Délkelet-Ázsia – Wikipédia

Délkelet-Ázsia

Délkelet-Ázsia topográfiája
Délkelet-Ázsia topográfiája
Terület 4 523 000 km²
Népesség 568 300 000
Népsűrűség 126 fő/km²
Országok 11
Területek 12
GDP 900 milliárd dollár (dollár árfolyam)
2,8 billió dollár (PPP)
GDP per fő 1584 dollár
4927 dollár (PPP)
Nyelvek indonéz, vietnámi, thai, tagalog, burmai, maláj, lao, khmer, tetum, mandarin, tamil, angol, portugál, jávai, szundanéz, tagalog, szebuano, madura, kantoni, min, tajvai és mások
Időzónák UTC +9:00 (Indonesia) to UTC +5:30 (Andaman and Nicobar Islands)
Legnagyobb városok Jakarta
Manila
Bangkok
Ho Si Minh-város
Kuala Lumpur
Szingapúr
Hanoi
Bandung
Jangon

Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek. A régió tektonikus lemezek találkozásán helyezkedik el, ezért erős szeizmikus és vulkanikus aktivitás jellemző rá.

Délkelet-Ázsia két földrajzi egységből áll: a szárazföldből (Indokínai-félsziget) és az attól keletre, délkeletre fekvő szigetekből (maláj szigetvilág). Az indokínai részen fekszik Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám. Ezek lakossága főleg tai és ausztroázsiai nyelvet beszélő népekből áll; vallásuk javarészt a buddhizmus, amit a konfucianizmus követ.

A tengeri rész országai: Brunei, Kelet-Timor, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek és Szingapúr. Ezen a területen főként ausztronéz emberek élnek, akiknek vallása elsősorban az iszlám, amit a kereszténység követ.

Beosztás

[szerkesztés]

Politikai

[szerkesztés]

Délkelet-Ázsia alatt általában a következő országokat értik; bár néhány kontextusban a területet lehet bővebben vagy szűkebben is értelmezni.

A fenti országok mind tagjai az ASEAN-nak, kivéve Kelet-Timort (még csak jelölt).

A terület és Dél-Ázsia egyes részeinek korábbi elnevezése Kelet-India volt.

Bár politikailag Ausztrália külső területei, kulturálisan Délkelet-Ázsiához tartozik a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is.

Az Andamán- és Nikobár-szigetek politikailag Indiához, földrajzilag Délkelet-Ázsiához tartoznak.

A Dél-kínai tenger szigeteinek (Paracel Islands, Macclesfield Islands, Scarborough Shoal és a Spratly-szigetek) hovatartozása körül vita folyik a Kínai Népköztársaság és a délkelet-ázsiai országok között.

Bár Nyugat-Pápua politikailag Dél-Ázsia (mivel Indonézia része) földrajzilag gyakran mégis Óceánia részeként említik.

Földrajzi

[szerkesztés]
Délkelet-Ázsia elhelyezkedése
A Srivijaya építészeti stílus

Délkelet-Ázsia két részre oszlik:

  1. szárazföldi Délkelet-Ázsia (vagy Indokína)
  2. tengeri Délkelet-Ázsia vagy maláj szigetcsoport (Nusantara).
A szárazföldi Délkelet-Ázsia:
A tengeri Délkelet-Ázsia:
A Dél-kínai tenger szigetei:

Malajzia területének két legfontosabb részét a Dél-kínai-tenger választja el. A félszigeti Malajzia a szárazföldön fekszik, míg Kelet-Malajzia Borneó szigetének északi felén. Borneó a régió legnagyobb szigete. Malajziát mégis gyakran szigetországnak tekintik.

Indonézia és Kelet-Timor keleti részei (a Wallace-vonaltól keletre) már Óceániához tartoznak.

