Ferencvárosi TC (labdarúgás) – Wikipédia

Ez a szócikk a Ferencvárosi TC labdarúgócsapatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Ferencvárosi TC (egyértelműsítő lap).

Ferencvárosi TC
A Ferencvárosi TC címere
Csapatadatok
Teljes csapatnév	Ferencvárosi Torna Club
Mottó	Erkölcs, Erő, Egyetértés!
Becenév	FTC, Fradi, Zöld Sasok, zöld-fehérek
Székhely	Budapest IX. kerület, Magyarország
Alapítva	1899. május 3.[1]
Klubszínek	zöld-fehér
Stadion	Groupama Aréna
Vezetőedző	Pascal Jansen
Elnök	Kubatov Gábor
Bajnokság	NB I
Nemzeti sikerek
Bajnok	35 alkalommal
Kupagyőztes	24 alkalommal
Szuperkupa-győztes	6 alkalommal
Ligakupa-győztes	2 alkalommal
Nemzetközi sikerek
VVK	1 alkalommal
Közép-európai kupa	2 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzés	Lipcsei Péter 649
Legtöbb gól	Sárosi György 351
Csapatmezek
Hazai Idegenbeli Harmadik
Jelenlegi szezon
2024–2025-es szezon
Hivatalos honlap
Ferencvárosi TC honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencvárosi TC témájú médiaállományokat.

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország legsikeresebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.

1899-es alapítása óta 35 alkalommal avatták magyar bajnokká, 24 alkalommal hódította el a Magyar Kupát, illetve egy alkalommal, 1965-ben az olasz Juventust legyőzve (azóta is egyetlen magyar csapatként) nyerte meg az Európa-liga és az UEFA-kupa elődjét, a Vásárvárosok kupáját. 1975-ben a második helyet szerezte meg a kupagyőztesek Európa-kupájában. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája csoportkörébe, 2004-ben szintén elsőként az UEFA-kupa csoportkörébe jutott. 2019-ben az UEFA-kupa utódsorozatának, az Európa-liga csoportkörébe, 2020-ban pedig első magyar csapatként második alkalommal is a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott. 2021-ben és 2022-ben ismét Európa-liga csoportkörben vett részt a csapat, és 2022-ben, szintén első magyar csapatként tovább is jutott a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, méghozzá csoportelsőként. Ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat.

Hazai mérkőzéseiket 2014 augusztusától a Groupama Aréna-ban játsszák.

Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. Néhány szurkoló s újabban már a média is gyakran használja említésükre mezszínüket, így szokták őket „zöld-fehéreknek” vagy „zöld sasoknak” is nevezni.

Bővebben: A Ferencvárosi Torna Club labdarúgásának története

Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.

1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, ami a Ferencváros és a Budapesti TC között zajlott, ezt azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1901. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2–2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5–1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1901. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5–0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erő, egyetértés.

Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16–0 arányban kapott ki. A Ferencváros 1903-ban szerezte az első, majd két évre rá 1905-ben a második bajnoki címét. Mindezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10). 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször hódította el az ezüstlabdát.

1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11–3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Nem meglepő mód az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt. A sikert siker követte és 1913-ban nem csak a bajnoki címet, de története során először a magyar kupát is megszerezte a Fradi.

1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza.

Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 14–2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC és első profi játékosa Horváth II volt.

A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10–6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme. A harmadik évtized vége még két bajnoki ezüstéremmel bővült, majd ezt követően 1929-ben első alkalommal vett részt a Fradi dél-amerikai túrán, ahol nem kis meglepetésre 3–2-re legyőzte a korszak egyik legerősebb válogatottját, a kétszeres olimpiai bajnok Uruguayt.

Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek. 1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4–2-re. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa dr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett.

Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben és az 1940-es évek is jól indultak. Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944). Az 1940-es években a Ferencváros volt az első csapat, mely az Egyesült Államokban járt repülővel. 1948. október 31-én a Tatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi. Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték. A 30 mérkőzés alatt 140 gólt lőttek a csapat támadói, amiből Deák Ferenc egymaga 59 találatot vállalt.

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1950. február 16-án a csapat egybeolvadt az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete Sport Egyesületével, így a csapat neve ÉDOSZ SE lett,1951-ben a csapat nevét Budapesti Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.

Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni azt is a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1–0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1–0-s összesítéssel alulmaradtak.

Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1963-ban 14 évvel a legutolsó bajnoki cím után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit 1964-ben megismételt. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek. A második VVK döntőjét ugyan elveszítette a Fradi, az 1968-as bajnokságot azonban sikerült megnyernie.

Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát. Ám az Aranylabda történetében ez volt az első olyan alkalom, hogy nem egy mérkőzés előtt adták át a díjat, hanem a kitüntetett belpolitikai okokból még karácsonyra, sőt, újévre sem vehette át a trófeát. Ez csak 1968. május 4-én, Szent Flórián emléknapján és Albert Flórián nevenapján este a Gundel étteremben történt meg, mely nap akkor szombatra esett, így nyomtatott formában csak május 6-án a hétfői újságokból lett ország-világ számára közhírré.^[2]

Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Az UEFA-kupa 1971–72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk, ahol a Wolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek.

Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban. A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is sikerült megszerezniük a serleget. 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben, és ahogy ilyenkor lenni szokott, góllal búcsúzott. A kupagyőztesek Európa-kupájában 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3–0-ra győzött.

Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével – 30 gól – ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda. Az évtized végén, az 1988/89-es és az 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem valamelyest visszahozta a Ferencvárost az élcsapatok közé.

Az 1990-es évek elején Nyilasi már edzőként irányította a zöld-fehéreket és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig. Ez volt a csapat 24. bajnoki címe.

A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2–1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3–0-ra Lisztes és Vincze két góljával. Egy évvel később 1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt. Az évtized utolsó éveiben, 1997-ben bronz-, míg 1998-ban és 1999-ben ezüstérmes helyen végzett a Ferencváros.

