Deménfalu – Wikipédia

Deménfalu
Közigazgatás
TelepülésLiptószentmiklós
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Deménfalu (Szlovákia)
Deménfalu
Deménfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 46″, k. h. 19° 34′ 33″49.062913°N 19.575728°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 46″, k. h. 19° 34′ 33″49.062913°N 19.575728°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Deménfalu témájú médiaállományokat.

Deménfalu (szlovákul: Demänová) Liptószentmiklós város része Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A városközponttól 3 km-re délnyugatra, a festői Deménfalvi-völgy bejáratánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu területe már a kőkorszakban is lakott volt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt.

1299-ben említik először, nevét első birtokosáról: Damjánról kapta, aki 1280 körül IV. László királytól kapta a területet. Később a Kubinyi család és mások birtoka volt. A 17. századtól határában vasércet bányásztak. Lakói állattartással, erdei munkákkal, faárukészítéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DEMÉNFALVA. Demenditze. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bodafalvának szomszédságában, mellynek filiája, Okolitsnátol sem meszsze, lakosai nevezetes deszkákat készítenek, határjának egy harmadrésze soványas, és nehezen miveltetik; de mivel legelője mindenféle marháinak elég, fája is tűzre, és épűletre, Szent Miklóson piatzozása egy órányira, az első Osztályba tétettetett.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Deményfalva, (Demanova), Liptó m. tót falu, 43 kath., 261 evang. lak. Urasági több lakházak; nagy erdő; hires fűrész-malom, nevezetes barlang csepegő kövekkel. F. u. többen. Ut. p. Okolicsna.[2]

1910-ben 412 szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Lakói liptószentmiklósi üzemekben dolgoznak. 1970-ben 964 szlovák lakta. 1976 óta Liptószentmiklós része.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1751-ben Boczkó Dániel evangélikus lelkész, püspök.
  • Itt született 1840-ben Kubinyi Miklós földbirtokos, táblabíró, jogász, történész, régész, gyűjtő, heraldikus. Árva vármegye történelmének első kiemelkedő kutatója.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]