Az országok főbb adatai

[szerkesztés]
Állam Terület
(km²)[1] 		Népesség
(2016)[2] 		Népsűrűség
(fő/km²) 		GDP (nominális),
 USD (2016)[1] 		GDP (PPP)
 USD / fő
(2016)[1] 		HDI (2016)[3] Főváros
 Brunei 5765 423 196 78 10,458,000,000 $76,884 0.865 Bandar Seri Begawan
 Kambodzsa 181 035 15 762 370 85 19,368,000,000 $3,737 0.563 Phnompen
 Kelet-Timor 14 874 1 268 671 75 2,501,000,000 $4,187 0.605 Dili
 Indonézia 1 904 569 261 115 456 132 940,953,000,000 $11,720 0.689 Jakarta
 Laosz 236 800 6 758 353 30 13,761,000,000 $5,710 0.586 Vientián
 Malajzia 329 847 31 187 265 91 302,748,000,000 $27,267 0.789 Kuala Lumpur, Putrajaya
 Mianmar 676 000 52 885 223 98 68,277,000,000 $5,832 0.556 Nepjida
 Fülöp-szigetek 300 000 103 320 222 338 311,687,000,000 $7,728 0.682 Manila
 Szingapúr 724 5 622 455 7671 296,642,000,000 $90,151 0.925 Szingapúr (városállam)
 Thaiföld 513 120 68 863 514 127 390,592,000,000 $16,888 0.740 Bangkok
 Vietnám 331 210 94 569 072 279 200,493,000,000 $6,429 0.683 Hanoi

Története

[szerkesztés]

Solheim et al. kimutatták a Nusantao kereskedelmi hálózat létezését Kr. e. 5000-től az időszámításunk kezdetéig; a hálózat Vietnámtól a délkelet-ázsiai szigetekig húzódott.[4]

Délkelet-Ázsia lakói, elsősorban az Ausztronéz családba tartozók, több ezer éve hajós nemzetek voltak, egyesek közülük Madagaszkár szigetéig elhajóztak. Hajóik képesek voltak a nyílt tengeri hajózásra, Magellán feljegyzéseiből ismert, hogy mennyivel jobban manőverezhetők voltak, mint az európai vitorlás hajók.[5]

Az Indiai-óceán áthajózásával a malájok benépesítették Madagaszkárt, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek Délkelet-Ázsia és Nyugat-Ázsia között. A Szumátrán bányászott arany Rómáig is eljuthatott.

A térség lakói kezdetben animisták voltak, de hamarosan elterjedt a hinduizmus, majd később az iszlám.

Kínai kereskedelem

[szerkesztés]

A kínai kereskedők igen hamar megjelentek a térségben és intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Délkelet-Ázsia népeivel. Magellán feljegyezte, hogy Bruneinek több ágyúja volt, mint az európai hajóknak együttesen, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a kínaiak felfegyverezték.[5]

A kínai császár egy hercegnőt, Hang Li Po-t 500 fős kíséretével Malakába küldte, hogy a helyi szultán felesége legyen. Hang Li Po kútja ma turistalátványosság (1459-ben épült), csakúgy mint kíséretének volt lakhelye. A Malaka-szoros stratégiai jelentősége nem kerülte el az európaiak figyelmét sem: a portugál író, Duarte Barbosa 1500 körül feljegyezte: "Malaka ura rajta tartja kezét Velence torkán".

Gyarmatosítás

[szerkesztés]
A Malaka-szoros (a térképen sötétkékkel jelölt terület)

Az európai nagyhatalmak a 15. században kezdtek megjelenni a térségben, elsőként a spanyolok és portugálok, akik a Fülöp-szigeteket és Malakát hódították meg.

Az európai felfedezők nyugati és keleti irányból is érkeztek, az Indiai-óceán és a Távol-Kelet felől érkező hajók kereskedelmi árucikkeket hoztak, és cserébe a térség természeti kincseivel rakodtak meg: fűszerek, méz, értékes állatok.

Az európaiak érkezésével jelentek meg az első keresztény misszionáriusok, akik nemcsak a vallást, hanem Nyugat-Európa kultúráját, tudományát és technológiáját is terjesztették.

Legújabb kor

[szerkesztés]

A délkelet-ázsiai nemzetek a regionális ASEAN szervezeten keresztül próbálják megvalósítani a regionális együttműködést és integrációt.

Azonban ezeket a törekvéseket az egyes országok közötti, illetve nemegyszer külső országokat is érintő területi viták akadályozzák, nehezítik.

Földrajza

[szerkesztés]
Lásd még: Arany Háromszög

Geológiai viszonylatban a Maláj-félsziget és a kapcsolódó szigetvilág a világ egyik legaktívabb vulkáni területe. A vulkáni és tektonikai tevékenység számos igen magas hegységet hozott létre, mint például a Mount Kinabalu Malajziában (magassága 4101 méter) és a Puncak Jaya Indonéziában (magassága 4884 méter).

