Betörő az albérlőm (film, 1955) – Wikipédia

Ez a szócikk az 1955-ös filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Betörő az albérlőm (egyértelműsítő lap).

Betörő az albérlőm (The Ladykillers)
1955-ös brit film
Rendező	Alexander Mackendrick
Producer	Seth Holt associate producer Michael Balcon producer (nincs a stáblistában)
Műfaj	heistfilm
Forgatókönyvíró	William Rose
Főszerepben	Alec Guinness Cecil Parker Herbert Lom Peter Sellers Danny Green Jack Warner Katie Johnson
Zene	Tristram Cary
Operatőr	Otto Heller
Vágó	Jack Harris
Jelmeztervező	Anthony Mendleson
Gyártás
Gyártó	Ealing Studios
Ország	UK
Nyelv	angol magyar TV-s szinkron
Játékidő	87 perc
Képarány	1,37:1 (1955) 1,66:1 (2007)
Forgalmazás
Forgalmazó	Rank Organisation
Bemutató	1955. december 8. 1. szinkron: 1965. április 11. (MTV1-en) 2. szinkron: 2006. január 1. (TV2-n)
Eredeti magyar adó	1. szinkronnal: MTV1 HBO 2. szinkronnal: TV2
Díj(ak)	BAFTA-díj a legjobb brit forgatókönyvnek
Korhatár
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Betörő az albérlőm (eredeti cím: The Ladykillers) 1955-ben bemutatott angol bűnügyi vígjáték, fekete komédia.

A forgatókönyvet az amerikai William Rose írta, amiért Oscar-díjra jelölték és elnyerte a legjobb brit forgatókönyvnek járó BAFTA-díjat.

Alább a cselekmény részletei következnek!

London, 1950-es évek

Mrs. Louisa Wilberforce, egy idős özvegy hölgy a kerületi rendőrség gyakori látogatója, ahol jól ismerik. Egyik nap bejelenti, hogy a barátnője kertjében egy űrhajó szállt le. A rendőrök barátságosan kitessékelik. Mrs. Wilberforce háza a londoni King's Cross pályaudvar vasúti alagútja fölött van, ahol a férjétől örökölt négy papagájjal él, és hogy ne legyen egyedül, rendszerint kiadja az emeleti helyiségeket.

Ezúttal Marcus professzor veszi ki a szobát, aki vonós hangszeren játszik, és szeretné, ha zenésztársaival a szobában gyakorolhatnának, amibe Mrs. Wilberforce beleegyezik, mert szereti a zenét. Valójában Marcus „professzor” és társai rablók, akik egy pénzszállító autó kirablását akarják végrehajtani. Az akció részleteit Marcus találja ki. A rablásban (tudtán kívül) az idős hölgy kulcsfontosságú szerepet játszik.

A látszat fenntartásához találkozásuk alkalmával egy lemezjátszón komolyzenei darabokat „adnak elő” (például Boccherini: Vonós kvintett E-dúrban, Op. 11 No. 5), így az idős hölgy nem fog gyanút és megdicséri a zenészek játékát.

A pénzszállító autót az utcán támadják meg, az őröket leütik, és négy fényes fémdobozt (amiben 60 000 font készpénz van) egy hatalmas utazóbőröndbe raknak. A bőröndöt a rablók a pályaudvarra szállítják, ahol a professzor előzetes kérésére az idős hölgy veszi át. A hölgy taxival hazaviszi a bőröndöt és átadja a professzornak.

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a rablók el akarják hagyni a házat. Norton, az együgyű, nagydarab gengszter hangszeres tokjában cselló helyett a rablott pénzt van. Amikor kilép az ajtón, a tok pántja megakad. Norton becsenget az ajtón, majd rángatni kezdi a tokon, mire az kinyílik és a pénz szétszóródik, éppen akkor, amikor Mrs. Wilberforce megjelenik az ajtóban és észreveszi a pénzt, amit a rablók igyekszenek gyorsan összeszedni. A rablók a kocsijukba pattannak, és elindulnak, de rövid tanakodás után visszamennek a házhoz, hiszen Mrs. Wilberforce személyleírást tudna adni róluk, és közülük többen benne vannak a rendőrségi nyilvántartásban. Marcus hirtelen azt találja ki, hogy Nortonnak húsüzlete volt, amit eladott, és ebből származik a pénz.

