Elektronika – Wikipédia

 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: A cikk nem folyamatos szöveg, hanem felsorolások halmaza

Az elektronikai eszközök szabályozzák az elektronok áramlását, elektromos jellé alakítják a fizikai mennyiségeket. Fő felhasználási területeik az elektronikus áramkörök szabályozása és vezérlése, az információfeldolgozás, a műsorszórás. Az elektronikus áramkörökben kis értékűek az áramok és feszültségek, mivel feladatuk nem az elektromos áram energiájának továbbítása, hanem az elektromos jelek információ-hordozó képességét használják fel. Az elektronika nem tévesztendő össze az elektrotechnikával, amely az elektromos áram energiájának ipari felhasználásával foglalkozik (részterületei az erősáramú és a gyengeáramú technika).

Az elektronikus rendszerek az alábbi fő egységekre oszthatók fel:

  1. bemenet – az elektromos vagy mechanikus érzékelők (jelátalakítók) jeleket fognak fel, (például: hőmérséklet, nyomás, fordulatszám), és azokat alakítják át elektromos jellé (feszültség, áram stb.),
  2. jelfeldolgozó áramkör – az elektromos jelet erősíti, feldolgozza, átalakítja.
  3. kimenet – a feldolgozott jelet visszaalakítja valamely fizikai formába (például: hang).

A televízió a műsorjelet antennájával fogja fel, majd jelfeldolgozó áramkörei a bemenetet szín-, fényerő- és hanginformációkká alakítják. A kimeneti eszköz, például a katódsugárcső a szín- és fényerő jeleket a képernyőjén látható képpé, a hangszóró a hangjeleket (általában mágneses úton) hanggá alakítja át.

Elektronikai mérőműszerek

[szerkesztés]
Lásd még: Villamos műszerek

Áramkörök

[szerkesztés]

Elektronikai szereléstechnológia

[szerkesztés]

Passzív alkatrészek

[szerkesztés]

Félvezető alkatrészek

[szerkesztés]

Félvezető áramkörök technológiája

[szerkesztés]
  • Vastagréteg technológia: 25 mikrométertől nagyobb
  • Vékonyréteg technológia

Elektroncső

[szerkesztés]
  • Katódsugárcső (CRT)
  • Klisztron
  • Magnetron
  • Dióda
  • Kételektródás elektroncső, mely anóddal, és katóddal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyeket az anód pozitív feszültsége esetén begyűjti. Negatív anódfeszültség esetén ez nem következik be. Ezáltal az áramot létrehozó elektronáramlás csakis a katódtól az anód felé folyhat.
  • Trióda: háromelektródás elektroncső, mely anóddal, katóddal, és vezérlőráccsal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyek a pozitív feszültségre kapcsolt anódba csapódnak, de ezt megelőzően áthaladnak a vezérlőrács spiráljai által létrehozott erőtéren is. Ennek változtatásával befolyásolhatjuk az átáramló elektronok mennyiségét, vezérelhetjük az anódáramot. Tehát a trióda aktív elem, és régen, főleg hangfrekvenciás feszültségerősítő fokozatokban, és URH fokozatokban használták.
  • Tetróda, Sugártetróda
  • Pentóda
  • Hexóda

Kijelzőeszközök

[szerkesztés]

Elektromechanikai érzékelők

[szerkesztés]

Termoelektronikai eszközök

[szerkesztés]
  • Peltier-cella
  • Termisztor

Fotoelektronikai eszközök

[szerkesztés]

Antenna

[szerkesztés]

Analóg áramkörök

[szerkesztés]

Rádiókban, erősítőkben, elektronikus szabályzókban használt áramkörök:

Digitális áramkörök

[szerkesztés]

Számítógépekben, elektronikus órákban, programozható logikai áramkörökben, ipari vezérlőkben használt kapcsolások.

Zaj

[szerkesztés]

Elektronikus eszközökben előforduló zaj effektusok:

Elektronikai elméletek

[szerkesztés]
  • Matematikai eljárások az elektronikában
  • Digitális elektronika
  • Analóg elektronika

Félvezető anyagok

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Elektronikával foglalkozó weboldalak

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elektronika&oldid=25669325”