Bibliotheca Corviniana – Wikipédia

Bibliotheca Corviniana
Budavár madártávlatból Mátyás király korában. A vár két terme adott otthont a Bibliotheca Corviniananak.
Település	Budapest, Magyarország
Építési adatok
Megnyitás	1460-as évek
Bezárás	1526
Építési stílus	reneszánsz
Hasznosítása
Felhasználási terület	könyvtár
Egyéb jellemzők
Nevezetességei	korvinák
Bibliotheca Corviniana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bibliotheca Corviniana témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bibliotheca Corviniana Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára, a reneszánsz kori Európa legjelentősebb gyűjteménye volt a vatikáni állomány után.^[1] Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a korvinák. Mátyás halálakor a becslések szerint 2500 korvina létezhetett, és több megrendelt, elkészült kódex már Firenzében maradt.^[2] Ma azokat a kódexeket és kéziratokat sorolják a korvinák közé, amelyekben szerepel Mátyás vagy az utóda címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi bőrkötésben vannak, vagy egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó számára készültek. A budai könyvkötő műhely Mátyás reprezentatív könyvtára számára egyedi kötéstípust fejlesztett ki.^[3] Az Országos Széchényi Könyvtár egy virtuális tárlaton számos corvinának elérhetővé tette a 3D-s online változatát.^[4]

Nevének eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a gyűrűt tartó holló). I. Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad püspöke, valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették a főleg Taddeo Ugoletti irányítása alatt itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo és Monté di Giovanni és Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta a firenzei Lorenzo „il Magnifico” Medici gyűjteményét is. Mátyás halála után azonban megszűnt a könyvtár gondozása és a könyvek gyűjtése.

Brassicanus német tudós Mátyás halála után néhány évvel még járt a híres könyvtárban és ámuldozva így írt: „Megtekintettem az összes könyveket. Mit is mondok: könyveket? Mindegyik könyvet kincsnek mondhatnám. Számtalan latin, görög és héber könyv állott előttem, a miket Mátyás óriási pénzen Hellász belsejéből hozatott. Láttam az apostoli kánonoknak egy megbecsülhetlen példányát, a cyrenaei Theodoretus teljes zsoltár-magyarázatát, Aranyszájú szent János, Arthanasius, Cyrillus, Nazianzi Gergely, Nagy Basilius műveit. A költőket, szónokokat, bölcsészeket és történetírókat, kiknek munkái tömegesen állottak előttem, nem is említem.”^[forrás?] Mátyás fiát Corvin Jánost kötelezték arra, hogy könyveket csak az országnagyok beleegyezésével vehessen ki a könyvtárból. [II. Ulászló kezdte a könyvek elajándékozását, számos darab került így a bécsi udvari könyvtárba. II. Lajos folytatta a könyvek elajándékozását.^[5]

Amikor a mohácsi csata után a török fősereg 1526. szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar Pozsonyba menekült), csapatai kifosztották a könyvtárat és elkezdték a környék kifosztását. 1541-ben a török újra elfoglalta Budát és a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt.

Mátyás, Magyarország, Csehország és Dalmácia uralkodójának babérkoszorús portréja
a Marlianus Mediolanensis Corvinában

A portrét Giovanni Ambrogio de Predis lombard (wd) miniátor készítette 1488 körül^[6]

Beatrix királyné például visszaküldött néhány művet Nápolyba. V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos király özvegye) is magával vitt néhány korvinát Brüsszelbe.

A legtöbb könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Így kerültek könyvek például a lengyel Toruńba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.

Csapodi Csaba szerint: Mégis, legalább mennyiségben, a könyvtár zöme még együtt volt akkor, amikor Szulejmán szultán 1526-ban bevonult Budára. Pestet, Budát elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól. „Mivel benne tartózkodott, nem tartotta illendőnek a fölégetését." De „a nyomorult királynak a várban levő tömérdek kincsei, házi berendezése, ágyúi, ágyúgolyói lefoglaltattak". A tömérdek elhurcolt zsákmány közt kellett lenniük a Corvina Könyvtár díszes köteteinek is, mert ettől kezdve sorra bukkannak föl korvinák Konstantinápolyban, és a végső maradványokat 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége megtalálta a szeráj helyiségeiben. Ezek egy-két kivétellel ma szultáni ajándékként Budapesten vannak.

Habár 1686-ban Buda visszafoglalásakor a várat teljesen szétlőtték az ostromló császári csapatok, Luigi Ferdinando Marsigli nyelvész-filológus, hadmérnöknek mégis sikerült megmentenie a várban található Mátyás kori korvinák még megmaradt darabjait, amiket aztán több kézirattal együtt magával vitt és később a saját kéziratgyűjteményével együtt, a bolognai Egyetemi Könyvtárra hagyta.^[7]

1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján kiállítást szervezett az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára, hogy bemutassa a felkutatott darabokat. Ez a kiállítás csak töredékét tudta bemutatni az egykori gyűjteménynek, de így is megmutatta, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a Vatikáni Apostoli Könyvtár után következett nagyságban és a művek változatosságában.