Éghajlat

[szerkesztés]

Délkelet-Ázsia éghajlata nagyrészt trópusi - az év nagy részében meleg és párás, jelentős mennyiségű csapadékkal. A monszun esőzések következtében megkülönböztethető az esős és a száraz éghajlat. A délkelet-ázsiai esőerdő a Föld második legnagyobb ilyen jellegű erdősége az Amazonas-medence esőerdői után. Kivételt csak az északi régiók, illetve a magashegységek képeznek, ahol lényegesen hűvösebb, enyhébb a klíma, és szárazabb a táj.

Környezet

[szerkesztés]
Mount Kinabalu
Házi vízibivaly
Wallace-féle elméleti választóvonal a délkelet-ázsiai és az ausztrálázsiai fauna között

Délkelet-Ázsia állatvilága igen változatos: Borneó és Szumátra szigetén él az orangután, az ázsiai elefánt, a maláj tapír, a szumátrai orrszarvú, valamint a borneói foltos leopárd is.

A vad és háziasított formában egyaránt megtalálható vízibivaly Délkelet-Ázsia egyik jellegzetes állata. A kancsil kisméretű szarvasféle, elsősorban Szumátra, Borneó és Palavan szigeten él.

Az indonéziai szigetcsoportot a Wallace-féle képzeletbeli választóvonal osztja két részre, a lemeztektonikai határoknak megfelelően. A vonal egyik oldalán az ázsiai, míg másik oldalán az ausztrálázsiai növény- és állatvilág egyedei élnek. A Jáva, Borneó és Pápua közötti szigetek ütközőzónát képviselnek, ahol mindkét részre jellemző fajok előfordulnak.

A délkelet-ázsiai korallzátonyok igen látványosak, a tengerek élővilágában az egyik legjelentősebb élőhelyet képviselik, ahol számtalan hal és puhatestű faj él.

A térség fái trópusi keményfák, amelyeket értékes fájuk miatt számos országban nagy ütemben termelnek ki. A hegyvidékek magasabb térségeiben megtalálhatók a mérsékelt égövi klímára jellemző fafajok is.

Bár a térség állat- és növényvilága igen gazdag, a biodiverzitást súlyosan fenyegeti az erdőirtás, az élőhelyek pusztulása, számos helyi faj (pl. a szumátrai tigris) a kihalás szélére került.

Gazdaság

[szerkesztés]
Jakarta üzleti központja
Szingapúr belvárosa. Kis mérete ellenére a városállam jelentős gazdasági súlyt képvisel a térségben és egyben a világban is

A térségben igen jelentős a természeti nyersanyagok kitermelése, a favágás, a bányaművelés. A külföldi befektetőknek köszönhetően megtelepedett a mikroprocesszor-gyártás is.

Már az európaiak megjelenése előtt is jelentős szerepet játszott Délkelet-Ázsia a világkereskedelmi rendszerben. A Rjúkjúi Királyság kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a térségben, elsősorban a helyi fűszereket (bors, gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió). A fűszerkereskedelmet először a indiai és arab kereskedők bonyolították, de 1500 körül megjelentek az európai kereskedők is. Előbb spanyol, majd portugál kereskedők érkeztek a térségbe, őket követték a hollandok és végül a britek és a franciák. Az európai kereskedelmi tevékenység fokozatosan gyarmatosítássá vált - a hollandok szerezték meg Indonéziát, a britek a Maláj-félszigetet, a franciák Indokínát, míg a spanyolok (majd később az Egyesült Államok) a Fülöp-szigeteket.

Kuala Lumpur felhőkarcolói

A térség országainak gazdasága a mezőgazdaságon alapul, de egyre nagyobb szerepet kap az ipar és a szolgáltatási szektor is. Indonézia a térség legnagyobb gazdasága, míg a legfejlettebbek Hongkong és Szingapúr gazdaságai. Fejlődő országnak számít Vietnám, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Brunei és a Fülöp-szigetek. Legkevésbé fejlett országnak minősül Kelet-Timor, Mianmar, Laosz és Kambodzsa. Vietnám jelentős erőfeszítéseket tesz a gazdaság felzárkóztatása terén. A legjelentősebb iparágak a textilgyártás, elektronikai termékek, mikroprocesszorok, illetve az autógyártás. Különösen jelentős a kőolaj-kitermelés Malajzia gazdaságában.

