Csík vármegye – Wikipédia

Ez a szócikk vármegyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Csík (egyértelműsítő lap).

Csík vármegye
Csík vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	86,4% magyarok 12,4% románok (1910)[1]
Vallás	katolikusok
Földrajzi adatok
Terület	4493,22 km²
Térkép
Csík vármegye térképe
Csík vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Csík vármegye témájú médiaállományokat.

Csík vármegye (románul: Comitatul Ciuc, németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Székhelye Csíkszereda volt.

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét.

Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten pedig Moldva határolta.

A vármegye összlakossága 1880-ban 110 940 személy volt,^[2] ebből 83,7% magyar, 11,6% román, 0,4% német.^[1] 1910-ben a népesség 145 720 fő volt,^[2] melyből 86,4% magyar, 12,4% román és 0,7% német.^[1]

A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.

Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.

Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.

Csík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott:

• Felcsíki járás
• Gyergyószentmiklósi járás
• Gyergyótölgyesi járás
• Kászonalcsíki járás
• Szépvizi járás

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

• Csíkszereda
• Gyergyószentmiklós

• 
  Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből
• 
  Csíkszereda napjainkban
• 
  Gyergyószentmiklós napjainkban

• Bokor József (szerk.). Csík, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Csíkmegyei füzetek : adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. Szerk. Vitos Mózes. Csíkszereda: Györgyjakab. 1894.