Kandomblé – Wikipédia

A kandomblé (port., sp.: candomblé; port. kiejtés: kɐ̃dõmˈblɛ) egy szinkretista, elsősorban afrobrazíliai vallás, amely Dél-Amerikában, de azon belül is főleg Brazíliában van elterjedve. Ötvözi az afrikai animizmust, a latin-amerikai spiritualizmust és a kereszténység bizonyos elemeit.^[1] Egyetlen lényeges mozzanatban sem különbözik az afrikai jorubák vallásától. ^[2]

A kultuszt a brazíliai Bahiában és környékének candomblének, Rióban és São Pauloban macumbának nevezték el. Lényegében tekintve ugyanazokról a szertartásokról, hiedelmekről van szó. Becslések szerint Brazíliában legalább 35 millió ember tartja a kapcsolatot a kandomblé varázslókkal ^[2], a tényleges hívők száma mintegy 170 ezer.^[3]

A kandomblé papjai ismerik a fekete és fehér mágiát, tudnak gyógyítani, démonokat űzni, képesek az ősök szellemeivel és az istenekkel kapcsolatba kerülni. ^[2] Az összejöveteleket ének és afrikai ritmusokra épülő tánc vezeti be. Ez addig folytatódik, míg meg nem jelenik valamelyik szellem, vagy isten (orisa), és "egyesül" a révületbe került varázslóval vagy médiummal. A megszállott táncos ekkor mozdulatlanná dermed, és elváltozott hangon beszélni kezd. Tulajdonképpen az orisa beszél általa: elmondja, milyen áldozatokat kíván, meghallgatja kinek milyen panasza van, milyen segítséget kérnek tőle, majd tanácsokat osztogat. ^[2]

A kandomblé istenei (Sangó, Osala, Ogun) mind nyugat-afrikai eredetűek. Valamikor természeti erőket személyesítettek meg, Brazíliában azonban a katolicizmus hatására a katolikus szentekkel és a Szűzanyával azonosultak; de csak névlegesen, mert továbbra is a törzsi istenek tulajdonságaival rendelkeznek. ^[2] A kultusz azonban az istenségek helyett az ősök szellemeitől való megszállottságot emeli ki.^[4]

• dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998