Brassó városrészei – Wikipédia

A 253 ezer lakosú Brassó városa 15 620 hektáron terül el, és a jelenlegi adminisztratív felosztás szerint 14 városnegyedre (románul: cartiere) van felosztva.

Újbrassó Óbrassó Bolgárszeg Bolonya Petri Corporis Christi Portica Catharinae Pajiște Cacova Tocile Gácsmajor Mártonfalva Postarét Cenk Fellegvár Malom- domb Warthe Gespreng

Brassó a 17. században

Bővebben: Brassó története

Brassó területe már a neolitikum óta lakott volt. A Cenken, a Salamon-kőnél, a Rakodó-völgyben, és a Főtér közelében több évezredes várromokat és leleteket tártak fel.

Az első településmagok a 13. század körül alakultak ki a mai Óbrassó (Altstadt) területén, a Fortyogó-hegy és a Fellegvár-domb környékén. A 14. század folyamán a lakosság fokozatosan a Cenk és a Bácsél (Raupenberg) közötti védett völgybe húzódott, ahol várfalakkal körülvett várost építettek (a későbbi Újbrassó, mely ma a Belváros részét képezi). Ugyanebben az időben a Köszörű-patak völgyében kialakult a főként románok által lakott Bolgárszeg, a Fellegvár-dombtól keletre pedig a főként székelyek által lakott Bolonya.

Kezdetben a várost úgynevezett tizedekre és századokra osztották (tíz, illetve száz háztartásból álló egységek), majd a 15. század felén négy adózási fertályt (negyedet) határoztak meg: Quartale Catharinae (a vár nyugati részén), Quartale Corporis Christi (a déli részén), Quartale Portica (a keleti részén), és Quartale Petri (az északi részén). A negyedek nemcsak a városerődre, hanem a környékre is vonatkoztak; például Bolgárszeg a Catharinae és Corporis Christi, Bolonya a Portica fertályhoz tartozott. A városban kisebb adminisztratív egységek is működtek: az úgynevezett szász szomszédságok, melyek egyenként pár tucat háztartást tömörítettek.^[1]

A 18. században említik először a Keresztényhavas északkeleti főgerincének lábánál elhelyezkedő, főleg románok által lakott Derestyét és a várostól északra levő Méhkerteket, melyeket a népszámlálások általában Bolonyához sorolnak.

Az 1800-as években Brassó iparvárossá kezdett fejlődni. Bolonya negyedben számos malom és gyár épült, és itt haladt át a város első vasútvonala. Ugyanekkor épültek az első villák a későbbi Noa-negyed területén. A 20. század elején az ipari létesítmények egészen Derestyéig és a Száraz-Tömösig terjeszkedtek.

Egészen a 19. század végéig a házakat sorra számozták a városban, utcától és városrésztől függetlenül. 1887-ben a városvezetés bevezette az utcák szerinti számozást; ugyanekkor háromnyelvű (magyar, német, román) utcanévtábákat helyeztek el. A táblák kerete Újbrassóban fekete, Óbrassóban zöld, Bolgárszegen piros, Bolonyában kék volt.^[2]

1943-ban az amerikai bombázás elpusztította a város iparának nagy részét. A kommunista hatalomátvétel után erőltetett iparosítás vette kezdetét; a legnagyobb létesítmények a Steagul Roșu teherautógyár és az Uzina Tractorul Brașov traktorgyár voltak. Brassó lakossága néhány évtized alatt négyszeresére nőtt, így az iparvállalatokkal párhuzamosan panelházakból álló lakótelepek is épültek. Az 1960–70-es években felépült az Astra és a Tractorul, majd az 1980-as években az új városközpont, a Kreiter, a Noa, a Rakodó, és a Triaj panelrengetegei.

Az 1990-es években az ipar összeomlása az emberek elvándorlását és néhány városnegyed (főleg a Tractorul, Kreiter) hanyatlását vonta maga után. A gyárkomplexumok helyét átvették a kereskedelmi létesítmények, vállalkozások, irodaépületek, bevásárlóközpontok.

A 21. század elején Brassó észak felé kezdett terjeszkedni: Óbrassótól északra lakótelepek és ipari létesítmények épültek (Bertalan-észak negyed).

A város fejlődése több régi városrész pusztulását vonta maga után. Az egykori Derestyéből mára csak a templom és pár utca maradt, területén gyárak és a közelmúltban hipermarketek épültek. Bolonya és Noa területének nagy része szintén a kommunista iparosításnak, majd később a kapitalizmusnak esett áldozatul.

Brassó területe 14 városnegyedre van felosztva.

Az alábbi térképen a városnegyedek hivatalos nevei szerepelnek. A színezés a népességet jelöli (az Astra-negyed a lakosság 26,2%-ának ad otthont, míg Brassópojána csak 0,1%-nak).

Prund-Șchei Centrul  Vechi Centrul  Nou Bartolomeu Bartolomeu Nord Valea Cetății Astra Tractorul Florilor-  Kreiter Triaj-Hărman Est Zizin Noua-Dârste Poiana Brașov Stupini

Informálisan Brassót az alábbi városrészekre osztják. A sárga árnyalatok a történelmi, a kékek az új városrészeket jelölik. Méhkertek és Brassópojána nincs feltüntetve.

Groaveri Porond Bolgárszeg Vár Fellegvár Óbrassó Bolonya Răsăritului Gespreng Bertalan Traktor Griviței Centrul    Civic Gării Caragiale Rakodó Temelia Astra Florilor Kreiter Tömös-   Triaj Zajzon-kelet Noa Derestye Cenk  volt traktor-   gyár teherautó-    gyár

• Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. [2018. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
• Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355