Féja Tibor – Wikipédia

Féja Tibor
Született1906
Léva
Elhunyt1968 (61-62 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Féja Tibor (Léva, 1906-1968) lévai igazgató tanító, újságíró, Féja Géza író öccse.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja Féja Kálmán (1863-1910) a lévai Schoeller uradalom intézője, édesanyja Lokota Anna (1879-1967).[1] 1916-1917-ben a lévai piaristáknál tanult. Pozsonyligetfalun tanított.

1930-ban Léva város közkönyvtárát rendezte.[2] 1936-ban és 1937-ben több alkalommal a Csehszlovákiai Rádió magyar műsorában szerepelt.

Az első bécsi döntés után 1939-ben Léván állami népiskolai rendes tanítóvá nevezték ki,[3] ahol igazgató lett. 1939 áprilisában megalakul Léván az Egészségpolitikai Társaság Bars—Hont vármegyei fiókszervezete, melynek egyik titkárává választották.[4]

1940-től a Bars napilap és a Bars-Hont hetilap munkatársa volt. 1941-ben a kassai rádióadón szerepelt.[5]

A második világháború alatt Léván SzMKE körzeti titkár, illetve a SzMKE népfőiskola igazgatója lett.[6] 1942-ben részt vett a SzMKE délvidéki bemutatkozásán.[7]

Állítólag Balassagyarmaton volt újságíró. 1945 októbere és 1946 júliusa között rendőri őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban volt. 1946-ban nyilas sajtótevékenység miatt internálták.[8] 1947-ben folyt népbírósági pere,[9] majd 1948-ban 18 hónapi börtönre ítélték.[10] A Népbíróságok Országos Tanácsa az újságírói foglalkozástól is eltiltotta.

Művei

[szerkesztés]
  • 1936 A nyitravölgyi palócsziget. Szülőföldünk 1936/ 2, 26-27.
  • 1939 A felvidéki magyar iskola útja. Felvidéki Magyar Hírlap 1939. január 29.
  • 1939 A felvidéki zsidóság és a magyar iskola. Magyar Élet 1939/4, 20.
  • 1939 Nyitracsehi magyarjai között a Cétényke partján. Felvidéki Magyar Hírlap 1939. június 4.
  • 1939 Léva. In: A visszatért Felvidék 1918-1938. Budapest.
  • 1941 Látogatás a messzelátó vasalló, detronizált nagyságok, felcserélt szentek és egyéb csudák között a lévai múzeumban. Bars 1941. március 2, 2.
  • 1942 A SZMKE Széchenyi Népfőiskolája Léván. Nép és Családvédelem 1942/9, 340-343.

A Bars és Hont, illetve a Magyar Élet című lapban is publikált.[11]

Források

[szerkesztés]
  • Zimonyi Zoltán 2020: Szélárnyék a Viharsarokban - Féja Géza kriminalizálásának kísérlete, 1945-1949, 2. Hitel 2020/12, 140 171. jegyzet.
  1. Zimonyi Zoltán: Féja Géza curriculuma (Születése 120. évfordulójára). Tiszatáj 2020/12
  2. Ekkor kereste vásárlás céljával a német állam Matthias Grünewald Keresztelő Szent János festményét, ami a lévai múzeum tulajdonában volt.
  3. Hivatalos Közlöny 47/20, 406 (1939. október 15.)
  4. Magyar Nemzet 2/90, 6 (1939. április 21.)
  5. Pécsi Napló 1941. május 4.
  6. 1943 Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943. Budapest, 138; Csontos Vilmos 1972: Gyalogúton (Két részlet a szerző önéletrajzi könyvéből). Irodalmi Szemle 1972/9, 826.
  7. Kárpáti Híradó 19/61. (1942. március 15.)
  8. Szabadság 1946. július 20.; Felvidéki Népszava 1946. július 20.
  9. Világosság 1947. április 2.
  10. Magyar Nemzet, 1948. április 9.
  11. Fitos Vilmos 1984: A "Magyar Élet" című folyóirat. LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 11/1.

További információk

[szerkesztés]
  • HU ­BFL VII.-5. e 1949 22915