Híd (Horvátország) – Wikipédia

A Híd (horvátul: Most, 2020. novemberéig Független listák hídja horvátul: Most nezavisnih lista)^[9] egy 2012-ben alapított politikai párt Horvátországban, melynek alapítója és elnöke Božo Petrov, Metković volt polgármestere, miniszterelnök-helyettes és a horvát parlament elnöke. Bár a párt vezetői kezdetben kerülték az ideológiai témákat, a Híd a 2020-as horvát parlamenti választások előtt arculatváltáson esett át, és szociálkonzervatív párttá nőtte ki magát.

A párt regionalista politikai platformként, Független Listák Hídja néven 2012. november 17-én alakult Metkovićban. Első pártelnökének Božo Petrovot választották meg.^[10]

2013-ban a Független Listák Hídja Metković városában részt vett a helyhatósági választásokon, és a szavazatok 46,25%-át szerezte meg, mely 9-et jelentett a 17 helyből a városi tanácsban.^[11] Petrov a szavazatok 45,78%-át szerezte meg, és Stipe Gabrić Jambo, az 1997 óta hivatalban lévő polgármester mellett bejutott a polgármester-választás második fordulójába. A második fordulóban Petrov nyert a szavazatok 67,94%-ával, és Metković polgármestere lett. Ugyanezen alkalommal a megyei választásokon a párt szavazatok 9,97%-át szerezte meg, és bejutott a Dubrovnik-Neretva megyei közgyűlésbe.^[12]

A 2015-ös parlamenti választáson a párt országos méretű lett, mivel az ország más részeiről független helyi politikusok csatlakoztak hozzá.^[13]

A párt a költségvetési felelősségvállalás, az állami kiadások és az államadósság csökkentése, az adócsökkentés, az állami szektor reformja és a horvátországi közigazgatási megosztottság csökkentése mellett kampányolt.^[14][15] Támogatta az expanzív monetáris politikát és a monetáris reformokat, amelyek során a Horvát Nemzeti Bank a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében alacsony kamatpolitikát vezetett be.^[16]

A párt 19 mandátumot szerzett a horvát parlamentben, és harmadik lett a kormányzó, a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette balközép „Horvátország növekszik” koalíció, és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette jobbközép ellenzéki „Hazafias koalíció” mögött. ).^[17] A pártot a választások után négy képviselő hagyta el, így az új parlament megalakulásakor 15 képviselője volt.

Több mint 40 napon át tartó tárgyalások és számos fordulat után a Híd úgy döntött, hogy a Hazafias koalícióval alakít kormányt, melynek így 78 mandátuma lett. Horvátország következő miniszterelnökének Tihomir Orešković horvát-kanadai üzletembert jelölték.^[18] A kormány 2016. január 22-én alakult meg, és Božo Petrov pártelnököt a HDZ elnökével, Tomislav Karamarkóval együtt miniszterelnök-helyettesnek nevezték ki. Petrov mellett hat minisztert delegált az új kormányba a párt: belügy, igazságügy, közigazgatás, gazdaság, mezőgazdaság és környezetvédelmi minisztert.^[19][20]

Az új kormányt a Híd és a Hazafias Koalíció közötti feszült kapcsolatok jellemezték, különösen az INA, Horvátország nemzeti olajtársasága és a Belügyminisztérium kapcsán.^[21] A HDZ a párt több jogalkotási javaslatát is elutasította, köztük a képviselők kedvezményeinek csökkentését,^[22] valamint az új hulladékgazdálkodási terv elfogadását.^[23]

2016 májusában a Híd összeférhetetlenség miatt Karamarko lemondását kérte, amit az utóbbi megtagadott. Miután Orešković is Karamarko lemondását kérte, a HDZ bizalmatlansági szavazást kezdeményezett a miniszterelnökkel szemben.^[24][25] A Híd három képviselője azonban a HDZ oldalára állt, és később saját pártot alapítottak.^[26] A bizalmatlansági indítványra 125 képviselő szavazott igennel, 15 nemmel, 2 pedig tartózkodott. A HDZ és az ellenzék nagy része is igennel szavazott, míg a Most nemmel szavazott.^[27]

Az Orešković-kormány 2016 júniusi összeomlását követően a Horvát Demokratikus Közösség megpróbálta újra felállítani azt a parlamenti többséget, amely az új kormányt támogatná, amelynek élére Zdravko Marić pénzügyminisztert szánták. Ez a próbálkozás azonban kudarcot vallott, és a parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a Horvát Szociáldemokrata Párt aláírásokat kezdett gyűjteni a parlament mielőbbi feloszlatása érdekében, hogy még az év végéig megtarthassák a választásokat. A Hídon belüli egyeztetést követően parlamenti képviselői beleegyeztek abba, hogy aláírják az ellenzéknek a parlament mielőbbi feloszlatására irányuló petícióját. A kérdésben a sikeres parlamenti szavazásra 2016. június 20-án kerül sor, és 2016. július 15-én lépwtt hatályba. Kolinda Grabar-Kitarović elnök szeptember 11-re tűzte ki 2016-os a választások időpontja.

Az előrehozott parlamenti választáson a párt egyedül indult, és 13 mandátumot szerzett (a szavazatok 9,91%-ával), ami 6 mandátumcsökkenést jelent az előző parlamenti választáshoz képest (amikor a legtöbb 19 mandátumot szerzett a szavazatok 13,17%-ával). Ha azonban figyelembe vesszük a parlamenti képviselők párttagságában a választások utáni, az előző választást követő változásokat, akkor a Híd egy mandátummal többet szerzett, mint amivel a parlament 2016. július 15-iki feloszlatásának napján rendelkezett. A parlamenti választások eredményének kihirdetése után Božo Petrov, a Híd elnöke kijelentette, hogy a Híd nyitott lenne a tárgyalásokra a nagyobb pártok bármelyikével (HDZ és SDP), ha elfogadják Híd hét feltételét (egy sor területen végrehajtandó reformok elfogadását célzó törvénycsomagot).

2019-ben a párt elindult az európai parlamenti választásokon, de csak 4,7 százalékot ért el, és így nem szerzett mandátumot az európai parlamentben.

A 2020-as parlamenti választásokon a Híd a szavazatok 7,4%-át szerezte meg, amivel 8 parlamenti mandátumhoz jutott. Bár tárgyalások folytak a Szülőföld Mozgalommal való közös választási szereplésről, 2020. május 18-án bebizonyosodott, hogy a Most önállóan indul a választásokon.^[28]

2020-ban a Független Listák Hídja számos változást vezetett be. Így a továbbiakban „Híd” (Most) néven futó párt alapszabályában és működésében is változások történtek, valamint megváltozott a párt logója is.^[29][30]

A 2021-es zágrábi helyhatósági választásokon a Híd a szavazatok 6,20%-át szerezte meg, ami 3 mandátumot jelentett, így először került be a zágrábi közgyűlésbe. Eszéken a Haza Mozgalommal karöltve Híd a szavazatok 17,89 százalékát szerezte meg a városi tanácsban. Splitben 7,95%-ot kapott. Fiuméban a Híd polgármesterjelöltje, Marin Miletić 11,21 százalékot, a párt listája 10,28 százalékot szerzett. A legtöbb szavazatot, a szavazatok Split-Dalmácia megyében (14,30%), és Dubrovnik-Neretva megyében (19,60%) szerezték meg. A legsikeresebb helyi politikus a párt sinji polgármesterjelöltje, Miro Bulj volt, aki a második fordulóban a szavazatok 56%-ával nyer a HDZ jelöltjével, Igor Vidalinával szemben.