A 2000-es évek első szezonjának végén, 2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd 2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. A Sparta Praha ellen nem sikerült bejutni a bajnokok ligája főtáblájára, de vigaszágként a 2004–2005-ös UEFA-kupában folytathatták Lipcseiék. A Millwall-on 4–2-es összesítéssel túljutva bejutottak a csoportkörbe.^[3] Ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai kupasorozatban csoportokba osztották a csapatokat. A csoportkört a Feyenoord elleni 1–1-es döntetlennel kezdték,^[4] a Schalke 04 és a Basel ellen vereséget szenvedtek.^[5] Az utolsó mérkőzésen ugyan 1–0-ra legyőzték a Heartsot, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.^[6][7][8] A 2004/05-ös bajnokság végén a második helyen végzett a Ferencváros. A Medián felmérése szerint 2006-ban a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon.^[9]

A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében^[10] a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban. 2008. februárjában Kevin McCabe, az angol Scarborough vállalat vezetője az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa lett.^[11] 2009. május 3-án, a klub 110-éves évfordulóján eldőlt, hogy a csapat a harmadik másodosztályú idénye után ismét az NB I-ben folytathatja a következő szezontól, miután matematikailag behozhatatlan előnyre tett szert.

2011. március 30-án bejelentették, hogy az FTC egy euróért veszi meg a Kevin McCabe vezette angol tulajdonosoktól a labdarúgócsapatot.^[12] A 2010/11-es bajnokság végén a harmadik helyet megszerezve a Ferencváros ismét kiléphetett a nemzetközi porondra, és elindulhatott az Európa-liga 2011/12-es szezonjában.

Az együttes 2013 januárjában nemzetközi felkészülési tornán vett részt Marbellán. A zöld-fehérek a Dinamo Kijevet 3-2-re, a Steaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájci Basel ellen 2-2-es döntetlent játszottak. A Ricardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte az Impact Cup elnevezésű sorozatot. 2013-ban sok év után sikerült a Ferencvárosnak hazai pályán is elhódítania egy trófeát, méghozzá a Ligakupát. Ezt először nyerte meg a Fradi.

2013 decemberében menesztették Ricardo Monizt, és helyére Thomas Doll került. Az idény végén nagy hajrával sikerült felkapaszkodni a bajnokságban a dobogó legalsó fokára. Ez Európa-liga szereplést ért.

2014 nyár elején sikerült hazacsábítani a Ferencváros addigi utolsó nagy korszakának egyik leghíresebb játékosát, Gera Zoltánt. Az Európa-ligában a máltai Sliema Wanderers ellen sikerült továbbjutni, ám a HNK Rijeka ellen kettős vereséggel kiesett. 2014. augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett. Az idényt 3:0-s győzelemmel kezdte az FTC, de ezután egy hullámvölgybe ért. Ám az őszi szezon vége felé megtalálta a csapat a fonalat és hatalmas hajrával a második helyet szerezte meg az NB1-ben. Télen hazaigazolt a csapat egyik híres nevelése Hajnal Tamás, aki 1997-ben lépett utoljára pályára a Fradiban. Az idény során 10 év elteltével megnyerte a magyar kupát és az utolsó ligakupát is sikerült elhódítania. Az előbbit hazai pályán a bajnok Videoton ellen sikerült megnyerni, méghozzá 4:0-s különbséggel. Az utóbbit a Debrecen ellen érte el a Nagyerdei stadionban. A bajnokságban elért második hellyel újra indulási jogot szerzett az Európa-ligába.

A nyár elején sikerült leigazolnia az FTC régi válogatott védőjét, Leandrót. A Go Ahead Eagles ellen idegenben 1:1, míg hazai pályán 4:1-es eredményt ért el. Közben az FTC magyar szuperkupáért játszott, amit sikerült elhódítania. A bosnyák Zeljeznicar következett. Velük hazai pályán egy peches 1:0-s vereséget ért el, míg kint szintén kikapott egy peches mérkőzésen. A bajnokságot nagyszerűen kezdte a csapat, Thomas Doll együttese az első kilenc fordulóban mindegyik ellenfelét legyőzte, az első tizennégy fordulóban pedig veretlen maradt. A bajnokság őszi szakasza után 18 pontos előnnyel vezette a tabellát az Újpest FC előtt. Végül hat fordulóval a bajnokság vége előtt már behozhatatlan előnyre tettek szert, így matematikailag is biztosították a klub történetének 29. bajnoki címét.^[13] A következő idény elején a Bajnokok Ligája selejtezőjében az albán bajnokság második helyezettje, a Partizani Tirana két mérkőzést követően tizenegyesekkel búcsúztatta a zöld-fehéreket.^[14] A bajnokságban címvédőként csupán a negyedik helyet szerezték meg Thomas Doll fiai, akik a kupadöntőben vigasztalódhattak; a Ferencváros sorozatban harmadszor, összességében 23. alkalommal hódította el a trófeát, miután a Groupama Arénában 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel legyőzték a Vasas csapatát.^[15]

A 2017/18-as szezon egy Jelgava elleni Európa-liga mérkőzésekkel kezdődött. Az első, hazai mérkőzésen 2-0-ra győzték le a letteket Varga Roland duplájával. A visszavágón Priskin góljával vékony 1-0-ás győzelmet aratott a Fradi, amely így kettős győzelemmel jutott tovább a következő fordulóba. A Midtjylland elleni már kevésbé sem alakult a legjobban a zöld-fehérek számára, bár az első mérkőzésen a Groupama Arénában az 1. félidőben még 2-0-ra is vezettek Vargának és Botkának köszönhetően, ám a félidő végénél tizenegyeshez jutottak a vendégek, Julian Kochot pedig kiállította a játékvezető, így 2-1-gyel vonulhattak a csapatok az öltözőbe. A második félidőben a pálya felborult a dánok javára, akik nem csak megfordították, de még meg is nyerték a találkozót 4-2-re. A visszavágón 3-1-re kapott ki a Fradi, így egy újabb sikertelen európai kupaszereplés után, ismét a bajnokságban, illetve a kupában kellett helytállniuk. Ez utóbbi nagyon nem sikerült a zöld sasoknak, ugyanis a címvédéstől nem kis távolságra kerültek, miután a legjobb 64-ben búcsúzott a kupától a Kisvárda ellen elszenvedett 1-0-ás vereség következtében. A bajnokság, viszont annál jobbnak ígérkezett a csapat számára, ugyanis a szezon elejétől a közepéig az első két hely között ingáztak, míg a véghajrában az élre kerültek, de az utolsó fordulókban elhullajtott pontok miatt nem a Fradi, hanem a Videoton lett a bajnok. Így már az is biztossá vált, hogy a Ferencváros a 2017/18-as szezonban sem bajnoki aranyat, sem magyar kupagyőzelmet nem tehetett zsebre.

