Bektásik – Wikipédia

Bektásik
Alapítva	13. század
Ország	Albánia
Székhely	A Bektashi világközpont, Tirana
A Bektásik weboldala

A bektásik vagy bektasi rend (albán: Urdhri Bektashi) egy iszlám szúfi taríka, misztikus rend, amely a 13. századi Anatóliában keletkezett, és az Oszmán Birodalomban terjedt el.

Nevét Hadzsi Bektas Veliről kapta, akit az alapítójának tekintenek és aki Yunus Emre és Dzsalál ad-Dín Rúmí kortársa volt. A bektásik feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt.

A bektásik közé tartozott Gül Baba is, akinek a sírboltját a budapesti Rózsadombon találjuk, ahol egykor tekkéje is állt. A másik egykori magyarországi bektási tekke romjai Pécs Tettye városrészében állnak.

Idővel vesztettek erejükből, az alevitákhoz közeledtek.

Manapság Albániában és a nyugati albán közösségekben él tovább a hagyományuk. Tiranában van a központjuk is.

Albániában a 2023-as népsz. alapján a muszlim lakosság 9%-át és az ország lakosságának 5%-át adják.^[1]

Lásd még: Az iszlám Albániában

• A furfangos dervis: [1]
• Ágoston Gábor – Sudár Balázs. GÜL BABA ÉS A MAGYARORSZÁGI BEKTASI DERVISEK, Terebess Kiadó, Budapest, 2002: [2]