Evere – Wikipédia

	Evere
	Evere - a városháza épülete
; Evere címere	; Evere zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Brüsszel fővárosi régió
Közösség	Flamand Közösség; Belgiumi Francia Közösség
Tartomány	Arrondissement of Brussels-Capital
Járás	Brüsszel
Polgármester	Rudi Vervoort (PS)
Irányítószám	1140
Körzethívószám	02
	Népesség
Teljes népesség	42 656 fő (2020. jan. 1.)
Férfi	16777
Nők	19026
Népsűrűség	6668 fő/km2
	Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	17 (2006) %
Átlagos éves jövedelem	11702 €/fő (2003)
	Földrajzi adatok
Terület	5,02 km2
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 52′ 19″, k. h. 4° 24′ 12″50.871944°N 4.403333°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 19″, k. h. 4° 24′ 12″50.871944°N 4.403333°E
	Evere weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Evere témájú médiaállományokat.

Evere (franciául és hollandul egyaránt) egyike a belga fővárost, Brüsszelt alkotó 19 alapfokú közigazgatási egységnek, községnek. 2006-ban teljes lakossága 33462 fő volt, területe 5,02 km², népsűrűsége 6668 fő/km².

Földrajzi elhelyezkedése

Evere a Brüsszel fővárosi régió délkeleti részén található, északról Haren (Brüsszel), délen Woluwe-Saint-Lambert, nyugatról Schaerbeek kerületekkel, míg keleten Sint-Stevens-Woluwe településsel határos, amely Zaventem része. A kerületben található a brüsszeli városi temető egy része (másik része átnyúlik Zaventembe).

Története

A kerület nevének eredete vitatott: az egyik értelmezés szerint a kelta abronas (víz) szóból alakult ki, amelyből az idők során ebere, majd evere alakult ki. Everna formában egy 12. századi oklevél említi.^[2] Más vélemények szerint az evere latin eredetű, jelentése "vízi út" (Havere: trajectum aquæ vagy havre), amely az egyik fontos római közlekedési útvonalra utal.^[3]^[4] A római korban a légiók, a kereskedők, az utazók egyik fontos állomása volt itt a Senne folyó mentén. Fontosságát később is megőrizte, erre utalnak a legrégebbi épületmaradványok, a Szt. Vince templom 11. századi tornyai. Később a Soignies-i egyháézközségnek voltak itt birtokai. Kb. 670-ben kerültek ide Szt. Vince (Madelgarius) maradványai.

Az everei földesúr a brabanti grófok, majd hercegek hűbérese volt. Evere első urának neve Henrik volt, majd a Clutinc, De Woude, De Glymes, Culembourg és Bailleul családok birtokolták (utóbbiak 1546-ban).^[2] Ezt követően a de Hornes család birtokába került, akik 1761-ig megőrizték. A család címere, és egy Szt. Vince alak, alkotja ma is a kerület címerét.

A kerület lakosságának nagy részét a földművesek adták, akik a környékre jellemző vizes, mocsaras földterületek megművelésére specializálódtak (főleg endíviát termeltek). Az endíviakereskedelmet is egy helyi termelő, Joseph (Jef) Lekeu atya indította be 1867-ben. A kerületben még létezik az endíviatermelők egyesülete, a Les Compagnons du Witloof.

Az első világháborús megszállás során a német főparancsnokság elhatározta, hogy a haren-evere síkságon létrehoznak egy repülőteret és hangárt a Zeppelin léghajók kiszolgálására. A léghajókkal később innen indították az első bombázást London ellen. Egy berlini vállalkozás építette fel a 180 méter hosszú és 22 méter magas és 34 méter széles hangárokat, amelyeket később az angolok sikeresen leromboltak.

Evere később is megőrizte kötődését a légi közlekedéshez, itt építették ki Brüsszel első nemzetközi repterét, és itt alakult meg 1920-ban a SABCA vállalat, amelyből 1923-ban kialakult a belga nemzeti légitársaság, a SABENA. A polgári repülés mellett a belga légierő 3. repülőezredének is itt volt a támaszpontja.