A klub a 2018–2019-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) a 30. fordulóban, három körrel a bajnokság vége előtt bebiztosította története 30. bajnoki címét, miután előnye behozhatatlanná nőtt a MOL Vidivel szemben.^[16]

A 2019–2020-as szezonban a Bajnokok Ligája selejtezőjében a bolgár Ludogorec Razgradot kettős győzelemmel, 5–3-as összesítéssel búcsúztatta a Fradi. A bravúr értékét tovább növeli, hogy oda-vissza nyerni a BL-ben (illetve korábbi nevén a Bajnokcsapatok Európa Kupájában) ezt megelőzően évtizedekkel korábban, 1976 szeptemberében és 1965-ben tudott csak nyerni a Ferencváros,^[17] a második fordulóban a máltai Vallettát 4–2-es összesítéssel ejtették ki. A harmadik selejtezőkörben a horvát Dinamo Zagreb volt az ellenfél, az első mérkőzésen Zágrábban 1-1-es döntetlent ért el a csapat, ezzel a Ferencváros megdöntötte eddigi rekordját a BL-ben azzal, hogy első öt meccsén nem szenvedett vereséget. Egy több mint 50 éves rekordot sikerült felülmúlni, hiszen korábban a ’65/66-os BEK-idényt kezdték úgy, hogy négy mérkőzésen nem találtak legyőzőre.^[18] A visszavágón 4-0-ra nyertek a zágrábiak, így 5–1-es arányban jobbnak bizonyultak két mérkőzés alapján,^[19] azonban ezt követően az Európa Liga-playoff körében a litván Sūduvát 4–2-es összesítéssel kiejtve bejutott a sorozat csoportkörébe,^[20] ahol ismételten összekerültek a bolgár Ludogorec Razgraddal, valamint a barcelonai RCD Espanyol és az orosz CSZKA Moszkva lett az ellenfél a "H" jelű csoportban.^[21]

2021. december 20-án Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszovot nevezték ki a Ferencváros vezetőedzőjének.^[22][23]

A 2022–2023-as Európa-ligában a legjobb 16 csapat közé került a Ferencváros, ott viszont 4-0-ás összesítettet eredménnyel búcsúzott a Bayer Leverkusen ellen.^[24]

2023. július 19-én a Ferencváros csapata történelmi 3-0-ás vereséget szenvedett a feröeri bajnoktól, a KÍ Klaksvíktól hazai pályán a 2023–2024-es UEFA-bajnokok ligája selejtezőjének első körében.^[25] A mérkőzés után Kubatov Gábor elbocsátotta Sztanyiszlav Csercseszov vezetőedzőt.^[26]

2023. július 20-án másodedzőből előlépve Máté Csabát nevezték ki megbízott vezetőedzőnek,. Aki élt a bizalommal, hiszen az ő vezetésével bejutott a Ferencváros az UEFA Európa Konferencia liga csoportkörébe. Továbbá 10 meccséből 9-et nyert, ezeken összesen 39 gólt szerzett a csapat.

Ezt követően viszont úgy döntött a vezetőség, hogy nívósabb személyt szeretne a posztra, ezért 2023 szeptemberében Dejan Stankovicot nevezték ki a Ferencváros vezetőedzőjének. Stankovic irányítása alatt a csapat veretlenül jutott tovább a csoportkörből.

A Ferencváros a 2023–2024-es Európa Konferencia Liga legjobb 32 csapat közé került, ahol az Olympiacos ütötte ki 2-0-ás összesítésben.

A magyar bajnokságban ismét a Ferencváros lett a bajnok, immáron egymást követően 6. alkalommal.

Bővebben: Groupama Aréna és Albert Flórián Stadion

A Ferencváros legelső otthona nem az Üllői úton, hanem a Soroksári úton volt. Ez a létesítmény mindössze 1500 fő befogadására volt alkalmas és kisméretű játéktere sem felelt meg az igényeknek, ráadásul a bevétel sem tudta fedezni a kiadásokat. A kezdeti sorozatos sikereknek köszönhetően pedig rohamosan megnőtt a mérkőzésekre járók száma, ezért új otthon után kellett nézni.

Az első stadiont az Üllői úton, az 1910 őszén megindult építkezést követően 1911. február 12-én adták át, melynek befogadóképessége: 40000 fő volt. A stadionavató mérkőzést az MTK ellen játszotta a Ferencváros.

1971-ben lebontották a régi lelátókat és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése. Az új stadion avatására a klub alapításának 75-ik évfordulóján, egy Ferencváros – Vasas NB I-es bajnoki meccsen, 1974. május 19-én került sor. Müller Sándor góljával a vendég Vasas nyert 1-0-ra.^[27] A második Üllői úti stadion befogadóképessége 29 505 fő volt, mely 10771 ülő- és 18 734 állóhelyet tartalmazott. A 90-es évek elején, műanyagszékek felszerelésével csökkent a stadion kapacitása 18 100 főre.

2007. december 21. óta a Ferencváros legendás játékosának, Albert Flóriánnak a nevét viseli a stadion. 2014-re új, minden igényt kielégítő, korszerű UEFA négycsillagos stadion épült.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy volt időszak, amikor a Puskás Ferenc Stadion vagy korábbi nevén a Népstadion adott otthont a Ferencváros mérkőzéseinek. Az új Üllői úti pálya építési ideje alatt a 70-es években ott szerepeltek, akárcsak az Újpest, a Honvéd és a Vasas elleni kettős rangadókon is. Az 1995–1996-os szezon végén a mindet eldöntő BVSC elleni mérkőzést is itt rendezték 40 ezer néző előtt, 2003-ban és 2004-ben pedig ebben a stadionban ünnepelhették kupagyőzelmüket. Szintén 2004-ben ez a létesítmény adott otthon a Ferencváros hazai mérkőzéseinek az UEFA-kupa főtábláján a holland Feyenoord és a svájci Basel ellen.^[28]

Hosszas előkészítés és tárgyalássorozat után 2012-ben Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke bejelentette a sokak által várt Groupama Aréna megépítését. 2013 márciusában a csapat két mérkőzéssel búcsúzott a legendás stadiontól: előbb az Újpestet verték 2–1-re egy bajnoki mérkőzésen, régen látott nézősereg – 17 ezer néző – előtt, majd a Kolozsvár csapata ellen játszották a végső búcsúmérkőzést. A csapatok 0–0-s eredményt értek el.