A térség gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszik a turizmus is, amely fontos tényező az elmaradottabb vidékek felzárkóztatásában és lehetőséget nyújt a kulturális diverzitás megőrzéséhez.[6] Az 1990-es évektől kezdve a térség összes országa jelentős erőfeszítéseket tett a turizmus fejlesztése érdekében.[7] 1995-ben Szingapúr volt a térség első számú turisztikai célpontja, de azóta Thaiföld és a többi ország is jelentős előrelépést tett. 2006-ban Kambodzsa nemzeti jövedelmének 15%-át a turizmus adta.[8]

A térségből egyedül Indonézia a G-20 csoport tagja és a régió domináns gazdasági hatalma,[9] 2008-ban az ország GDP-je 11,7 milliárd dollár volt, míg az egy főre eső GDP 2246 dollár volt.[10]

Népesség

[szerkesztés]

Délkelet-Ázsia területe kb. 4 000 000 km². 2004-ben becslések szerint több mint 593 millióan laktak a térségben, ezek ötöde (125 millió) Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván, amely a világ legsűrűbben lakott szigete. Az egyes etnikumok és vallások megoszlása igen változatos képet mutat. A térségben az őslakosok mellett kb. 30 milliós kínai diaszpóra is él, elsősorban Malajzia, Szingapúr és Thaiföld területén.

Népcsoportok

[szerkesztés]

Délkelet-Ázsia őslakosai ázsiai eredetűek, nem pedig - a közhiedelemmel ellentétben - óceániai népek. A Stanford Egyetem tanulmánya szerint,[11] a térség lakossága igen változatos képet mutat. Az őslakosok ausztronéziai, tai és mon-khmer ősök leszármazottai, akik Kína déli részéből vándoroltak be a bronz- és vaskor alatt. Azonban megtalálhatók arab, kínai, indiai, európai, polinéziai és pápuai gének is a térség népességében. A Fülöp-szigetek, Malajzia és Szingapúr lakosságában jelentős arányt képviselnek az európai gyarmatosítók leszármazottai.

Az egyes országok etnikai összetétele:

Andamán- és Nikobár-szigetek indiaiak (69%), nikobáriak (29%), andamániak (0,9%), shompen (0,1%), egyéb (1%)
Brunei malájok (69%), kínaiak (15%), őslakosok (6%), egyéb (10%)
Kambodzsa khmerek (82%), vietnámiak (12%), cham nép (4%), egyéb (2%)
Karácsony-sziget kínaiak (70%), európaiak (20%), malájok (10%)
Keeling-szigetek malájok (80%), európaiak (20%)
Kelet Timor tetun (10%), mambai (8%), makasae (8%), tukudede (6%), bunak (5%), galoli (5%), kemak (5%), fataluku (3%), baikeno (2%), egyéb (48%)
Hainan-sziget kínaiak (84%), li (14,7%)
Indonézia jávaiak (41,7%), szundanézek (15,4%), maláj (3,4%), maduri (3,3%), batak (3,0%), minangkabau (2,7%), betawi (2,5%), buginese (2,5%), bantenese (2,1%), banjarese (1,7%), balinézek (baliak) (1,5%), sasak (1,3%), makassarese (1,0%), cirebon (0,9%), kínaiak (0,9%), egyéb (15%)
Laosz lao (50%), egyéb lao loum (14%), lao theung (22%), lao soung (9%), kínaiak (3%), vietnámiak (2%)
Malajzia malájok (52%), kínaiak (30%), indiaiak (8%), őslakosok (7%), egyéb (3%)
Burma bamar (68%), shan (10%), karen (7%), rakhine (4%), kínaiak (3%), mon (2%), indiaiak (2%), egyéb (4%)
Lan-sziget tao (70%), kínaiak (30%)
Fülöp-szigetek bisaya (39%), tagalog (17%), ilocano (10%), moro (5%), bicolano (4%), kapampangan (3%), pangasinan (2%), kínaiak (2%), spanyolok (2%), hegyi törzsek (8%), egyéb (8%)
Szingapúr kínaiak (77%), malájok (14%), indiaiak (8%), egyéb (1%)
Thaiföld thai (41%), isan (laoszi) (34%) kínaiak (14%), malájok (4%), khmer (2%), egyéb (5%)
Vietnám vietnámiak (86%), kínaiak (2%), japánok (1,2%), őslakos népek (9%),

Vallások

[szerkesztés]

Délkelet-Ázsia országaiban számos különböző vallást gyakorolnak. Az ázsiai kontinensen található országok (mint Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám) túlnyomórészt buddhisták. A Maláj-félszigeten, Malajziában, Bruneiben és Indonéziában elsősorban az iszlám terjedt el. A Fülöp-szigeteken a fő vallás a kereszténység, csakúgy mint Indonézia keleti részén és Kelet-Timoron. Jelentős katolikus kisebbség él Vietnámban is.

