Berend Iván – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Berend T. Iván.

Berend Iván
Született	1924. április 20.[1] Budapest
Elhunyt	2006. február 21. (81 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Schönberger Veronika (h. 1944–2006)
Gyermekei	két gyermek: Beáta (1946) János (1951)
Foglalkozása	közgazdász
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (–1949)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1982)
Sablon • Wikidata • Segítség

Berend Iván
Nem található szabad kép.(?)
	Berend Iván. MTA Közgazdaság-Tudományi Intézet. 2006

Berend Iván (Budapest, 1924. április 20. – Budapest, 2006. február 21.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Berend (Reich) Lajos és Frank Mária bőrdíszműves fiaként született. Apját kisgyermekkorában elvesztette.

Felesége 1944-től Schönberger Veronika iskolaigazgató. Leánya: Berend Beáta (1946. március 15.) középiskolai tanár, filozófus; fia: Berend János (1951. július 24.) autószerelő.

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász oklevelet szerzett (1949), az MKKE-n doktorált (1958), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1962), doktora (1978).

A Mérnökszakszervezet osztályvezetője (1947–1948), a Tudományos Folyóiratkiadó igazgatóhelyettese (1948–1949). Az Országos Tervhivatal Műszaki Fejlesztési Főosztály Közgazdasági Csoportjának vezetője (1949–1954). A Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Beruházási Politikai Osztályának vezetője (1954–1968). Az OT Beruházási és Építési Főosztály Mérlegosztályának vezetője (1968–1971), az Országos Tervhivatal Távlati Tervezési Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1971–1985). A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete tudományos tanácsadója (1986-tól). Az MKKE-n a beruházás gazdaságtana tárgy előadó tanára (1953-tól), címzetes egyetemi docens (1965–1979), címzetes egyetemi tanár (1979-től). Az MSZMP KB Pártfőiskola előadója (1957-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1956–1962: megszakítással). FAO-, KGST- és EGB-programok szakértője. Agrárökonómiával, elsősorban a mezőgazdasági beruházások hatékonyságával, a beruházási tevékenység és az ezzel összefüggő fejlesztési politika kérdéseivel, a tőkeigényesség, a munka technikai felszereltsége és a munkatermelékenység összefüggéseivel, mezőgazdasági növekedéselméletekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyar gazdaság növekedési pályáinak elemzése, a gazdasági fejlődés nem gazdasági feltételeinek feltárása, hosszú távú lehetőségeinek számbavétele terén.

