Csányi Dániel – Wikipédia

Csányi Dániel
Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján
Született	1820. január 20. Nagybánya
Elhunyt	1867. január 20. (47 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	matematikus, vízépítő mérnök, főiskolai tanár
Sírhelye	Debreceni köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Csányi Dániel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csányi Dániel (Nagybánya, 1820. január 20. – Debrecen, 1867. január 20.) matematikus, vízépítő mérnök, főiskolai tanár.

Csányi József református lelkész fia volt. Középiskoláit a máramarosszigeti algimnáziumban és a debreceni főiskolában, a jogot Kassán végezte, majd a bécsi polytechnikumra ment, ahol különösen a vízépítészetet tanulta. 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen egy időre Széchenyi István gróf titkára volt; később mint Tisza-szabályozási mérnök nyert alkalmazást. 1848-ban a Székelyföldre ment egy ottan állítandó huszárezred szervezésére. 1849 februárjában Debrecenben találkozott Klapka Györggyel, aki őt magával vitte Komáromba, ahol a védművek munkálatainak vezetését bízta reá. A kapituláció után Debrecenbe ment, ahol egy évig gazdálkodással foglalkozott. 1850 végén a debreceni főiskola fizika tanszékére hívták meg. 1851. december 19-én a szabadságharcban való részvételéért elfogták és másfélévi vallató fogság után 12 évi fogságra ítélték, és csaknem hat évig volt fogva, míg 1857. május 14-én kiszabadult. Előbb a debreceni István-gőzmalomnál, majd a kereskedelmi kamaránál nyert alkalmazást. Az 1861. évi országgyűlésre képviselőnek választották. A feloszlatás után újra elfoglalta a debreceni kollégiumban a számára újonnan állított felsőbb mértani és csillagászati tanszéket. A Magyar Tudományos Akadémia 1863. január 13-án választotta levelező tagjai sorába. 1867. január 22-én Révész Imre tartott fölötte halotti prédikációt.

• A számtan elemei közönséges számokban. I. rész. A négy első számvetési munkálatok egész- és törtszámokban. Debreczen, 1859. (Azóta többször utánnyomatott év nélkül.)
• Kiadta Kerekes Ferenc Felsőbb mértanát 1862-ben.

Fogságában matematikai rendszer kidolgozásán működött. és itt készített munkái: Differentialis számvetés és Felsőbb analysis kéziratban vannak, valamint a Tájékozás a mértan rendszere felett (1863.)

• Politikai cikket írt a Márczius Tizenötödikébe (1848. 77. sz.), gazdasági s matematikai dolgozatokat pedig a Társalkodóba (1841), Magyar Gazdába (1842), Gazd. Lapokba (1857. 39. 40. sz. névtelenül és 1858. 25–31. sz.), Magyar Sajtóba (1862).
• Akadémiai székfoglaló értekezése: Rövid tájékozás a mértan rendszere felett. (Akad. Ért. Math. és Term. oszt. V. 1865. 2.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.