Az egyes országok vallási összetétele:[12]

Andamán és Nikobár-szigetek animizmus, buddhizmus, kereszténység, hinduizmus, iszlám, szikh
Brunei iszlám (67%), buddhizmus (13%), kereszténység (10%), őslakos vallások és egyéb (10%)
Kambodzsa buddhizmus (93%), animizmus egyéb (7%)
Karácsony-sziget buddhizmus (36%), iszlám (25%), kereszténység (18%), taoizmus (15%), egyéb (6%).
Keeling-sziget iszlám (80%), egyéb (20%)
Kelet-Timor kereszténység (90%), iszlám (5%), protestantizmus (3%), egyéb (2%)
Hainan animizmus, konfúcianizmus, buddhizmus, kereszténység, taoizmus, egyéb
Indonézia iszlám (88%), protestáns (5%), katolikus (3%), hinduizmus (2%), buddhizmus (1%), egyéb (1%)
Laosz buddhizmus (60%), animizmus és egyéb (40%)
Malajzia iszlám (60,4%), buddhizmus (19,2%), kereszténység (9,1%), hinduizmus (6,1%), animizmus (5,2%)
Burma buddhizmus (89%), iszlám (4%), kereszténység (4%), animizmus (1%), egyéb (2%)
Lan-sziget animizmus, buddhizmus, kereszténység, konfúcianizmus, taoizmus
Fülöp-szigetek kereszténység (81%), iszlám (5%), evangélikus (2,8%), Iglesia ni Cristo (2,2%), aglipayan (2%), egyéb keresztény (4,5%), egyéb (2,5%)
Szingapúr buddhizmus (42,5%), iszlám (15%), taoizmus (8%), katolikus (4,5%), egyéb keresztény (10%), hinduizmus (4%), nem vallásos (15%), egyéb (1%)
Thaiföld buddhizmus (94,6%), iszlám (4,6%), egyéb (1%)
Vietnám buddhizmus (78%), kereszténység (8%), egyéb (7%)
Lásd még: A vallás Ázsiában

Források

[szerkesztés]
  • Solheim et al, Journal of East Asian Archaeology, 2000, 2:1-2, pp. 273–284(12)
  • Oppenheimer and Richards, Science Progress 2001, 84 (3), pp. 157–181
  • Laurence Bergreen, Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages, ISBN 0-06-621173-5
  • Tiwari, Rajnish (2003): Post-crisis Exchange Rate Regimes in Southeast Asia, Seminar Paper, University of Hamburg. (PDF)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Report for Selected Countries and Subjects. World Economic. IMF Outlook Database, October 2016
  2. ↑ United Nations Department of Economic and Social Affairs
  3. ↑ Global 2016 Human Development Report Overview – English |date=2017|publisher=United Nations Development Programme (UNDP)|location=New York|pages=22–24|url=http://hdr.undp.org/sites/default/files/HDR2016_EN_Overview_Web.pdf%7Caccessdate=22[halott link] March 2017
  4. ↑ Solheim, Journal of East Asian Archaeology, 2000, 2:1-2, pp. 273-284(12)
  5. ↑ a b Laurence Bergreen, Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages, ISBN 0-06-621173-5
  6. ↑ Background overview of The National Seminar on Sustainable Tourism Resource Management Archiválva 2012. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Phnom Penh, June 9–10, 2003.
  7. ↑ Hitchcock, Michael, et al. Tourism in South-East Asia. New York: Routledge, 1993
  8. ↑ WDI Online
  9. ↑ What is the G-20 Archiválva 2011. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.g20.org. Hozzáférés ideje: 2009-10-6.
  10. ↑ Report for Selected Countries and Subjects. Imf.org, 2006. szeptember 14. (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  11. ↑ genetic study. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 24.)
  12. ↑ Field Listing - Religions. CIA factbook. [2007. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 24.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Délkelet-Ázsia&oldid=27564998”