2013. március 28-án lezárult egy időszak a Ferencvárosi Torna Club történelmében, és egyben egy új vette kezdetét: jelentős sajtóérdeklődés mellett elkezdődött a régi Albert Stadion bontása, és az új stadion alapköve is elhelyezésre került.^[29] Az alapkövet Simicskó István, Kubatov Gábor, Kocsis Máté, Bácskai János és Márton Péter helyezték el ünnepélyes keretek között.

Az új Ferencváros Stadion egy minden igényt kielégítő, 24 ezer férőhelyes, teljesen fedett lelátójú sportkomplexum, melyben lehetőség nyílik a szurkolók maximális kiszolgálására a legmagasabb európai elvárások szerint. A stadionban kapott helyet a Ferencvárosi Torna Club hivatalos szurkolói boltja, valamint a klub méltán híres múzeuma is.

A csapat az építkezés idejére a Puskás Ferenc Stadionba vonult albérletbe, itt játszotta hazai mérkőzéseit. 2014 augusztusától vették birtokba a Groupama Arénát.

2013. október 3-án megnyitotta kapuit az Üllői út 129. alatt az FTC Látogatói Központ, melynek teraszáról jó kilátás nyílik a stadionra.

A Ferencvárosi Torna Club 2010 elején bevezette az úgynevezett szurkolói kártyát,^[30] mellyel a klub az esetleges rendbontók beazonosítását segíti elő. A szurkolói kártya alapfeltétel a labdarúgó szakosztály hazai mérkőzéseinek látogatásához. A regisztrációt személyesen kell elvégezni a 2014-ben bevezetett vénalenyomat felvétel miatt.^[31] Hatéves kor alatt a mérkőzésekre a belépés ingyenes, regisztráció nem szükséges. A B1-C1 szektorokban lehetőség van B kártya igénybevételére ez nem tartalmazza a vénaszkennert. A C2-D3 szektorokban továbbra is csak a vénaszkenneres A kártya a kötelező belépési Fradi kártya

2024. augusztus 31-nek megfelelően.^[32][33]

A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.

A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.

*Kooperációs szerződéssel játszik a Soroksár csapatában.

Az érték oszlopban szereplő , , és = jelek azt mutatják, hogy a Transfermarkt legutóbbi adatfrissítése előtti állapothoz képest mennyit nőtt, csökkent a játékos értéke, vagy ha nem változott, akkor azt az = jel mutatja.

Mezszám	Név	Nemzetiség	Születési hely	Születési idő (kor)	Korábbi csapat	Érték (€)	Szerződés lejárta
Kapusok
1	Varga Ádám		Budapest	1999. február 12. (25 éves)	Utánpótlásból került fel	250 000 (=)	2024.06.30.
29	Szécsi Gergő		Eger	1989. február 7. (35 éves)	Balmazújvárosi FC	75 000 (=)	2024.06.30.
90	Dibusz Dénes		Pécs	1990. november 16. (34 éves)	Pécsi Mecsek FC	2 500 000 (=)	2027.06.30.
Védők
3	Stefan Gartenmann		Roskilde	1997. február 2. (27 éves)	FC Midtjylland	700 000 (=)	?
17	Eldar Ćivić		Tuzla	1996. május 28. (28 éves)	AC Sparta Praha	750 000 ( 250 000)	2025.06.30.
21	Botka Endre		Budapest	1994. augusztus 24. (30 éves)	Budapest Honvéd FC	1 000 000 ( 200 000)	2025.06.30.
4	Mats Knoester		Alphen aan den Rijn	1998. november 19. (25 éves)	Aarhus GF	1 000 000 (=)	?
22	Szalai Gábor		Kecskemét	2000. június 9. (24 éves)	FC Lausanne-Sport	1 000 000 (=)
23	Pászka Lóránd		Kézdivásárhely	1996. március 22. (28 éves)	Soroksár SC	300 000 (=)	2025.06.30.
34	Raul Gustavo		Pedro Leopoldo	1999. április 24. (25 éves)	SC Corinthians Paulista	2 500 000 (=)	2024.12.31.
44	Ismaël Aaneba		Mantes-la-Jolie	1999. május 29. (25 éves)	FC Sochaux-Montbéliard	750 000 ( 750 000)	2026.06.30.
99	Cristian Ramírez		Santo Domingo	1994. augusztus 12. (30 éves)	FK Krasznodar	3 500 000 (=)	2026.06.30.
Középpályások
10	Kady Borges		Curitiba	1996. május 2. (28 éves)	FK Krasznodar	2 500 000 (=)	2027.06.30.
7	Mohamed Alí Ben Romdán		Tunisz	1999. szeptember 6. (25 éves)	Esperance Tunis	2 500 000 (=)	2026.06.30.
13	Anderson Esiti		Warri	1994. május 24. (30 éves)	PAÓK PAE	500 000 ( 500 000)	?
14	Amer Gojak		Szarajevó	1997. február 13. (27 éves)	GNK Dinamo Zagreb	500 000 ( 400 000)	2025.06.30.
15	Mohammed Abu Fani		Kafr-Qara	1998. április 27. (26 éves)	Makkabi Haifa	6 000 000 ( 3 500 000)	2027.06.30.
16	Kristoffer Zachariassen		Sotra	1994. január 27. (30 éves)	Rosenborg BK	4 500 000 (=)	2024.06.30.
25	Cebrail Makreckis		Aachen	2000. május 10. (24 éves)	Pirin Blagoevgrad	900 000 ( 550 000)	2026.06.30.
33	Stjepan Lončar		Mostar	1996. november 10. (28 éves)	HNK Rijeka	1 000 000 ( 250 000)	2025.06.30.
64	Tóth Alex		Budapest	2005. október 23. (19 éves)	Utánpótlásból került fel	150 000 ( 250 000)	Nem publikus
70	Isaac Pappoe		?	2003. december 20. (20 éves)	FC Aarau	400 000 (=)	?
80	Habib Maïga		Gagnoa	1996. január 1. (28 éves)	FC Metz	2 500 000 ( 500 000)	2026.06.30.
88	Philippe Rommens		Wommelgem	1997. augusztus 20. (27 éves)	Go Ahead Eagles	3 500 000 (=)	2025.06.30.
Támadók
10	Virgil Misidjan		Goirle	1993. július 24. (31 éves)	Al-Taee	2 300 000 (=)	2026.06.30.
11	Matheus Saldanha		Uberaba	1999. augusztus 18. (25 éves)	FK Partizan	8 000 000	?
19	Varga Barnabás		Szombathely	1994. október 25. (30 éves)	Paksi FC	2 500 000 ( 500 000)	2026.06.30.
20	Adama Traoré		Bamako	1995. június 5. (29 éves)	FC Sheriff Tiraspol	4 000 000 (=)	2025.06.30.
24	Tosin Kehinde		Lagos	1998. június 18. (26 éves)	Randers FC	500 000 ( 250 000)	2026.06.30.
68	Gruber Zsombor		Győr	2004. szeptember 7. (20 éves)	Zalaegerszegi TE	350 000	?
8	Aleksandar Pešić		Niš	1992. május 21. (32 éves)	FK Crvena zvezda	2 000 000 ( 500 000)	2026.06.30.
77	Edgar Szevikjan		Moszkva	2001. augusztus 8. (23 éves)	Nyizsnyij Novgorod	1 800 000 ( 900 000)	2028.06.30.
18	Owusu Kwabena		Accra	1997. június 18. (27 éves)	Qarabağ FK	700 000 ( 300 000)	2025.06.30.
40	Fortune Bassey		Benin City	1998. október 6. (26 éves)	Hapoel Petah Tikvá	400 000	?
Kölcsönadott játékosok
Név	Poszt	Nemzetiség	Születési hely	Születési idő (kor)	Kölcsönben itt	Érték (€)	Kölcsön lejárta
Baráth Péter	középpályás		Kisvárda	2002. február 21. (22 éves)	Raków Częstochowa	900 000 ( 100 000)	2024.12.31.
Kenan Kodro	támadó		San Sebastián	1993. augusztus 19. (31 éves)	Gaziantep FK	1 100 000	2025.06.30.

