Csanád Máté – Wikipédia

Csanád Máté
Életrajzi adatok
Született	1980 Budapest
Ismeretes mint	fizikus
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Gyermekek	2
Iskolái	Piarista Gimnázium Innsbrucki Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Középiskola	Budapesti Piarista Gimnázium
Felsőoktatási intézmény	Innsbrucki Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Stony Brook Egyetem
Doktorátusi tanácsadói	Csörgő Tamás, Kiss Ádám
Pályafutása
Szakterület	Nehézion-fizika, Részecskefizika
Kutatási terület	Nehézion-fizika, Részecskefizika
Aktív időszak	2007-
Tudományos fokozat	PhD (2007) Habilitáció (2013) MTA doktora (2021)
Szakintézeti tagság	Young Academy of Europe
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem	egyetemi tanár
Tudományos publikációk száma	~700 (~70 kevésszerzős)
Szakmai kitüntetések
Bolyai-plakett, 2021 Jánossy Lajos-díj, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, 2021 Imreh Csanád-díj, Országos Tudományos Diákköri Tanács, 2021 ELTE TDK Érem, 2020 A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, 2020 Young Academy of Europe Fellow, 2019-2026 Az ELTE Ígéretes Kutatója, 2018 Bolyai+/ÚNKP ösztöndíjak (2017-2020) Senior Leaders and Scholars Fellowship, Hungarian-American Enterprise Scholarship Foundation, 2015/2016 Bolyai János kutatási ösztöndíj, Magyar Tudományos Akadémia, 2016-19 és 2009-12 International School of Subnuclear Physics (Gerardus ’t Hooft és Antonino Zichichi vezette iskola) diplomák (2005, 2006, 2011, 2013, 2016) Részvétel a Nobel-díjasok 58. Lindau találkozóján, 2008 Fulbright Posztgraduális ösztöndíj, 2005/2006 Kar Kiváló Hallgatója (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Köztársasági ösztöndíj, 2003/2004
Akadémiai tagság	Young Academy of Europe
Hatással voltak rá	Csörgő Tamás, Kiss Ádám, Patkós András, Frei Zsolt, Veres Gábor, Siklér Ferenc
Csanád Máté weboldala

Csanád Máté (1980, Budapest) magyar fizikus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet oktatója és kutatója.^[1]

Csanád Máté a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1998-ban. 1998 és 1999 között az Innsbrucki Egyetemen tanult.^[2]

1999 és 2004 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) hallgatója, 2004-ben itt szerzett diplomát fizikából.

2004-től az ELTE TTK fizika doktori iskolája doktorandusza, eközben a 2005–06-os tanévben a State University of New York at Stony Brook egyetemen PhD hallgató.

2007-ben szerzett PhD fokozatot nagyenergiás nehézion-fizikából. Doktori értekezésének a címe: Experimental and Theoretical Investigation of Heavy Ion Collisions at RHIC.^[3] Témavezetője Csörgő Tamás, társtémavezetője Kiss Ádám volt.

2013-ban habilitált. Habilitációjának címe: Time evolution of high energy heavy ion collisions.^[4]

2021-ben védte meg MTA doktori címét, dolgozatának címe: Nagyenergiás atommag-ütközések téridőbeli szerkezete.^[5]

Csanád Máté nagyenergiás nehézionfizikával foglalkozik, az itt keletkező anyag hidrodinamikai modellezésével, illetve kvantumstatisztikai korrelációkkal és ezen keresztül a kvarkanyag femtométeres tartományon történő feltérképezésével. Tagja a Relativisztikus Nehézion-ütköztető STAR kísérletének és a Nagy Hadronütköztető CMS kísérletének (korábban a TOTEM kísérletnek is), illetve a 2016-ig aktív PHENIX kísérletnek is. A STAR-Magyarország és a PHENIX-Magyarország tudományos vezetője 2019 illetve 2014 óta. A Zimányi Józsefről elnevezett nemzetközi Zimányi School vezetője 2011 óta.

2005–06 között a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban, 2008–09-ben a CERN-ben, 2015–16-ban pedig a Stony Brook Egyetemen vendégkutató.^[6]

2010-ben, 2014-ben és 2021-ben ismeretterjesztő előadásokat tartott az ELTE „Atomoktól a csillagokig” c. előadássorozatán.^[7][8]

2021. január 9-én a mandiner.hu közölt egy interjút Csanád Mátéval Nemsokára ezt is meg lehet adóztatni címmel.^[9]

Rendszeresen jelennek meg hírek munkásságáról magyar nyelvű portálokon.^{[10][11][12][13][14][15][16][17][18][19][20][21][22][23]}

Kiválasztott publikációk:^[24][25][26]

