Duna–Tisza–Duna-csatorna – Wikipédia

Ez a szócikk a Bácska területén fekvő csatornáról szól. A meg nem valósult, Kiskunságon átvezető magyarországi vízi út a Duna–Tisza-csatorna címszó alatt található.

Duna–Tisza–Duna-csatorna
Országok	Szerbia
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna–Tisza–Duna-csatorna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik. A csatorna Bajánál kezdődik, majd Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász érintésével, Szenttamáson keresztül Bácsföldvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába.

Történelmi neve Ferenc-csatorna. Nevét I. Ferenc magyar királyról kapta, akinek uralkodása alatt épült. A király maga is járt e vidéken. Később épült, kisebb ágát, mely Sztapárnál ágazik el, Ferenc József-csatornának hívták.

Létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége és a 18. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornának nagy tranzitjelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-rel rövidítette meg. (Az egykori feljegyzések szerint a lassú lóvontatást, a rossz, időnként elöntött területeken való áthaladást 20 nappal megrövidítette.)

A Kiss fivérek 1791. december 12-én felterjesztést küldtek II. Lipót császárnak, melyben így javasolják a Duna és a Tisza folyók összekötését egy hajózható csatornával, illetve hogy a csatornát I. Ferenc császárról nevezzék el. A döntés megszületett és I. Ferenc császár 1792. augusztus 2-i 895. sz. okmányában jóváhagyta a Duna-Tisza-csatorna megépítését.^[1]

A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1802-ben adták át a forgalomnak.

A csatorna megépülte után a hajózási társaság a csatorna menti földek bérletéből – a 25 év szabadalmi idő alatt^[2] – 20 millió akkori forint tiszta hasznot húzott, ami megvilágítja a csatorna közgazdasági jelentőségét. A koncesszió lejártával a Ferenc-csatornát – 15 évi alkudozás után – a kincstár vette át. Dunai torkolatánál a folyammeder megváltozott, ezért 1854-ben egy új zsilipet építettek Bezdánnál. Ezután Türr István alakított részvénytársaságot a felújítására. Az újjáépítéséhez a magyar állam 8 036 000 koronával járult hozzá. A csatorna víz betáplálásának javítására Bajától Bezdánig egy 46 km hosszú, a Dunával párhuzamos, de kisebb esésű tápláló- és hajózócsatornát létesítettek.

A Társaság üzletkörének az öntözéssel való bővítése miatt, Sztapártól Újvidékig 1871 és 1875 között megépítette a Ferenc József-öntözőcsatornát (Mali kanal). Mivel egy új átvágás következtében a Ferenc-csatorna tiszai torkolata holt kanyarulatba került, a csatorna alsó torkolatát áthelyezték Óbecsére.

A csatornák megépítésével 150 000 hektár területet szabadítottak fel a mocsarak és lápok alól, és ezáltal váltak jó minőségű termőföldekké. Vizét nemcsak hajózásra és közlekedésre, hanem egyéb gazdasági tevékenységekhez (például kenderáztatáshoz) szükséges vízkivétellel is hasznosították.

A kettős kamarazsilip 16 méter széles, felfüggesztett tolókapukkal. A Ferenc József-csatornán 4 darab, a tápcsatornán 2 darab kamarazsilip van. A vízmélység 1,7 és 2,0 méter között váltakozott. A Ferenc-csatornán 650 tonnás, a Ferenc József-csatornán csak 300 tonnás hajók közlekedhettek. Az éves forgalom 350 000 tonna körül volt. Ma ez a vasútra illetve a közutakra terelődött át, így tranzitjellegét a csatornarendszer elvesztette. A Ferenc-csatorna megépítése a Magyar Királyság egyedüli mesterséges csatorna építkezése volt.

A Tisza szabályozása miatt módosítani kellett az útirányt, így ma a csatorna Óbecsénél torkollik a Tiszába.

A zsilipek építését 1899-ben fejezték be. Megépítésével 223 km-rel rövidült a hajóút Szeged és Pest között. Teljes hossza 123 km.

A vízlépcső Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának tervei alapján készült 1895-1899 között. A tervek elkészítésében és megvalósításában Türr István is részt vett. A zsiliprekeszek elektromos meghajtásúak. A működtetéshez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatja. Felavatására a későbbi elbeszélések szerint Japánból is érkezett küldöttség. A maga korában a legmodernebb zsilipek egyikének számított a világon.

A MIÉP-nek Jugoszlávia felbomlásához ill. a délszláv háborúkhoz kapcsolódó (semmilyen hivatalos fórumon el nem fogadott, és a hivatalos magyar külpolitika által fel nem vállalt) 1999. júniusi határrevíziós javaslata körülbelül a Ferenc-csatorna vonalát követte.^[3]

• 
  A Ferenc-csatorna zsilipje Óbecsénél
• 
  Távolban a zsilip
• 
  Vasúti hid a Ferenc-csatornán Bácsföldvárnál
• 
  A Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál

• Révai nagy lexikona 7. kötet, 420-421 o. (Budapest, 1913)
• Deák Zoltán: A történelmi emlék Óbecse In: Turizmus és Gasztronómia, 2003. június, 6. o. ISSN 1416-9908

• A Ferenc-csatorna tervezése kapcsán készült, a Duna-Tisza közét ábrázoló vízrajzi és közigazgatási térkép
• Gál Zoltán: Életadó Ferenc-csatorna
• Hámori Péter: Vízi út a semmibe
• A Türr István konferenciaterem átadása – képek
• A Pallas nagy lexikona szócikkei
• Észrevétel a Ferenc-csatorna Területfejlesztési Társulás megalakításához – Dávod község honlapja
• A Ferenc-csatorna megnyitása
• Ferenc császár csatornája, dunaiszigetek.blogspot.com, 2013. február 9.