Céhláda – Wikipédia

A céhláda a céhlevél és a céh többi irata, valamint a céh vagyonának, értékeinek és jelképeinek tárolására szolgáló láda volt, eképpen önmaga is a céh jelképei közé tartozott. Rendszerint emblémák, címerek, feliratok díszítették. A ládát a céh valamennyi jelentősebb rendezvényére (ünnep, céhgyűlés stb.) ünnepélyesen felnyitották.

Őrzése a céhmester feladata volt, de a biztonság kedvéért a ládát két kulccsal zárták, és ebből csak az egyik volt a céhmesternél; a másikat helyettese, az éppen ezért kulcsosmesternek is nevezett céhalmester tartotta magánál.

A céhlegények iratait külön ládában őrizték; ez volt a legényláda (társláda).

A legkorábbi céhládák a 15. századból maradtak fenn.

• Céh, A Pallas nagy lexikona. Hozzáférés ideje: 2009. július 2. 
• Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 200–201. o. ISBN 963-85773-0-4  
• Nagybákai Péter, 1981: Magyarországi cégbehívótáblák. Corvinus Kiadó, Budapest. ISBN 963 13 1063 9, 63 old. + 48 tábla