2023. szeptember 4-nek megfelelően.^{[34][35][36][37]}

Vezetőség		Szakmai stáb – Ferencváros		Szakmai stáb – Ferencváros II.
Elnök	Kubatov Gábor	Vezetőedző	Pascal Jansen	Vezetőedző	Korolovszky Gábor
Ügyvezető alelnök	Nyíri Zoltán	Másodedző	Nenad Sakić	Másodedző	Szalai Áron
Elnökségi tagok	dr. Bácskai János		Leandro de Almeida	Kapusedző	Házi László
	Rákosi Gyula	Technikai vezető	Jeferson Alex dos Santos	Technikai vezető	Haáz Ferenc
	Kökény Beatrix	Kapusedző	Balogh Tamás	Videóelemző	Bíró Dávid
	Rékasi Tibor	Videóelemző	Vincenzo Sasso	Erőnléti edző	Bognár Márton
	Rieb György	Erőnléti edző	Kovács Bence	Masszőr	Széll Tamás
Felügyelő bizottság elnök	Kassai György		Dr. Pánics Gergely
Gazdasági főigazgató	Szalai Miklós		Dr. Reha Gábor
Felügyelő bizottság tagok	dr. Balczó Gábor		Federico Pannoncini
	Burg Péter	Fizioterapeuta	Peter Friar
	dr. Deák Péter		Nagy Richárd
	Kerényi Botond	Masszőr	Lipcsei Gábor
			Demény László
			Makkai Ádám
		Sportpszichiáter	Dr. Kárpáti Róbert
		Csapatmenedzser	Kökény Antal
		Mérkőzés- és videóelemző	Balogh Ákos
		Szertáros / Masszőr	Czakó Péter

Főszponzor:

Stadion névadószponzor

• Groupama Biztosító Zrt.

Exkluzív Partnerek:

• Telekom Nyrt. és T-systems Zrt.
• FŐGÁZ Zrt.
• FCSM Zrt.
• Mercarius Flottakezelő Kft.

Felszerelés Szállító:

• Nike

Beszállító partnerek:

• Coca Cola
• Dreher Zrt.

Időszak	Mezgyártó	Mezszponzor
−1987	adidas	Márka
1987–1990		Pepsi
1990–1991		Hargita Kft.
1991–1992		–
1992–1993	Umbro
1993–1995		West
1995–1996	adidas
1996–1999		symphonia
1999–2000		–
2000–2001		Dunapack
2002		Arany Ászok
2002–2003		Westel
2003–2004	Nike
2004–2007		T-Mobile
2007–2008		Orangeways / Interwetten
2008–2009		Orangeways
2009–2010		Unibet
2010–2011		FantasticLeague.com
2011–2014		Groupama Garancia
2015		Főtaxi
2015–2023		Telekom
2023–2024		Telekom / HSA Group
2024 -	Macron	Telekom / Superz

Jelenleg a Ferencvárosi TC Magyarország legnépszerűbb labdarúgócsapata.^[38] 115 szezont játszott az élvonalban, ebből 90 bajnoki szezonban végzett dobogós helyen. 35 bajnoki címmel, 24 magyar kupa-győzelemmel, és 6 magyar szuperkupa-győzelemmel büszkélkedhet.

• NB I
  • Bajnok (35 alkalommal): 1903, 1905, 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13, 1925–26, 1926–27, 1927–28, 1931–32, 1933–34, 1937–38, 1939–40, 1940–41, 1948–49, 1962–63, 1964, 1967, 1968, 1975–76, 1980–81, 1991–92, 1994–95, 1995–96, 2000–01, 2003–04, 2015–16, 2018–19, 2019–20, 2020–21, 2021–22, 2022–23,2023–24
  • Ezüstérmes (36 alkalommal): 1902, 1904, 1907–08, 1913–14, 1917–18, 1918–19, 1921–22, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1929–30, 1934–35, 1936–37, 1938–39, 1943–44, 1945 tavasz, 1949–50, 1959–60, 1965, 1966, 1970 tavasz, 1970–71, 1972–73, 1973–74, 1978–79, 1981–82, 1982–83, 1988–89, 1990–91, 1997–98, 1998–99, 2001–02, 2002–03, 2004–05, 2014–15, 2017–18
  • Bronzérmes (22 alkalommal): 1901, 1919–20, 1920–21, 1922–23, 1930–31, 1932–33, 1935–36, 1942–43, 1947–48, 1954, 1955, 1957–58, 1961–62, 1963 ősz, 1969, 1974–75, 1976–77, 1989–90, 1992–93, 1996–97, 2010–11, 2013–14
• NB II
  • Győztes (1 alkalommal): 2008–09
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 2006–07
  • Bronzérmes (1 alkalommal): 2007–08
• Magyar kupa
  • Győztes (24 alkalommal): 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004, 2015, 2016, 2017, 2022
  • Ezüstérmes (9 alkalommal): 1912, 1931, 1932, 1966, 1977, 1979, 1986, 1989, 2005
• Ligakupa
  • Győztes (2 alkalommal): 2013, 2015
• Szuperkupa
  • Győztes (6 alkalommal): 1993, 1994, 1995 , 2004, 2015, 2016
  • Ezüstérmes (2 alkalommal): 1992, 2003
• Ezüstlabda
  • Győztes (5 alkalommal): 1903, 1904, 1906, 1908, 1909

A Ferencvárosi TC nemzetközi szinten is a legsikeresebb és a legismertebb magyar labdarúgócsapat.