• Berend Iván (1924-2006) 24 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.^[2]
• A műszaki fejlesztés tervezése. (Többtermelés, 1953)
• A mezőgazdasági építkezésekről. Niklai Ádámmal. (Statisztikai Szemle, 1955)
• Nagyüzemi feltételek és jövedelmezőség a szövetkezeti gazdálkodásban. Többekkel. (Közgazdasági Szemle, 1957)
• A termelőszövetkezetek beruházásai. Kappéter Ivánnal. (Mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi kiskönyvtára. 10. Debrecen, 1957. 2. átdolgozott kiadás Budapest, 1961)
• Mezőgazdasági beruházások. (Belpolitikai Szemle, 1959)
• A termelőszövetkezeti építkezések néhány gazdasági vonatkozású kérdése. (Magyar Építőipar, 1959)
• A termelőszövetkezetek építési beruházásainak helyzete. (Agrártudomány, 1959)
• Az élő és tárgyiasult munka arányának változása a mezőgazdaságban. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1962)
• A szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának kiépítése. Tananyag az MSZMP gazdaságpolitikai tanfolyama számára. (Budapest, 1963)
• A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága és hatékonysága. (Közgazdasági Szemle, 1963)
• Az üzemfejlesztési terv és a beruházások kapcsolata a termelőszövetkezeteknél. (Pénzügyi Szemle, 1966)
• Beruházás a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságokban. Monográfia. (Budapest, 1968)
• A beruházások állami irányítása, népgazdasági tervezése. Az MSZMP KB Pártfőiskola jegyzete. (Budapest, 1968)
• Mezőgazdasági építészet. Többekkel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Budapest, 1968)
• Relative Capital Intensity of Food Production and Industry. Benet Ivánnal. (Acta Oeconomica, 1969)
• Az élelmiszergazdaság fejlesztésének eszközigénye. Benet Ivánnal. (Gazdaság [folyóirat], 1969)
• A beruházási piac helyzetéről. (Közgazdasági Szemle, 1970)
• Az eszközigényesség alakulásáról. (Közgazdasági Szemle, 1971)
• A termelési adóalap- és beruházásigényessége a KGST-országokban. Huszár Józsefnével, Rabi Bélával. (Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1971)
• A beruházások népgazdasági tervezéséről. (Közgazdasági Szemle, 1972)
• Fejlesztési politika hosszabb távon. Gazdasági fejlődésünk és az állóeszköz-igényesség kapcsolata. (Gazdaság [folyóirat], 1974)
• Long-Range Development Policy – Interrelations between Economic Development and Capital Intensity. (Acta Oeconomica, 1974)
• A beruházási rendszer. (Közgazdasági Szemle, 1975)
• Fejlesztési-beruházási politika. (Közgazdasági ismeretek. Budapest, 1975)
• Az eszközigényesség változása Magyarországon. I–II. köt. Monográfia és doktori értekezés is. (Az Országos Tervhivatal kiadványa. Budapest, 1977)
• Eszközigényesség és fejlesztési politika. Monográfia. (Budapest, 1979 angolul: 1989)
• Fejlesztéspolitikai dilemmák, megújítási korszakok. (Gazdaság [folyóirat], 1981)
• The Renewal Cycle of Fixed Assets under the Conditions of the 1980s in Hungary. (Acta Oeconomica, 1983)
• Az infrastruktúra szerepéről a gazdaság fejlődésében. (Gazdaság [folyóirat], 1985)
• Capital Intensity and Development Policy. (Budapest, 1985 japánul: Kyoto, 1989)
• A technika gazdasági abszorpciója. (Magyar Tudomány, 1987)
• Növekedési pálya és tőkeigényesség. (Közgazdasági Szemle, 1988)
• A fejlődés nem gazdasági tényezőinek szerepnövekedése. (Magyar Tudomány, 1991)
• Gazdasági növekedés, átalakulás, átlényegülés. Transzformáció, transzfiguráció. (Magyar Tudomány, 1992)
• Hungary’s Growth Path. Transformation or Transfiguration of the Growth Path. (Acta Oeconomica, 1993)
• A növekedési pályaváltás motívumai Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1995)
• Az ezredforduló utáni magyar gazdaság kondíciói. (Új növekedési pálya felé. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Szerk. is. Bélyácz Ivánnal. A Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 1997)
• Az ezredforduló utáni magyar gazdaság. I–II. köt. Tanulmányok. (Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Pécs, 1997)
• A gazdasági növekedés a kétezredik évben is folytatódik. (Magyar Tudomány, 2000)
• Gazdasági növekedés. Az ezredfordulói magyar gazdasági változások és történelmi hátterük. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Gazdálkodástani Doktori Iskola tananyaga. (Pécs, 2002)

• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1968)
• Munka Érdemérem (1969)
• Jubileumi Emlékérem (1970)
• Haza Szolgálatáért Érdemrend (1971)
• Akadémiai Díj (1982)
• A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) díszdoktora (1995)

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Berend Iván.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. (A századvég magyarsága 4.)
• Halálhír. Meghalt Berend Iván. (Új Dunántúli Napló, 2006. márc. 27. és Népszabadság, 2006. ápr. 8.).
• Berend Iván. Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
• Berend Iván. Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, válogatta, szerkesztette. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
• Berend Iván - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. március 4.)

• Elhunyt 2006. február 21.-én Berend Iván. Az Újköztemető szóró parcellájában temették el. Népszabadság, 2006-04-08. 83. sz.Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 2.)