012. július 1.  
• Felszeghy Béla: A közjogi önkormányzat elve és egy elfelejtett régi erdélyi államjogász. Erdélyi Múzeum, 4-6. évf. 4. sz. (1933) 159–173. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.