• Vásárvárosok kupája (VVK)
  • Győztes (1 alkalommal): 1965
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1968
  • Elődöntős (1 alkalommal):1963
• Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1975
• Közép-európai kupa (KK)
  • Győztes (2 alkalommal): 1928, 1937
  • Ezüstérmes (4 alkalommal): 1935, 1938, 1939, 1940 (a döntőt nem rendezték meg)
• Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)/Bajnokok Ligája (BL)
  • Negyeddöntős (1 alkalommal): 1965-66
  • Csoportkörös (2 alkalommal): 1995–96, 2020–21
• UEFA-kupa/Európa-liga (EL)
  • Elődöntős (1 alkalommal): 1971-72
  • Nyolcaddöntős (1 alkalommal): 2022-23
  • Csoportkörös (5 alkalommal): 2004–05, 2019–20, 2021–22,2024-25
• UEFA Konferencia Liga
  • Csoportkörös (1 alkalommal): 2023-24
• Challenge Kupa
  • Győztes (1 alkalommal): 1909
  • Döntős (1 alkalommal): 1911
• Teresa Herrera-kupa
  • Győztes (1 alkalommal): 1970
• Impact Kupa
  • Győztes (1 alkalommal): 2013
• Masped Kupa
  • Győztes (1 alkalommal): 2016

Bővebben: 1965-ös vásárvárosok kupája-döntő

A csapat 1965. június 23-án, Torinóban, 30 000 néző előtt játszotta a Vásárvárosok Kupájának döntőjét (Az UEFA-kupa elődje, később Európa-liga) a Juventus ellen. A mérkőzés egyetlen gólját Fenyvesi Máté szerezte a 74. percben, mely révén (azóta is egyedüli magyar klubcsapatként) az FTC elhódította a trófeát.

A Ferencváros nyertes csapata:
1 Géczi István
2 Novák Dezső										3 Mátrai Sándor										4 Horváth László
5 Juhász István															6 Orosz Pál
7 Karába János						8 Varga Zoltán						9 Albert Flórián						10 Rákosi Gyula						11 Fenyvesi Máté
Edző: Mészáros József

Bővebben: A Ferencvárosi TC szezonjai

Bajnoki helyezések 2001 óta

Idény	Osztály	Helyezés
2001/02	I.	2.
2002/03	I.	2.
2003/04	I.	1.
2004/05	I.	2.
2005/06	I.	6.
2006/07	II.	2.
2007/08	II.	3.
2008/09	II.	1.
2009/10	I.	7.
2010/11	I.	3.
2011/12	I.	11.
2012/13	I.	5.
2013/14	I.	3.
2014/15	I.	2.
2015/16	I.	1.
2016/17	I.	4.
2017/18	I.	2.
2018/19	I.	1.
2019/20	I.	1.
2020/21	I.	1.
2021/22	I.	1.
2022/23	I.	1.
2023/24	I.	1.

Bővebben: A Ferencvárosi TC európai szereplései

• Vásárvárosok Kupája-győztes: 1965
• Vásárvárosok Kupája-döntős: 1968
• Kupagyőztesek Európa-kupája-döntős: 1975
• Közép-európai Kupa-győztes: 1928, 1937
• Közép-európai Kupa-döntős: 1935, 1938, 1939
• Bajnokok Ligája, csoportkör: 1995, 2020
• UEFA-kupa, csoportkör: 2004
• Európa-liga, csoportkör: 2019, 2021, 2022, 2024
• Európa-liga, nyolcaddöntő: 2022

• Az 1932/33 szezonban az FTC a Magyar labdarúgókupa döntőjében történelmi jelentőségű győzelmet ért el az Újpest ellen (11:1). Kupadöntőben a gólarányokat tekintve ez a mai napig rekord. A mérkőzést 1933. május 25-én a Hungária körúti pályán játszotta a két csapat.
• Az 1931/32 szezonban az FTC az összes (22) meccsét megnyerte, erre csak az 1901-es bajnokságban a BTC volt képes Magyarországon, és világszerte is ritkaságszámba megy.
• Az FTC nevéhez fűződik az NB1-es bajnoki meccseken elért legmagasabb nézőszám is. Az akkor Kinizsi néven szereplő egyesület 1955. március 27-én a Bp. Honvéd (0–0) elleni találkozóját telt ház előtt, 98000 néző látta. A Kispest elleni Népstadionban lejátszott meccs a mai napig nézőcsúcsnak számít.^[39][40]
• A Ferencváros az egyetlen magyar klub, amelynek soraiban Aranylabdás labdarúgó is játszott, Albert Flórián személyében.
• A Fradi adta a legtöbb válogatott játékost: Az FTC-ből az évtizedek során eddig közel 170-en^[41] ölthették magukra a címeres mezt, míg a listán második helyen álló Újpest mintegy 130 játékost adott a nemzeti együttesnek.
• Az FTC-ből került ki a legtöbb gólkirály: Összesen 25 alkalommal szerezte ferencvárosi labdarúgó a legtöbb gólt; a Honvéd 24, az Újpest a labdarúgói 21 alkalommal nyerték el a gólkirályi címet. A nem hivatalos bajnokságok nincsenek figyelembe véve!
• 1901-től 2008. augusztus 30-áig az FTC volt a legtöbb magyar élvonalbeli mérkőzést játszó csapat.^[42]