• Kincses, Nagy, Csanád: Coulomb and strong interactions in the final state of Hanbury-Brown-Twiss correlations for Lévy-type source functions, Phys.Rev. C102, 064912 (2020)^[27]
• Adare et al. [PHENIX Coll.]: Lévy-stable two-pion Bose-Einstein correlations in 200 GeV Au+Au collisions, Phys.Rev. C97 (2018) no.6, 064911^[28]
• Aidala et al. [PHENIX Coll.]: Creation of quark–gluon plasma droplets with three distinct geometries, Nature Phys. 15 (2019) no.3, 214-220^[29]
• Sirunyan et al. [CMS Coll.]: Bose-Einstein correlations of charged hadrons in proton-proton collisions at sqrt(s) = 13 TeV, JHEP03, 014 (2020)^[30]
• Adam et al. [STAR Coll.]: Beam energy dependence of (anti-)deuteron production in Au + Au collisions at the BNL Relativistic Heavy Ion Collider, Phys.Rev.C99, 064905 (2019)^[31]
• Jiang et al.: Accelerating hydrodynamic description of pseudorapidity density and the initial energy density in p+p , Cu + Cu, Au + Au, and Pb + Pb collisions at energies available at the BNL Relativistic Heavy Ion Collider and the CERN Large Hadron Collider, Phys.Rev. C97 (2018) no.6, 064906^[32]
• Magdy et al.: Influence of finite volume and magnetic field effects on the QCD phase diagram, J.Phys. G44 (2017) no.2, 025101^[33]
• Lacey et al.: Scaling properties of the mean multiplicity and pseudorapidity density in e+e-, ep, pp, pA and A+A(B) collisions, Universe 4 (2018) no.1, 22^[34]
• Bagoly, Csanád: Time evolution of the anisotropies of the hydrodynamically expanding sQGP, Int.J.Mod.Phys. A31 (2016) no.28&29, 1645016^[35]
• Csanád, Szabó: Multipole solution of hydrodynamics and higher order harmonics, Phys.Rev. C90 (2014) no.5, 054911^[36]
• Csanád et al.: Initial energy density of sqrt(s)= 7 and 8 TeV p+p collisions at the LHC, Universe3, 9 (2017)^[37]
• Cimerman et al.: Higher-order anisotropies in the Blast-Wave Model – disentangling flow and density field anisotropies, Eur.Phys.J. A53 (2017) no.8, 161^[38]
• Csanád [for the PHENIX Coll.]: Two- and three-pion Lévy femtoscopy with PHENIX, J.Phys.Conf.Ser. 1070 (2018) no.1, 012026^[39]
• Lökös et al.: Higher order anisotropies in the Buda-Lund model: Disentangling flow and density field anisotropies, Eur.Phys.J. A52 (2016) no.10, 311^[40]
• Nemes, Csörgő, Csanád: Excitation function of elastic pp scattering from a unitarily extended Bialas-Bzdak model, Int.J.Mod.Phys.A30, 1550076 (2015)^[41]
• Csanád, Nagy, Lökös: Exact solutions of relativistic perfect fluid hydrodynamics for a QCD equation of state, Eur.Phys.J.A48, 173 (2012), 1205.5965^[42]

Csanád Máté által írt egyetemi jegyzetek:^[43]

• Csanád: Bevezetés a klasszikus és a modern fizikába, Eötvös Kiadó (2018)
• Havancsák et al.: Fizikai mérések: Laboratóriumi tananyag II., BME (2014)
• Csanád et al.: Environmental Physics Methods Laboratory Practices Archiválva 2021. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Typotex (2012)
• Csanád: Atomok, atommagok és elemi részecskék fizikája, Eötvös Kiadó (2022)

Néhány kiválasztott előadás és interjú:^[44]

• Csanád Máté – 50 éven belül sikerül az einsteini és a kvantumfizikát egységesíteni? – Mindenségit! #26, 2022/11/02
• A kísérleti részecskefizika legújabb eredményei – ELTE TTK podcast, 23. rész, 2021/07/15
• Hogyan folyik a kvarkanyag, avagy az ősleves dinamikája – Az atomoktól a csillagokig (AtomCsill), 2021/04/15
• Hogyan hozunk létre mini ősrobbanásokat? – Tudományok Fővárosa, 2020/10/19
• TDK érem interjú – ELTE, 2020/06/24
• Részecskegyorsítókkal az Ősrobbanás nyomában – Pannonhalma, 2019/10/11
• Az ELTE ígéretes kutatója 2018, interjú – ELTE, 2018/11/20
• Hogy mozog a kvarkanyag? Archiválva 2021. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szertár, 2018/06/10
• Mekkora a laborban létrehozott Ősrobbanás? – Az atomoktól a csillagokig (AtomCsill), 2014/12/11
• Meet the Scientist, Nyíregyháza, 2010/12/10 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész