Csapó (foglalkozás) – Wikipédia
A csapó a gyapjú tisztításával, finomabb feldolgozásra történő előkészítésével foglalkozó ember volt. Valószínűleg egy korábbi időszakban, így a magyar középkorban is a szűrszabók a ruházat megvarrása mellett a posztó készítésének összes munkafázisával is foglalkoztak. A csapás szó eredeti jelentése: gyapjúfinomítás fonás előtt. A kifeszített húrt vagy madzagot lazára engedve belecsapták a tisztítandó gyapjúhalmazba.
A foglalkozás emlékét néhány településen utcanév őrzi (Debrecen: Csapó utca ,[1] Szombathely: Szűrcsapó utca, Miskolc: Szűrcsapó utca).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Honismeret, 1993 (21. évfolyam 5. szám) HAGYOMÁNY Ipar- és árunevek a legnagyobb magyar mezővárosban (Székely György)
- Agrártörténeti Szemle 42. évfolyam (2000 3-4. szám) .TANULMÁNYOK PACH ZSIGMOND PÁL: "...stamina panni grossi, quae lodin appellantur" : Gyapjúszövőipar Kassán a XV-XVII. században
- Magyar Néprajzi Lexikon