Váratlanul az idős hölgy négy barátnője érkezik látogatóba egymás után, az utolsónak érkező az aznapi újság címoldalán olvas a rablásról. A cikk Marcus „professzor”-t is érdekli, aki hangosan részleteket olvas belőle, többek között azt, hogy a rendőrségnek fogalma sincs, hogyan vitték ki a pénzt a pályaudvarról. Ekkor Mrs. Wilberforce erősen gyanakodni kezd. Kis nehézség árán betereli barátnőit a nappaliba, majd az előszobában rosszallását fejezi ki a rablóknak, és jelzi, hogy bejelenti az esetet a rendőrségen. Megkéri a rablókat, hogy a barátnőinek ne mondjanak semmit és egy órán keresztül viselkedjenek úriemberként, amit azok meg is tesznek (Marcus zongorázik, az idős hölgyek énekelnek és teáznak).

A rablók felhívják rá Mrs. Wilberforce figyelmét, hogy mivel ő is tevékenyen részt vett a végrehajtásban, a rendőrök nem fognak neki hinni, még azt is gondolhatják, hogy ő találta ki a rablást. Ő megígéri, hogy hallgatni fog az ügyről, de ragaszkodik hozzá, hogy a pénzt vissza kell adni.

A rablók ezért elhatározzák, hogy megölik. Az „őrnagy” már előre szól, hogy ő nem tudja megtenni, de amikor sorsot húznak gyufaszálakkal, ő húzza a rövidebbet. Kis hezitálás után megkéri a hölgyet, hogy menjen fel vele az emeleti szobába, mert szeretne beszélni vele. Ott az „őrnagy” azt mondja, hogy a többiek igazi bűnözők, és ő be fogja jelenteni a rablást. A hölgytől azt kéri, hogy vigyázzon a pénzre (ami a másik szobában van a hangszertokokban), majd az ablakon át távozik. Valójában magához veszi a tokokban lévő pénzt, de a többiek észreveszik a távozását és utánamennek a tetőre, ahonnan az „őrnagy” leesik és meghal. A hölgy nem tud semmit az egészről, várja a rendőrség kiérkezését és a fotelben szunyókálni kezd, mert fárasztó napja volt. A gengszterek újból sorsot akarnak húzni, de Norton közli velük, hogy nem bánthatják a hölgyet. Marcus megkéri, segítsen neki az „őrnagy” eltüntetésében, majd, miután elindultak, visszamegy a másik kettőhöz és hárman újabb sorsot húznak, ezúttal Harry a vesztes, neki kellene megölnie a hölgyet. Kint a szabadban az „őrnagy” holtteste egy talicskában van. Kis búcsúzkodás után Norton az alagút széléhez tolja a talicskát, majd Marcusszal együtt az alagút felépítményéről lábánál fogva lelógatják a holttestet és egy elhaladó tehervonat egyik nyitott kocsijába ejtik. Harry a nyakkendőjével akarja megfojtani az idős hölgyet, de amikor látja, hogy alszik, helyette a láda kulcsát veszi ki a zsebéből, amibe a cselló tokját zárta. Harry megpróbál a csellótokban lévő pénzzel az ablakon keresztül távozni.

Amikor Norton visszatér a házba és meglátja a hátrahanyatlott fejjel alvó hölgyet, azt hiszi, hogy végeztek vele. Először Louis-nak akar nekiesni, ő azonban a nyitott ablakra mutogat, ahol Harry távozott. Norton hamarosan üldözni kezdi Harryt, akinek kezéből kiesik a pisztolya. Norton egy kerítésdarabbal valószínűleg agyonveri Harryt (a jelenetet nem mutatják). Amikor visszatér a házba, Louis-ra támad, de amikor Mrs. Wilberforce megjelenik, abbahagyja.

Louis és Marcus Harry holttestét az alagút fölött lógatják és közben Louis azt javasolja, hogy ő megöli Nortont, Marcus pedig intézze el az asszonyt. Norton azonban a közelben van és mindent hall. Pisztoly van nála, amivel le akarja őket lőni, de csak néhány kattanás hallatszik, mert nem biztosította ki a fegyvert. Norton eltűnik a következő tehervonat mozdonyának gőzében, mert Louis leszúrja. Amikor le akarják ejteni Norton holttestét, Marcus azt fejtegeti, hogy az öregasszonnyal akkor sem tudnának végezni, ha 20-an vagy 30-an lennének, mert nem tudnának összefogni ellene. Amikor a következő mozdony füstje eloszlik, Marcus eltűnik. Louis lövöldözni kezd rá, mert Marcus a hangjával csalogatja, de nem találja el. Louis leereszkedik az alagút tetejéről a jelzőberendezéshez, mert onnan hallja a hangot. Marcus kiveszi a pisztolyt Louis zsebéből, majd feszegetni kezdi a vaslétrát, amin Louis kapaszkodik és sikerül is neki elválasztania a faltól, de még előtte Louis visszaszerzi a pisztolyt. Amikor létra egy kilendülés után visszatér a falhoz, Louis lelövi Marcust, majd leesik egy érkező vonat kocsijára. Marcus nem hal meg rögtön, de amikor a vasúti szemafor lehanyatló karja a nyakára sújt, Marcus is a mélybe zuhan, egy vagon platójára.