Bajnokság	Játékos	Rúgott gólok
1904	Pokorny József	16 gól1
1908-09	Schlosser Imre	30 gól
1909-10	Schlosser Imre	18 gól
1910-11	Schlosser Imre	38 gól
1911-12	Schlosser Imre	34 gól
1912-13	Schlosser Imre	33 gól
1913-14	Schlosser Imre	21 gól
1927-28	Takács II. József	31 gól
1928-29	Takács II. József	41 gól
1929-30	Takács II. József	40 gól
1931-32	Takács II. József	42 gól
1933-34	Toldi Géza	27 gól
1935-36	Sárosi György	36 gól
1939-40	Sárosi György	23 gól
1940-41	Sárosi György	29 gól
1948-49	Deák Ferenc	59 gól
1957-58	Friedmanszky Zoltán Molnár János (MTK)	16 gól
1959-60	Albert Flórián	27 gól
1960-61	Albert Flórián Tichy Lajos (Bp. Honvéd)	21 gól
1965	Albert Flórián	27 gól
1980-81	Nyilasi Tibor	30 gól (európai ezüstcipős)
1989-90	Dzurják József	18 gól
1995-96	Igor Nyicsenko (Stadler, FTC)	18 gól
2015-16	Böde Dániel	17 gól
2018-19	Davide Lanzafame Holender Filip (Honvéd FC)	16 gól
2023-24	Varga Barnabás	20 gól

• ¹ Egyes források szerint 12, más források szerint 16 gólt szerzett az idényben!^[43][44]
• Az 1926-27-es bajnoki szezon gólkirálya Horváth László volt 14 góllal. Az idény elején a Ferencvárosban szerepelt három bajnoki mérkőzésen és egy gólt szerzett. Hivatalosan a III. Kerületi TVE gólkirályának tekintik.

Lásd még: A Ferencvárosi TC labdarúgóinak listája

1900-as évek Berán József Borbás Gáspár Bródy Sándor Fritz Alajos Koltai József Malaky Mihály Manglitz Ferenc Pokorny József 1910-es évek Blum Zoltán Gorszky Tivadar Pataki Mihály Payer Imre Rumbold Gyula Schlosser Imre Tóth Potya István Weisz Ferenc 1920-as évek Amsel Ignác Bukovi Márton Furmann Károly Hungler II János Kohut Vilmos Obitz Gábor Takács I Géza 1930-as évek Háda József Korányi Lajos Lázár Gyula Lyka Antal Polgár Gyula Sárosi György Takács II József Táncos Mihály Toldi Géza Turay József

1940-es évek Budai László Czibor Zoltán Csanádi Árpád Csikós Gyula Deák Ferenc Gyetvai László Henni Géza Kocsis Sándor Kubala László Lakat Károly Mike István Rudas Ferenc Sárosi III Béla Tátrai Sándor 1950-es évek Dalnoki Jenő Dékány Ferenc Gulyás Géza Kispéter Mihály Mészáros József Ombódi Imre 1960-as évek Albert Flórián Fenyvesi Máté Friedmanszky Zoltán Géczi István Havasi Sándor Mátrai Sándor Novák Dezső Orosz Pál Páncsics Miklós Rákosi Gyula Szűcs Lajos Varga Zoltán Vilezsál Oszkár

1970-es évek Bálint László Branikovits László Ebedli Zoltán Esterházy Márton Hajdú József Juhász István Kű Lajos Magyar István Martos Győző Megyesi István Mucha József Nyilasi Tibor Pusztai László Szőke István Takács László Vépi Péter 1980-as évek Bánki József Dzurják József Fischer Pál Jancsika Károly Józsa Miklós Judik Péter Kakas László Kincses Sándor Koch Róbert Kvaszta Lajos Limperger Zsolt Pintér Attila Pogány László Pölöskei Gábor Rab Tibor Rubold Péter Strausz László Szabadi László Szántó Gábor Szokolai László Topor Antal Zsiborás Gábor Zsinka János

1990-es évek Balogh Tamás Kenneth Christiansen Détári Lajos Fodor Imre Hajdu Attila Hrutka János Keller József Goran Kopunović Zoran Kuntić Szergej Kuznyecov Lipcsei Péter Lisztes Krisztián Hajnal Tamás Igor Nyicsenko Nyilas Elek Páling Zsolt Rácz László Simon Tibor Szabics Imre Szeiler József Szekeres Tamás Szenes Sándor Telek András Wukovics László Zavadszky Gábor 2000-es évek Balog Zoltán Dragóner Attila Ferenczi István Gera Zoltán Huszti Szabolcs Megyeri Balázs Rósa Dénes Paul Shaw Szűcs Lajos Tököli Attila Tőzsér Dániel

2010-es évek Muhamed Bešić Böde Dániel Vladan Čukić Csizmadia Csaba Dibusz Dénes Marek Heinz Davide Lanzafame Benjamin Lauth Leandro Leonardo Lovrencsics Gergő David Mateos Somália Varga Roland Végh Zoltán

