Bariszav – Wikipédia

Bariszav (Барысаў)
Bariszav címere Bariszav zászlaja
Közigazgatás
Ország	Fehéroroszország
Terület	Minszki terület
Járás	Bariszavi járás
Jogállás	járási jogú város
Alapítás éve	1102
Irányítószám	222120
Körzethívószám	177
Testvérvárosok	Lista Pazardzsik Kapan Podolszk Drochia Melitopol Kremencsuk Jejszk Mityiscsi (2000–)
Népesség
Teljes népesség	135 696 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	169 m
Terület	45,97 km²
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 54° 13′ 27″, k. h. 28° 30′ 43″54.22429, 28.5119854.224290°N 28.511980°EKoordináták: é. sz. 54° 13′ 27″, k. h. 28° 30′ 43″54.22429, 28.5119854.224290°N 28.511980°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bariszav témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bariszav (Барысаў, oroszul Борисов – Boriszov) járási jogú város Fehéroroszország Minszki területén, a Bariszavi járás székhelye. Minszktól 75 km-re északkeletre fekszik, a Moszkvába vezető M1-es autópálya mentén, a Berezina-folyó partján, a Szha-patak torkolatával szemben. Délről a Plisza-patak határolja. 2006-ban 150,1 ezer lakosa volt, ezzel a Minszki terület (és az ország 9.) legnépesebb városa. Közigazgatási területe 46 km².

Borisz Vszeszlavics polocki fejedelem alapította 1102-ben, róla kapta a nevét is. A 13. században már fontos kereskedelmi központ, ekkor kerül a Litván fejedelemség uralma alá. 1793-ban csatolták Oroszországhoz. 1812 telén Napóleon Moszkva felől visszavonuló csapatai a város közelében keltek át a Berezinán súlyos harcok közben.

1871-ben épült meg a vasútvonal, mely megnövelte a település jelentőségét és utat nyitott a gazdasági fejlődésnek. 1918–1919-ben német, majd 1919. augusztus 19. és 1920. május 25. között német majd lengyel megszállás alatt volt, majd a BSZSZK része lett (az 1920-as években kerületi – okrug – székhely is volt). 1941. július 2. – 1944. július 1. között német megszállás alatt volt. A fasiszták a város környékén több haláltábort is létesítettek. 1959-ben 59,3 ezer lakosa volt. A régi városrész (Sztaroboriszov) a folyó bal (keleti) partján fekszik, a mai város legnagyobb része (Novoboriszov, Zalinyejnij, Pecsi városrészek) a jobb (nyugati) parton terül el.

Vegyipar (gyógyszer-, gumigyártás), kristályüveggyár, hangszerkészítés (zongora), fafeldolgozás (a Kirov-gyufagyár az egyik legnagyobb az országban, papírgyára többek között bankjegypapírt is előállít), szivattyúgyár. Villamosalkatrészgyártás (gépkocsikba és traktorokba), élelmiszeripar (tej- és húskombinát, makarónigyár, konzervgyár, sörgyár). Folyami kikötő, vasútállomás a Minszk-Moszkva vonalon, közelében halad el az M1-es autópálya. Zsodzinán keresztül Minszkkel köti össze a P53-as autóút, míg a P67-es Plescsanyicivel (57 km) és Berazinóval (54 km) teremt összeköttetést.

• Voszkreszenszkij-templom – az egykori piactéren (Torgovaja ploscsagy) található, 1874-ben épült oroszos stílusban, 6 hagymakupolával. Harangtornyát 1907-ben emelték.
• Szűz Mária-templom – eredetileg klasszicista stílusban épült 1806–1823 között, 1988–1990-ben építették újjá eredeti formájában.
• Vasúti pályaudvar 20. század eleji épülete.
• Egykori földvár romjai.
• A városalapító fejedelem emlékművét 2002-ben emelték a város alapításának 900. évfordulójára.
• Kereskedőházak a Lopatyin-utcában (1908).
• Nagyzsinagóga (20. század eleje).

• Anatolij Csubajsz (1955) orosz politikus itt született.

• Hivatalos weboldal (angolul)
• Nevezetességek (oroszul)