Catullus (dráma) – Wikipédia

Ez a szócikk Füst Milán drámájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Caius Valerius Catullus.

A Catullus Füst Milán, a Kr. e. 50-es évek Rómájában játszódó drámája, ami 1928-ban, a Nyugat folyóiratban jelent meg folytatásokban, színpadra azonban csak négy évtized múltával került először. Az író nem vallotta magáénak, nem adta ki, mint két másik drámáját, a Boldogtalanokat és a Negyedik Henrik királyt, soha többé nem is említette, mintha nem is létezne.

Ez a dráma – Füst Milán naplójának tanúsága szerint – hét év alatt, néhány Catullus-vers elolvasásának hatására született. 1927-ben fejezte be és 1928-ban jelent meg. Nem törekedett történelmi hűségre, inkább saját elgondolásait, a művek keltette érzelmeit vetette papírra. Hizsnyan Géza színikritikus a következőképpen írt róla: „a boldogság elérhetetlenségének, az emberi érzésnek és érzelmek ambivalenciájának, egy olyan bonyolult és szorosan összefüggő kapcsolatrendszernek az ábrázolása, amelyben a szereplők egymáshoz való viszonyát a szeretet és gyűlölet egyidejű jelenléte, a cselekvésképtelenség, a változtatás igénye és az arra való alkalmatlanságuk határozza meg, ezért különleges, újszerű, a magyar és a klasszikus dráma hagyományaitól eltérő formai megoldást igényelt.”

Először 1929-ben, Hont Ferenc rendezésében Szegeden került volna színpadra, azonban ismeretlen okokból ez nem valósult meg. Ősbemutatójára 1968. február 2.-án, a Madách Színházban került sor, ami rendezője Pártos Géza volt. A díszletet Török Iván, a jelmezeket pedig Mialkovszky Erzsébet tervezte, a koreográfus Boschán Daisy volt.

Az eredeti szereposztás:

• Metellus: Gábor Miklós
• Clodia, Metellus felesége: Domján Edit
• Catullus: Mensáros László
• Calvus, Catullus barátja: Linka György
• Tertullia, Clodia barátnője: Vass Éva
• Flavia, Metellus anyja: Simor Erzsi
• Clodius, Clodia fivére: Cs. Németh Lajos
• Egnatius: Juhász Jácint
• Ferox: Gyenge Árpád
• Rufus: Bakay Lajos
• Hajós: Fillár István
• Kocsmáros: Gaál János
• Szobalány: Molnár Piroska

További bemutatók:

• 1983 – Stúdió 'K' Színház (Fővárosi Gázművek Művelődési Háza, Aquincum, Budapest), rendező: Fodor Tamás^[1]
• 1985 – Rádiószínház (Kossuth Rádió, Budapest), rádióra alkalmazó és rendező: Székely Gábor^[2]
• 1987 – Katona József Színház (Budapest), rendező: Székely Gábor^[3]
• 1991 – Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia (Marosvásárhelyi Stúdió Színház Marosvásárhely), rendező: Kovács Levente^[4]
• 2002 – Szigligeti Színház (Szolnok), rendező: Szikora János
• 2013 – Pesti Magyar Színház, rendező: Hargitai Iván^[5]

• Hizsnyan Géza: „Szóljon a hiányod!” (Ecsetvonások Székely Gábor rendezői arcképéhez) Nem történelmi dráma (1099-1101. old.), Irodalmi Szemle, 1991/10 - 1991.
• Szilágyi Judit: Füst Milán szegedi kapcsolatai 81. old., A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3., Szeged, library.hungaricana.hu - 2001.
• „Gyűlölök és szeretek...” Füst Milán Catullus című drámája a Szigligetiben (7. old.), Új Néplap 13. évfolyam 289. szám, library.hungaricana.hu - 2002. december 12.

• Füst Milán: Catullus szomorújáték négy felvonásban, Személyek; 1. felvonás; «Mondtam én neked! - a bősz hajós, Ki nem kerüli szirtemet!», Nyugat XXI. évf. 8. szám, epa.oszk.hu - 1928. április 16.
• 2. felvonás, Nyugat XXI. évf. 9. szám, epa.oszk.hu - 1928. május 1.
• 3. felvonás, Nyugat XXI. évf. 10. szám, epa.oszk.hu - 1928. május 16.
• 4. felvonás; «... Látom, várod az alkonyt, - mért tagadod? Megyek is, gyújtom a mécsesed, - tudom én már,Jól tudom én,Ibolyaszín szemeid mire várnak!Az éjnek lángoló lánya vagy!, Nyugat XXI. évf. 11. szám, epa.oszk.hu - 1928. június 1.
• Koltai M. Gábor: Kietlen barokk jegyzetek Füst Milán Catullusához (365-378. old.), Holmi 2007/3, holmi.org - 2007. március

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!