Diófacincér – Wikipédia

Diófacincér
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Család: Cincérfélék (Cerambycidae) Nem: Aegosoma Faj: A. scabricorne
Tudományos név
Aegosoma scabricorne (Scopoli, 1763)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Diófacincér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Diófacincér témájú médiaállományokat és Diófacincér témájú kategóriát.

A diófacincér (Aegosoma scabricorne) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

A diófacincér elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, a Kaukázus, Irán és Szíria.

A diófacincér az egyik legnagyobb cincérünk. 22-56 milliméter hosszú, egyszínű vöröses- vagy szürkésbarna. Az előtor hátulsó sarka hegyesen kiáll. A nőstény csápja a szárnyfedők felezővonalán túlér, a hímé a testénél is hosszabb.

A diófacincér lomboserdők, parkok, faültetvények, fasorok lakója. A lárvák 3-4 évig fejlődnek, elsősorban beteg vagy sérült nyár- és fűzfákban, de az alma, körte, cseresznye, szilva, bükk és sok más vadon élő vagy ültetett fa törzsében is (még az akácban is). Hosszú járatokat rágnak a törzsben, amelynek végén durva rágcsálékkal lezárt bábbölcsőt készítenek. Az imágó június végétől augusztusig figyelhető meg. Nappal elrejtőzik, éjszaka a fatörzseken mászkál vagy a fák között repül.

• Diófacincér
• Diófacincér (pdf) pp. 17^{[halott link]}
• Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat kiadó)
• Merkl Ottó: Bogarak (Élővilág könyvtár, Kossuth kiadó)