Cserdiny – Wikipédia

	Cserdiny (Чердынь)
; Cserdiny címere	; Cserdiny zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Permi határterület
Járás	Cserdinyi
Irányítószám	618600, 618601
Körzethívószám	34240
	Népesség
Teljes népesség	4502 fő (2023)
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+5
	Elhelyezkedése
	é. sz. 60° 24′, k. h. 56° 29′60.400000°N 56.483333°EKoordináták: é. sz. 60° 24′, k. h. 56° 29′60.400000°N 56.483333°E
	Cserdiny Pozíció a Permi határterület térképén
	Cserdiny weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cserdiny témájú médiaállományokat.

Cserdiny (oroszul: Чердынь) város Oroszország Permi határterületén, a Cserdinyi járás székhelye. Régi nagy jelentőségét a 19. században végleg elvesztette.

Lakossága: 4920 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Fekvése

A Permi határterület északkeleti részén, Permtől kb. 300 km-re, a Kolva (a Visera mellékfolyója) jobb partján terül el. Az ősi város az Északi-Urál előterében, a két folyó találkozásától 6 km-re alakult ki. A legközelebbi vasútállomás a 102 km-re délre fekvő Szolikamszk, a Perm–Szolikamszk vasútvonal végpontja.

Földrajz

Éghajlat

Cserdiny éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	10,4	2,3	12,7	24,0	31,5	33,5	33,8	32,7	28,1	19,9	9,3	5,3	33,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−11,9	−9,9	−1,7	6,3	14,4	20,9	23,0	18,5	12,0	3,7	−5,1	−9,8	5,1
Átlaghőmérséklet (°C)	−15,1	−13,2	−5,5	2,1	9,3	15,8	18,2	14,4	8,6	1,4	−7,5	−12,8	1,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−18,3	−16,5	−9,3	−2,1	4,3	10,8	13,3	10,2	5,3	−0,9	−9,9	−15,7	−2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−42,6	−36,7	−32,3	−21,9	−8,5	−3,1	2,3	−0,7	−4,9	−17,4	−35,3	−46,0	−46,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	61	38	41	48	55	76	86	77	73	77	75	68	774
Forrás: Погода и климат Чердынь

Története

A mai város helyén a 11-12. században komi-permják település volt. A komi-permjak чер szó jelentése 'mellékfolyó'; a дын jelentése 'torkolat', cserdiny jelentése tehát: 'mellékfolyó torkolata'.

Írott forrás először 1451-ben említi mint Perm Velikaja (Nagy-Perm) fővárosát. 1462-ben kolostort alapítottak, mely 1784-ig állt fenn. 1472-ben III. Iván moszkvai nagyfejedelem seregei elfoglalták, és a moszkvai orosz állam része lett. Az Urál vidékén elsőként, 1535-ben városi rangot kapott. Ekkor kezdődött a kreml építése, mely a 18. század elejéig állt. Itt volt a kiindulópontja az Urálon át Nyugat-Szibériába vezető ősi kereskedelmi útvonalnak (Cserdinyszkij trakt). 1598-ban egy másik, kedvezőbb szibériai útvonalat nyitottak; a délebbre fekvő sófőző telepek terjedése és Szolikamszk gyors fejlődése miatt a 18. század elejére Cserdiny elvesztette „stratégiai” jelentőségét.

1781-től városi rangban a Cserdinyi ujezd székhelye volt. 1792-ben egy tűzvész során a város csaknem teljesen leégett. Az újjáépítés után, a 19. század folyamán is jelentős kereskedelmi központ maradt, de az ipari fejlődés és a kiépülő vasúti közlekedés elkerülte. 1924-ben a Cserdinyi járás székhelye lett.

A történelmi város

A város hét, árkokkal elválasztott dombra épült, a legmagasabb dombon egykori komi-permják erődítmények nyomai láthatók: az egyik a 8-9., a másik a 13-14. századból származik. Egy délkeleti dombra építették a 16. században a kremlt (a 18. századig állt fenn), egy másik dombon áll a város legrégebbi fennmaradt temploma. A 18. században a városközpont az egykori kremltől északnyugatra, a mai Szobornaja (Székesegyház-) térre helyeződött át.

Evangelista Szent Jánosnak szentelt templom (cerkov Ioanna Bogoszlova). Az 1462-ben alapított kolostor temploma, az Urál első téglaépítésű épülete volt. Ezt a templomot a szovjet korszakban csak 1940–1947 között tartották zárva, egyébként végig működött.
Feltámadás-székesegyház (Voszkreszenszkij szobor). 1750–1754-ben épült; az ötkupolás templom 1792-ben kiégett, a következő évben felújították és újra felszentelték.
Megváltó színeváltozása-templom (Szpaszo-Preobrazsenszkaja cerkov, 1756).
Úr megjelenése-templom (Vízkereszt) (Bogojavlenszkaja cerkov, 1751–1761).
Istenanya elszenderedése-templom (Uszpenszkaja cerkov, 1784).

A polgári épületek közül fennmaradt az egykori Arzenál (18. sz. első fele), a kereskedői udvar (1857), a kereskedői sor és néhány tekintélyes, téglaépítésű kereskedői ház.

A városban 1899-ben, Puskin születésének centenáriumán múzeumot alapítottak, és ugyanabban az évben egy régészeti múzeum is nyílt. 1918-ban a két múzeumot egyesítették, az új intézményt a költőről nevezték el, 1922-ben helytörténeti múzeummá nyilvánították. Cserdiny szomorú nevezetessége, hogy 1934-ben itt töltötte száműzetése idejét Oszip Mandelstam író.

Jegyzetek

↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)

Források

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
Cserdiny (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. [2014. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 15.)

[1] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)

[1]