Diófacincér – Wikipédia
Diófacincér | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Aegosoma scabricorne (Scopoli, 1763) | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Diófacincér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Diófacincér témájú médiaállományokat és Diófacincér témájú kategóriát. |
A diófacincér (Aegosoma scabricorne) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A diófacincér elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, a Kaukázus, Irán és Szíria.
Megjelenése
[szerkesztés]A diófacincér az egyik legnagyobb cincérünk. 22-56 milliméter hosszú, egyszínű vöröses- vagy szürkésbarna. Az előtor hátulsó sarka hegyesen kiáll. A nőstény csápja a szárnyfedők felezővonalán túlér, a hímé a testénél is hosszabb.
Életmódja
[szerkesztés]A diófacincér lomboserdők, parkok, faültetvények, fasorok lakója. A lárvák 3-4 évig fejlődnek, elsősorban beteg vagy sérült nyár- és fűzfákban, de az alma, körte, cseresznye, szilva, bükk és sok más vadon élő vagy ültetett fa törzsében is (még az akácban is). Hosszú járatokat rágnak a törzsben, amelynek végén durva rágcsálékkal lezárt bábbölcsőt készítenek. Az imágó június végétől augusztusig figyelhető meg. Nappal elrejtőzik, éjszaka a fatörzseken mászkál vagy a fák között repül.
Források
[szerkesztés]- Diófacincér
- Diófacincér (pdf) pp. 17[halott link]
- Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat kiadó)
- Merkl Ottó: Bogarak (Élővilág könyvtár, Kossuth kiadó)