A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete program listájára. Ma már 216 korvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona.^[9]

• Johannes Tolhopff

• Művészet a hatalom szolgálatában: all'antica művészet Mátyás udvarában A Corvina könyvtár, tudasbazis.sulinet.hu
• Bíbor Máté, Gulyás Borbála, Földes Zsuzsanna, Hegyi Ádám, Kiss Farkas Gábor, Lacházi Gyula, Orosz Andrea, Parádi Andrea: A magyar irodalom filológiája Mátyás kora, tankonyvtar.hu
• Csapodi Csaba – Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana, Budapest, 1976
• Csapodi Csaba – Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana, Budapest, 1981 ISBN 963 207 729 6, 3. bővített kiadás, Szántó Tibor tipográfia
• Norman Davies: Europe, a History, Pimlico, 1997
• Csapodiné Gárdonyi Klára: Humanista kódexek nyomában, mek.oszk.hu
• Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. II. Fönnmaradt kötetek: 2. K–Z , A MTAK közleményei 31. Budapest, 1993

1. ↑ A könyvtár története (hu-HU nyelven). Bibliotheca Corvina Virtualis. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
2. ↑ CSAPODI CSABA: Mekkora volt a Corvina-könyvtár? , epa.hu
3. ↑ A szultán ajándéka. Négy korvina a Szeráj könyvtárából, oszk.hu
4. ↑ Bibliotheca Corvina Virtualis. corvina.hu. (Hozzáférés: 2021. április 13.)
5. ↑ SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE A humanismus Magyarországban a Hunyadiak alatt, mek.oszk.hu
6. ↑ Kódexoldal Hunyadi Mátyás mellképével és címerével, matyasmesek.oszk.hu
7. ↑ Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. (1500–1502, 1507–1527). Közzéteszi SOLYMOSI László. Bp., 2002. Argumentum Kiadó. 258 l.
8. ↑ Vékony László: MARSIGLI
9. ↑ The Bibliotheca Corviniana Collection, unesco.org
10. ↑ Kiállították a Philostratus-corvinát
11. ↑ A Philostratus-corvina díszoldala. [2013. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
12. ↑ Soltész Zoltánné: Mátyás graduále Archiválva 2007. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, corvina.oszk.hu

A Wikimédia Commons tartalmaz Bibliotheca Corviniana témájú médiaállományokat.

• A Corvináról > Multimédia, corvina.hu
• Bibliotheca Corviniana Online, jekely.blogspot.hu
• Országos Széchényi Könyvtár – Korvinák, regi.oszk.hu
• Bibliotheca Corviniana Digitalis, corvina.oszk.hu
• Hungary - Bibliotheca Corviniana. portal.unesco.org, 2007. április 5. [2017. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
• Bibliotheca Corviniana az UNESCO listáján – MTI (magyar), mult-kor.hu
• Mátyás király könyvtára világhíres. litera.hu, 2005. november 24. [2008. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
• Deutsche UNESCO – Komission: Renaissance-Bibliothek des Königs Mathias Corvinus (német), unesco.de
• Soltész Zoltánné: A Mátyás-Graduale, Budapest, 1980., mek.oszk.hu
• Wehli Tünde: Négy wolfenbütteli corvina, corvina.oszk.hu
• Digitalizált Corvina, a Carbo-kódex
• A Carbo-kódex digitalizált változata az MTA KIK repozitóriumában
• Xystus Schier: Dissertatio de regiae Budensis bibliothecae Mathiae Corvini ortu, lapsu, interitu et reliquiis, Bécs, 1799 / Értekezés Corvin Mátyás budai királyi könyvtárának létrejöttéről, hanyatlásáról, pusztulásáról és maradványairól / Discussion of the establishment, decline, ruin, and the remains of Matthias Corvinus' royal library in Buda; szerk., utószó Monok István, sajtó alá rend. Ekler Péter, ford. Ábrahám Zoltán; OSZK, Bp., 2019 (De Bibliotheca Corviniana; Supplementum Corvinianum)
• Mátyás-graduale; tan., jegyz. Soltész Zoltánné, fotó Hapák József, előszó Monok István; Kossuth–OSZK, Bp., 2007 + CD
• Mátyás-graduale. Énekelt hagyomány; szerk. Schanda Melinda, Skublics Mária; Mátyás-templom Gondnoksága, Bp., 2019 + CD
• Marcus Tanner: Mátyás király könyvtára, Budapest, Gabo Kiadó, 2011
• Monok István: A Bibliotheca Corvina – Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete, Budapest, L'Harmattan, 2022
• Somos Zsuzsanna: A humanista Janus Pannonius és Mátyás könyvtára; Püski, Bp., 2022