Myrto Uzuni Naçer Bouiche Marco Djuricin Nemes Sándor Roland Lamah Adnan Kovačević Amer Gojak Eldar Ćivić Kenan Kodro Muhamed Bešić Stjepan Lončar Ángelo Sagal Quenten Martinus Marek Heinz Martin Klein Robert Vágner Kalocsay Géza Szedlacsik Ferenc Kubala László Cristian Ramírez Franck Boli Tommy Doherty Mikalaj Szihnevics Oleg Korol Juha Hakola Joseph Paintsil Giorgi Haraisvili Lasa Dvali Kjartan Finnbogason Mohammed Abu Fani Jason Morrison Rafe Wolfe Wolry Wolfe Siflis Géza Sipos Vilmos Zenun Selimi Alekszandar Bajevszki Sztefan Szpirovszki Adama Traoré André Schembri Justin Haber Ryan Mmaee Samy Mmaee Benjamin Lauth Marko Marin Amadou Moutari Anderson Esiti Teslim Fatusi Kristoffer Zachariassen Tokmac Nguen Edgar Szevikjan Adnán Ahmed Farkas Gyula Marius Cheregi Sorin Cigan Táncos Mihály Myenty Abena Virgil Misidjan Aleksandar Pešić Đorđe Tutorić Željko Gavrić Aleksandar Jović Dragan Vukmir Ammar Ramadan Marek Penksa Michal Škvarka Pinte Attila Róbert Mak Stanislav Šesták Tibor Jančula Adem Kapič Miha Blažič Rácz László Akeem Adams Jan-Michael Williams Matthew Bartholomew Aïssa Laïdouni Mohamed Alí Ben Romdán Danilo Ihorovics Ihnatenko Ihor Haratyin Ivan Petrjak Olekszandr Zubkov Fernando Gorriarán Érmesek [szerkesztés] Az alábbi táblázatokban a Ferencváros olimpiai, világ és Európa-bajnoki helyezéseket elért labdarúgói szerepelnek. Olimpiai játékok [szerkesztés] Helyezések Játékosok 1 Arany Dalnoki Jenő (1952), Novák Dezső (1964, 1968), Varga Zoltán (1964), Páncsics Miklós (1968), Szűcs Lajos (1968), Juhász István (1968), Teslim Fatusi (1996) 2 Ezüst Géczi István, Vépi Péter, Bálint László, Páncsics Miklós, Kű Lajos, Branikovits László (Mindnyájan: 1972) 3 Bronz Dalnoki Jenő, Albert Flórián, Novák Dezső, Rákosi Gyula, Orosz Pál, Vilezsál Oszkár (Mindnyájan: 1960) Világ- és Európa-bajnokság [szerkesztés] Helyezések Játékosok Világbajnoki ezüstérmesek Bíró Mihály, Háda József, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sárosi Béla, Sárosi György, Toldi Géza (Mindnyájan: 1938) Európa-bajnoki bronzérmesek Albert Flórián, Fenyvesi Máté, Novák Dezső, Rákosi Gyula, Mátrai Sándor, Varga Zoltán (Mindnyájan: 1964) A klub edzői [szerkesztés] Pascal Jansen (2024–) Dejan Stanković (2023–24) Máté Csaba (2023) Sztanyiszlav Csercseszov (2021–2023) Peter Stöger (2021) Szerhij Rebrov (2018–2021) Thomas Doll (2013–2018) Ricardo Moniz (2012–2013) Détári Lajos (2011–2012) Nagy Tamás (2011) Prukner László (2010–2011) Craig Short (2009–2010) Bobby Davison (2008–2009) Csank János (2007–2008) Zoran Kuntić (2007) Gellei Imre (2005–2007) László Csaba (2004–05) Pintér Attila (2004) Garami József (2002–03) Csank János (2000–01) Stanko Poklepović (1999–2000) Mucha József (1999) Marijan Vlak (1999) Nyilasi Tibor (1997–98) Varga Zoltán (1996–97) Mucha József (1996) Novák Dezső (1994–96) Nyilasi Tibor (1990–94) Rákosi Gyula (1987–1990) Dalnoki Jenő (1985–87) Sárosi László (1985) Vincze Géza (1984–85) Novák Dezső (1980–83) Friedmanszky Zoltán (1978–80) Dalnoki Jenő (1973–78) Novák Dezső (1973) Csanádi Ferenc (1970–73) Dalnoki Jenő (1970) Kalocsay Géza (1970) Lakat Károly (1967–69) Tátrai Sándor (1966) Vilezsál Oszkár (1965) Mészáros József (1961–65) Tátrai Sándor (1958–61) Csanádi Árpád (1957) Sós Károly (1953–56) Deák Ferenc (1952–53) Urbancsik Gábor (1951) Vadas Miklós (1950) Lyka Antal (1948–50) Opata Zoltán (1947) Dimény Lajos (1946–47) Urbancsik Gábor (1945–46) Szabó Pál (1945) Berkessy Elemér (1944) Schaffer Alfréd (1943–44) Tóth Potya István (1943) Dimény Lajos (1939–42) Hlavay György (1938–39) Rauchmaul Emil (1937–38) Sándor József (1937) Bródy Sándor (1937) Blum Zoltán (1930–37) Tóth Potya István (1926–30) Szurkolók [szerkesztés] Lásd még: A Ferencvárosi Torna Club szurkolói A Ferencvárosnak szurkoló híres személyek Karsai „Hipós” Ferenc örökös főszurkoló Sziva Balázs zenész, a Romantikus Erőszak énekese Petrovity Zorán zenész Szendrey "Szasza" Zsolt Károly zenész Ortutay Gyula néprajzkutató, politikus Tompa Sándor színművész Fülöp Kálmán dalszövegíró[45] Sinkovits Imre színművész Grosics Gyula labdarúgó, az Aranycsapat kapusa Kovács István ökölvívó Farkasházy Tivadar humorista Baumgartner Zsolt autóversenyző Szalay Balázs autóversenyző Balázs Fecó zenész[46] Kóbor János zenész[47] Balázs Péter (színművész) Dörner György színművész[48] Trethon Ferenc munkaügyi miniszter[49] Palócz László operaénekes, színész[50] Vitézy László filmrendező[51] Kazal László színművész, énekes[52] Sasvári Sándor színész, énekes[53] Helyey László színművész[54] Koós János előadóművész Aradszky László előadóművész Kovács Kati (előadóművész) Bács Ferenc színművész Kozák András színművész Nacsa Olivér humorista Deák Bill Gyula zenész[55] Eperjes Károly színművész[56] Mucsi Zoltán színművész Kucsera Gábor kajakozó Vörös István zenész[57] Varga Miklós énekes, színész[58] Hevesi Tamás előadóművész Balázs Pali előadóművész Lékó Péter sakkozó Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző[59] Kibédi Ervin színész[60] Kövy Zsolt református lelkész, egyháztörténész[61] Farkas Bertalan űrhajós[62] Mensáros László színművész[63] Klinghammer István térképész, államtitkár[64] Springer Miklós ügyvéd, Ferencváros díszpolgára, a klubalapító unokája[65] Rakonczai Imre előadóművész Miklósa Erika opera-énekesnő Nagy Feró zenész[66] Földes László (Hobo) zenész Pataky Attila zenész[67] Csiszár Jenő rádiós műsorvezető[68] Szabó Gyula színművész[69] Máté Péter zenész[70] Frenreisz Károly zenész Payer András zenész[71] Gidófalvy Attila zenész Bubik István színész Bajor Imre színész Csala Zsuzsa színésznő[72] Sztankay István színművész, rendező[73] Győrffy György színész[74] Komár László előadóművész[75] Bujtor István színművész[76] Bodrogi Gyula színművész Novotny Zoltán sportújságíró[77] Tarlós István politikus[78][79] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író, dramaturg[80] Rédli András világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó[81] Wéber Gábor szakkommentátor, újságíró Szombathy Pál újságíró, publicista, televíziós műsorvezető Gáspár Győző celeb, véleményvezér Utánpótlás edzői [szerkesztés] Vezetőség [szerkesztés]