Dorothy Parker – Wikipédia

Dorothy Parker
SzületettDorothy Rothschild
1893. augusztus 22.[1][2][3][4][5]
West End[6]
Elhunyt1967. június 7. (73 évesen)[7][2][3][4][5]
New York[7]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaAlan Campbell
SzüleiJacob Henry Rothschild
Foglalkozása
IskoláiMiss Dana's School for Young Ladies
KitüntetéseiO. Henry-díj (1929)
Halál okaakut myocardialis infarktus
SírhelyeWoodlawn Temető[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorothy Parker témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dorothy Parker (West End, 1893. augusztus 22. – New York, 1967. június 7.) amerikai költő, író és kritikus volt, aki leginkább humoráról és elmés megjegyzéseiről ismert.

Művei több magazinban is megjelentek. Az Algonquin Round Table nevű csoport alapító tagja. Miután ez feloszlott, Parker Hollywoodba utazott és forgatókönyvíró lett.

Műveit zenés formában is feldolgozták; jó példa erre Marcus Paus Hate Songs című dalciklusa.[9][10]

Élete

[szerkesztés]

1893-ban született, Dorothy Rothschild néven. Szülei Jacob Henry Rothschild és Eliza Annie voltak.[11][12] Long Branch-ben (New Jersey) született.[13] Anyja skót származású volt. Ő 1898 júliusában elhunyt.[14] Apja 1900-ben feleségül vette Eleanor Frances Lewis-t (1851–1903).[15] Parker azonban utálta az apját és a mostohaanyját is; utóbbit "a háziasszonynak" nevezte.[16] Marion Meade szerint ez azonban "nagyrészt téves", mivel Parker barátságos és támogató környezetben nőtt fel.[17] Az Upper West Side-on nott fel, és római katolikus általános iskolában tanult.[18] (Mercedes de Acosta volt az osztálytársa.) Mostohaanyja 1903-ban elhunyt.[19] Parker a Miss Dana's Schoolban folytatta tanulmányait.[20] 1911-ben érettségizett.[21][22] Apja 1913-ban bekövetkezett halála után egy tánciskolában zongorázott, hogy pénzt keressen.[23]

1914-ben adta el első versét a Vanity Fair magazinnak, néhány hónappal később pedig felfogadták a Vogue magazin szerkesztőasszisztensének.[24]

1917-ben ismerkedett meg II. Edwin Pond Parker (1893–1933) brókerrel,[25][26] és házasságot kötöttek. Edwin azonban bevonult katonának. Dorothy 1928-ban beadta a válópert. Edwin később Anne E. O’Brien-t vette feleségül, aki 39 éves korában elhunyt.[27] Dorothy Parker később Alan Campbell forgatókönyvíróval házasodott össze.[22]

Halála

[szerkesztés]

1967. június 7-én hunyt el szívinfarktus következtében. 73 éves volt.[13] Végrendeletében Martin Luther King-ra hagyta otthonát.[28]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ https://www.britannica.com/biography/Dorothy-Parker
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Паркер Дороти, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 2.)
  9. ↑ Fanger teatrets toner på hvert sitt drømmende album. www.dagsavisen.no
  10. ↑ Urfremfører Paus-opera i Kilden. www.fvn.no , 2014. január 28.[halott link]
  11. ↑ Meade 6.
  12. ↑ Meade, Marion. Dorothy Parker: What Fresh Hell Is This?. New York: Penguin Books, 5. o. (1987). ISBN 0-14-011616-8 
  13. ↑ a b Whitman, Alden. „Dorothy Parker, 73, Literary Wit, Dies”, The New York Times , 1967. június 8. 
  14. ↑ Meade 12.
  15. ↑ Meade 13.
  16. ↑ Herrmann, Dorothy. With Malice Toward All: The Quips, Lives and Loves of Some Celebrated 20th-Century American Wits. New York: G. P. Putnam's Sons, 78. o. (1982). ISBN 0-399-12710-0 
  17. ↑ Meade, M. (1987). Dorothy Parker: what fresh hell is this? New York: Villard Books.
  18. ↑ Meade 14.
  19. ↑ Meade 16.
  20. ↑ Meade 27.
  21. ↑ Kinney, Authur F.. Dorothy Parker. Boston: Twayne Publishers, 26–27. o. (1978). ISBN 9780805772418 
  22. ↑ a b Modern American Poetry. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 23.)
  23. ↑ Silverstein, Stuart Y.. Not Much Fun: The Lost Poems of Dorothy Parker. New York: Scribner, 13. o. (1996). ISBN 0-7432-1148-0 
  24. ↑ Silverstein 13.
  25. ↑ Herrmann 78.
  26. ↑ „Edwin P. Parker 2d”, The New York Times , 1933. január 8. (Hozzáférés: 2013. február 28.) 
  27. ↑ Hartford Courant, Hartford, Connecticut, January 8, 1933, Sun. Page 6.
  28. ↑ „Dorothy Parker's Will Leaves Estate of $10,000 to Dr. King”, New York Times, 1967. június 21. (Hozzáférés: 2022. január 18.) 

További információk

[szerkesztés]
Ez az amerikai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dorothy_Parker&oldid=27391759”