Mrs. Wilberforce újból a rendőrségre megy és elmondja, amit tud a rablásról, és hogy tudja, kik követték el, de a rablók mind eltűntek. A rendőrök ezúttal sem veszik komolyan. Amikor azt kéri, hogy valaki jöjjön el a pénzért, a rendőrök azt mondják neki, hogy meg is tarthatja. Az idős asszony hazafelé menet az utcán ülő koldusnak nagy összegű bankjegyet ad, amiért az utána is kiabál, de a hölgy nem fordul vissza.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A film első ízben 2002. szeptember 10-én jelent meg DVD-n, majd a film 50-éves évfordulójára 2005-ben az Universal Ladykillers – 50th Anniversary Edition címmel adta ki.

Az amerikai filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 100%-ra értékelte 20 vélemény alapján.^[1]

BAFTA-díj

• díj: legjobb női főszereplő – Katie Johnson
• díj: legjobb brit forgatókönyv – William Rose

Oscar-díj

• jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – William Rose
• jelölés: legjobb film

2000-ben a Total Film című magazin olvasói az 1955-ös Betörő az albérlőm filmet a „minden idők legnagyszerűbb komédiái” listán a 36. helyre választották. A The Guardian 2010-ben a filmet „minden idők legnagyszerűbb komédiái” listáján az 5. helyre sorolta be.

Mrs. Wilberforce háza, a No. 57 díszlet volt, amit Londonban a Frederica Street nyugati végében építettek meg, a vasúti Copenhagen Tunnel déli kijárata fölött (ez vezeti ki a vonatokat a King's Cross pályaudvar felől).

A házból kifelé nézve azonban az Argyle Street volt látható, a távolban a St Pancras vasútállomás tornyával.

• A filmben a zenét a Sinfonia of London adja elő Dock Mathieson vezényletével.
• Ebben a filmben játszott először együtt Herbert Lom és Peter Sellers. Később, a Rózsaszín párduc 1. és 2. részében komédiáztak együtt, mint Charles Dreyfus (Clouseau főnöke) és Jacques Clouseau, a kétbalkezes nyomozó.
• Kenneth Connor, aki később a Folytassa... filmekben 17 alkalommal játszott, ebben a filmben mutatkozott be egy epizódszerepben, mint taxisofőr. A szintén epizódszerepben felbukkanó Frankie Howerd is jelentős szerepet kapott később két Folytassa... filmben. Az egyik a Folytassa, doktor!, a másik a Folytassa a dzsungelben! volt. Utóbbiban Kenneth Connor szintén szerepelt.
• Katie Johnson főszereplőnő a film befejezése után két évvel meghalt. Ez volt az utolsó nagy szerepe.

• A filmnek rádióra átdolgozott változata első ízben 1996. január 13-án volt hallható a BBC Radio 4-en. A darab főszereplői Edward Petherbridge és Margot Boyd voltak.^[2]
• 2004-ben a Coen testvérek új filmváltozatot készítettek, de csak az alapötletet hagyták meg. A főszereplők Tom Hanks, J. K. Simmons, Marlon Wayans, Tzi Ma, Ryan Hurst és Irma P. Hall voltak. A helyszín ezúttal London helyett egy Saucier nevű település volt a Mississippi folyó mentén.
• 2011-ben a filmből színpadi darab készült Graham Linehan rendezésében. Első bemutatója a Liverpool Playhouse-ban volt novemberben, majd a darab átkerült a londoni Gielgud Theatre-be.^[3][4]

• Betörő az albérlőm a PORT.hu-n (magyarul)
• Betörő az albérlőm az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Betörő az albérlőm a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Betörő az albérlőm a Box Office Mojón (angolul)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a The Ladykillers című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.