Európa közlekedése – Wikipédia

Európa legforgalmasabb repülőterei
Nagysebességű vasútvonalak Európában 2023 közepén
  310–320 km/h
  270–300 km/h
  240–260 km/h
  200–230 km/h
  < 200 km/h
  Építés vagy korszerűsítés alatt
Európa hajózható vízi útjai
Európa autópályái

Európa közlekedési hálózatai rendkívül fejlettek és kiterjedtek: a közút és a vasúthálózat ezen a kontinensen a legsűrűbb a világon. A kontinens élen jár a közlekedési fejlesztésekben, itt indult meg először a vasúti közlekedés, itt közlekedett először metró és itt nyílt meg az első autópálya is a világon.

A sok eltérő fejlettségű és gazdasági helyzetű ország miatt a közlekedés minőségében és fejlettségében jelentős különbségek lehetnek.

Európa nagyvárosaiban fejlett és kiterjedt tömegközlekedési hálózatok üzemelnek. A fejlett közlekedési hálózatokhoz fejlett járműgyártás is párosul: Európában repülőgépeket, vasúti- és közúti járműveket is gyártanak.

Közlekedési módok

[szerkesztés]

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Európa vasútvonalainak hossza 360 169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A nagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

Az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Cipruson bal oldalon közlekednek. Európa többi részén nagyrészt a jobb oldalon zajlik a forgalom, néhány autópályaszakasztól és kisebb földúttól eltekintve. Egész Európában elterjedtek a különböző útadók, ezek közül a matricás rendszer méltó említésre. A nemzetközi E-számozást számos nagy autópályára kiterjesztették, de az utak számozása és igazgatása továbbra is helyi vagy nemzeti szinten történik. Az 1990-től kezdődő fejlődés ellenére továbbra is a közutakon zajló forgalom felelős a legnagyobb légszennyezésért.

Légi közlekedés

[szerkesztés]

A kiterjedt vasúti és közúti hálózat ellenére a legtöbb hosszútávú utazást Európán belül légi úton bonyolítják. A turizmus szintén jelentős számú embert vonz a térségbe, akik a legnagyobb nemzetközi repülőterek valamelyikére érkeznek, mint például a Heathrow-repülőtér. Az ún. fapados járatok térhódítása is jelentősen növelte az így megtett utak számát. Mára a légi közlekedés az egyik legolcsóbb formája a városok közötti utasforgalomnak. Ez a növekedés ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt mind a környezetre, mind a légterek telítettségére.

Vízi közlekedés

[szerkesztés]

A Rotterdami kikötő Hollandiában a legnagyobb kikötő Európában, valamint az egyik legforgalmasabb is, mely több mint 400 millió tonna árut fogadott 2008-ban. A La Manche a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonala. Több, mint 400 hajó használja naponta a Balti-tenger és az Északi-tenger közötti útvonalon. A teherforgalomban játszott szerepe mellett a vízi szállítás rendkívül fontos Európa energiaszükségletének ellátása miatt is. A világ egyik legfontosabb olaj kirakodási pontja Európa.

Rekordok

[szerkesztés]
  • A francia TGV tartja a vasúti közlekedés sebességrekordját 574,8 km/h sebességgel;
  • A svájci Gotthárd-bázisalagút 57 km-es hosszával a világ leghosszabb vasúti alagútja.

További információk

[szerkesztés]