A második világháború során a németek ismét elfoglalták az evere-i repülőteret és a Luftwaffe egészen Sint-Stevens-Woluwe-ig kiterjesztette a támaszpontot, illetve elkezdték egy új repülőtér építését Melsbroek-ban, amiből később a Brüsszel Zaventem repülőtér lett. A háború első részében az Angliát támadó bombázórepülőgépek állomásoztak itt, illetve egy század olasz vadászrepülő, amely a bombázók kíséretét adta. 1944-ben a repülőteret a RAF foglalta el.

A második világháború után a SABENA elhagyta a repülőteret, de az továbbra is megőrizte katonai jellegét: a belga légierő parancsnoksága, illetve a belga hadsereg vezérkara települt ide.

1954-ig a Flamand-Brabant tartomány része volt, akkor csatolták a brüsszeli régióhoz.

Evere területén helyezkedik el 1967 októbere óta a NATO központja (illetve egy része ennek is átnyúlik Haren-be, ami Brüsszel város része). A NATO központ mögött található a belga hadsereg főparancsnokságának épülete is.

Látnivalók

2006-ban egy régi szélmalom épületében nyílt meg a brüsszeli élelmezési és malommúzeum (Musée bruxellois du Moulin et de l’Alimentation). A kerületben áll a Szent Vince-templom (Sint Vincentiuskerk), érdekessége a 11. századi román stílusú tornyok.

Evere területén található az Evere vasútállomás, amely Halle várost Vilvoorde-val összekötő vonalon fekszik.

Charles Lindbergh, miután Spirit of St. Louis nevű repülőgépével elsőként átrepülte az Atlanti-óceánt 1927-ben, az evere-i repülőtérre is ellátogatott, ahol 25 000 fős tömeg várta.

A Tuinbouw

A Tuinbouw kertváros építését 1922-ben kezdték el Jean-Jules Eggericx tervei alapján, aki a kerület addig be nem épített részeire ikerházakat tervezett tágas utcákkal és kertekkel. A név is erre utal ("gondozott kert"). A házakat az utcától távolabb helyezte el, mindegyiket körbeveszi saját kertje.

Manapság a Tuinbouw jól elrejtőzik a köré épített lakónegyedben, a magasra nőtt fák mögött.

Moeraske természetvédelmi terület

A Moeraske, petit marais vagyis "kis mocsár" természetvédelmi terület kb. 2,5 hektáros területet foglal el a kerületben. A Senne folyó völgyének jellegzetes növény és állatvilágát őrizte meg az urbanizáció közepén. A területet 1984-ben nyilvánították védetté. A védett terület mellett Vallée du Kerkebeek és Parc Walckiers parkokkal együtt kb. 12 hektár zöldterület található itt.^[5] A terület tulajdonosai a belga vasúttársaság (SNCB), Evere kerület és a brüsszeli régió^[6]

A malommúzeum épületei
Rue de Genève
A NATO központi irodájának a bejárata
A régi brüsszeli temető bejárata
A brüsszel-evere-i temetőben található a waterlooi csatában elesett angol tisztek, altisztek és katonák emlékműve
Első világháborús német katonai temető

Jegyzetek

↑ Bevolking per gemeente op 1 januari 2020. Statbel
↑ ^a ^b Evere - histoire. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
↑ A. Wauters, Histoire des environs de Bruxelles, p. 62.
↑ Histoire d'Evere^{[halott link]}
↑ visite du site. [2010. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
↑ site du CEBE chargé de la gestion du Moeraske. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

További információk

A kerület hivatalos weblapja Archiválva 2011. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (franciául) és (hollandul)

[017d0ad8ca737b861c3b99a8312cc7205ff8798d-1] Bevolking per gemeente op 1 januari 2020. Statbel

[evere-2] Evere - histoire. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

[3] A. Wauters, Histoire des environs de Bruxelles, p. 62.

[4] Histoire d'Evere^{[halott link]}

[5] visite du site. [2010. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

[6] site du CEBE chargé de la gestion du Moeraske. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]