Földi István (író) – Wikipédia

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Földi István (egyértelműsítő lap).

Földi István
Élete
Született	1903. április 23. Kézdivásárhely
Elhunyt	1967. június 28. (64 évesen) Dombóvár

Földi István (Kézdivásárhely, 1903. április 23. – Dombóvár, 1967. június 28.) pedagógus, író, lapszerkesztő, tankönyvíró.

Erdélyben született. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, a Minoritarendi Főgimnáziumban érettségizett 1921-ben, majd Budapesten tanult a Képzőművészeti Főiskolán. 1929-től szülőföldjén – de már Romániában – kezdett tanítani. A történelmi változások során ismét magyar fennhatóság alá került Erdélyben 1941-től a székely vármegyék népművelését irányította.

A második világháború után Budapestre költözött családjával. 1946-ban a Tolna vármegyében letelepített székely gyermekeknek Tevelen iskolát szervezett Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet néven. 1953-ban Dombóvárra került és nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig a Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese volt.

1930-ban szerkesztésében jelent meg Sepsiszentgyörgyön a Délkelet című hetilap, 1931-től 1941-ig a Székelyföld című hetenként kétszer megjelenő újság. 1941-től 1944-ig Sepsiszentgyörgyön népművelési titkár s a Székely Nép című napilap főmunkatársa.

Több pedagógiai témájú írása jelent meg a szaklapokban. Fontosabb művei a Nemerefúvás (1937) és a Gábor Áron (1942) című regénye. Nagy jelentőségűek szociográfiai írásai is, például Századelő az udvartereken,^[1] amely a Mádéfalvától a Dunántúlig című monográfiával együtt csak halála után jelent meg. Könyv formába rendezett önéletrajzi visszaemlékezése Székelynek születtem címmel 2014-ben került kiadásra szülőföldjén. Színműveket is írt, 1955-ben Kőrösi Csoma Sándor címmel írt színdarabot, amelyet a dombóvári gimnázium tanulói Gömöry József tanár rendezésében mutattak be.

Az erdélyi írókat szinte mind ismerte személyesen, de a háború után nem tudott kapcsolatot tartani velük, csak Tamási Áronnal találkozott néha. Igen meghitt barátság fűzte Domokos Pál Péterhez is.

• Szülővárosában utcát neveztek el róla.^[2][3] – 2007
• Kerámia portréja megtalálható Dombóváron az Ivanich üzletház árkádjában a Dombóvári Pantheonban – 2012
• Dombóváron könyvtárat neveztek el róla – 2018
• Gábor Áron emlékezete; összeáll. Szőcs Géza; magánkiadás, Kézdivásárhely, 2007

• Romániai magyar irodalmi lexikon a Magyar Elektronikus könyvtárban
• Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai kiadó, Budapest 2000
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  

• Földi István: Életem a XX. század kényszerútjain (háromszéki háborús zsebnapló)
  • Első részlet
  • Második részlet
  • Harmadik részlet
• Nemere-fúvás. Regény; Könyvbarátok Társasága, Cluj, 1937 (Erdélyi könyvesház)
• Gábor Áron; Jókai Ny., Sepsiszentgyörgy, 1942
• Felszabadulás. Színdarab; Minerva Ny., Kézdivásárhely, 1942
• Mádéfalvától a Dunántúlig; szöveggond. Tamás Menyhért, szerk. Lovas Henrik; Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1987
• Századelő az udvartereken. Rendhagyó szociográfia; szerk. Szabó Judit, Incze László, Antal Árpád; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004 (Kriza könyvtár)
• Székely Tanintézet Tevelen. A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében; sajtó alá rend. Fábián Margit; Fábián Margit, Érd, 2016
• Siculicidium. Madéfalvi veszedelem. Történelmi színjáték 5 részben; szöveggond. Szabó Imre; Földi István Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Dombóvár, 2018
• Századelő az udvartereken. Rendhagyó szociográfia; Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2021 (Székely könyvtár)