Csík vármegye – Wikipédia

Csík vármegye
Csík vármegye címere
Csík vármegye címere

OrszágMagyar Királyság
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek86,4% magyarok
12,4% románok (1910)[1]
Valláskatolikusok
Földrajzi adatok
Terület4493,22 km²
Térkép
Csík vármegye térképe
Csík vármegye térképe
Csík vármegye domborzati térképe
Csík vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Csík vármegye témájú médiaállományokat.

Csík vármegye (románul: Comitatul Ciuc, németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Székhelye Csíkszereda volt.

Földrajz

[szerkesztés]

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét.

Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten pedig Moldva határolta.

Lakosság

[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1880-ban 110 940 személy volt,[2] ebből 83,7% magyar, 11,6% román, 0,4% német.[1] 1910-ben a népesség 145 720 fő volt,[2] melyből 86,4% magyar, 12,4% román és 0,7% német.[1]

Történelme

[szerkesztés]

A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.

Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.

Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Csík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott:

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

  • Csíkszereda
  • Gyergyószentmiklós

Képek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 14. o. ISBN 9632151046  
  2. a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 88. o. ISBN 9632154193  

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]